Együtt? ✯Why? -Miért? folyt. Tom H. FF. ✯

💫 22.rész 💫

Ha nem nevettem folyamatosan, miközben hagytam, hogy a víz sugarai meglocsolják testem, akkor igazán nagyot hazudok. Tom szerencsétlensége igazán mosolyt csalt az arcomra, emléke nevetésre késztetett, így mikor visszatértem szobámba ajtójukhoz mentem, s bekopogtam hiába, hogy nem kaptam választ. Csak tudatni szerettem volna vele, hogy igazán jól szórakozom még mindig rajta. Mikor lefeküdtem tartanom kellett a görbét, nehogy Lindit felébresszem miatta. Elég lesz holnap hallgatni viháncolását, melyet mesém fog okozni. Így este mosolyogva feküdtem le, s reggel pedig szemeim egyből kipattantak, amint Melindát kerestem a mellettem lévő ágyon. Csakhogy hűlt helye elszomorított. Egyből összeszedtem magam, majd lesiettem a lépcsőn, ahol a konyha és a nappali tájékába jutottam. Páran már fent voltak, s amint észrevettek vagy intéssel köszöntöttek vagy egy Jó reggeltel. 

-Buongiorno! -köszöntem illedelmesen, de szemeimmel barátnőmet kerestem. -Nem láttátok Melindát? -néztem a konyhapultnál étkező anyára, Scarlettre és Elizabethre. 

-Valahova nagyon elsietett! Azt hiszem Harry-vel, Hazzel és Dominic-al ugrott el a városba! -válaszolt Liz, amire horkantottam egyet.

-Picsába! -túrtam hajamba.

-Miért? -fogta meg hirtelen vállaim Zoe, amire ijedtségembe ugrottam egyet. -Egyébként szép jó reggelt!

-Mindegy, barátnős téma... -vonaglott vállam, amire a 4 személytől csak szikrázó tekinteteket kaptam.

-Tehát, mi nem vagyunk a barátaid? -harapott szendvicsébe Scarlett dühösen összevont szemöldökkel, amit a többiek bólintással díjaztak.

-Ahj, nem úgy értettem! -rökönyödtem meg, hisztériájukat nézve.

-Jó, akkor mond el nekünk! -parancsolta, mire csak megforgattam szemeimet, s leültem velük szembe. 

-Mit szeretnétek tudni? -vékonyítottam el hangom, miközben összekulcsoltam ujjaim.

-Azt, amit a magyar lánynak kellene tudni! -csatlakozott barna bőrű barátnőnk is a témához érdeklődve.

-Cazzo... -forgattam meg szemeimet. Szét néztem, hogy a személy remélhetőleg nem tartózkodik itt, de a kanapén ülő gyerekeken és anyáékon kívül senki nem volt lent. Majd belekezdtem. -Ömm.... Hát... Hogy is kezdjem... -nyeltem egyet, a zavarba ejtő szempároktól, amik kíváncsian csillogtak. -Tegnap késő este mentem el fürödni.... 

-Mi a téma csajék? -lépett be Robi, amire hálásan tekintettem rá, mert elterelte anyuék figyelmét.

-Pam valamit elakar mesélni, de még csak az elejénél tart! -adta meg a választ Liz, amire gondolatban enyhén meggyilkoltam, mert Robi barátunk arról híres, hogy mindenbe beleüti az orrát, amire kíváncsi.

-Uuuu, természetesen jövök én is! -huppant le mellém, majd újra mindenki engem figyelt. 

-Öm... -arcom a kelleténél is pirosabb lett, s Rob jelenléte igazán frusztrálóvá vált. -Jó, annyi a lényeg -vettem erőt magamon, majd belekezdtem a mesébe. -,hogy tegnap késő este mentem el fürödni, csak a fürdőnél belefutottam Tomba, aki épp kifele tartott onnan. Aztán jött Haz és Harry, amire a fiút visszalöktem és beléptem mellé. Elvette a telefonom, mire én is az övét, aztán vissza akarta szerezni, amire megcsúszott, az egyensúlyát ugyan megtartotta, de a törölköző a derekáról leesett és hát... Ja... -daráltam le égővörös fejjel. Nem tudtam felnézni, annyira égett az arcom.

-Tehát láttad a kukacát? -nézett rám csillogó szemekkel Li, amire csöndre intettem.

-Halkabban kérlek! -csitítottam örömüket, mert igazán nagy hangzavart csaptak.