Empress Of His Heart (Bnha f.f.)//Befejezett//

~~27.~~

Eltelt három nap. Szombat volt, nekem meg nem volt életkedvem, és fáradt voltam. Rosszul aludtam egy ideje, leginkább az álmaim miatt, amik... mindegy. Lényeg a lényegében, hogy szörnyen rosszul aludtam. A vihar utáni napon Eijirou végre haza jöhetett.  Filmeket néztünk és beszélgettünk. Végre nyugi volt, minden és mindenki rendben volt. 

- Mit csinálsz?- kérdeztem a félig cipőben lévő Eijirout figyelve, aki sietősen nyomkodta a telefonját.

- Uhmm..- mondta egy halvány pírral az arcán, ahogy felpillantott rám.- Sietek... a barátnőmhöz.- mondta fél mosollyal, mire elnevettem magam és biccentettem. Lehuppantam a fotelbe, majd hallgattam, ahogy bezárja az ajtót. Egyedül maradtam a házban, mert anyáék elmentek a nagyszüleinkhez. Mert ők szinte idegbajt kaptak, annyira aggódtak. Egy ideje már a tévét nyomkodtam, amikor végre meguntam. Felálltam és ide-oda járkáltam a házban, papírokat nézegettem, kiteregettem, tehát tényleg nagyon unatkoztam. Végül ráakadtam egy papírra, ami egy bevásárlólista volt. Megfésültem a hajam, majd beállítottam a kis szarvakat. Felvettem egy szürke pólót, egy fehér mellénnyel. Egy sötétkék, tapadós farmert, majd a táskám. Sötétbarna bakancs és indulhattam is. Végigsétáltam az utcában, majd felszálltam egy buszra. Hallottam a pusmogásokat, hogy ott vagyok, ám most már nem, csak a csatornámról, hanem a UAről is felismertek. Leszálltam a belvárosban, majd bementem a bevásárlóközpontba. Éppen egy fogkefét tettem be a táskába, amikor két kislány lépett mellém. Olyan 9-10 évesek lehettek. Az egyiküknek zöld szeme és vörös haja volt, ami kis copfba volt fogva. A másiknak két copfba volt fogva lila haja, és rózsaszín szemei voltak. Az előbbinek szemüvege volt, az utóbbinak pedig fogszabályzója volt. Eléggé meg voltak illetődve, egy ideig csillogó szemekkel néztek, majd mikor nyitották a szájukat inkább becsukták. Elmosolyodtam.

- Sziasztok!- köszöntem, mire kicsit felbátorodtak. Egyszerre kezdtek magyarázni, hogy nagy rajongóim, és én vagyok a kedvenc videósuk, meg tök ügyes voltam a Sportfesztiválon, aztán, mint akik észbe kaptak bemutatkoztak, hogy ők Kame és Sumi, és szeretnének egy képet és egy aláírást. Legalábbis azt hiszem a telefonból, füzetből és filcből. Annyira hadartak, hogy alig értettem belőle egy szót. -Persze!- mondtam mosolyogva. A két oldalamra álltak, majd ellőttek egy képet a telefonjukkal. Ezután aláírtam mindkettejük füzetét. Ezután még váltottam velük pár szót, majd ők boldogan elrohantak. Én pedig betehettem a következő dolgot a listáról. Kifizettem, majd bepakoltam a hátitáskámba. Átmentem a sportboltba, ahol meglepő módon, csak én és az eladó voltam. Aztán épp egy kesztyűt néztem, mikor sikoltozásra lettem figyelmes. Ahogy odafordultam berobbant az ajtó, mire a falnak csapódtam. Az eladót kiütötte a robbanás, így csak én láttam, ahogy belépett az alak. Magas volt, világoskék bőre, és kancsal volt. Szája sarkából nyál szivárgott. Fekete haja mindenfelé állt. Kapott egy tockost. Belépett egy nála egy fejjel alacsonyabb lány fekete bőrszerkóban. Világoskék bőre volt, zöld szemeivel mérgesen nézte a srácot. Fekete, rövid haja tüskésre volt zselézve. Talán testvérek voltak. A tockosra a bamba srác köpött egy hatalmasat, mire a nyála beterítette az egyik falat. A lány az ujjaiból pisztolyt formált, majd úgy csinált, mintha lőne egyet a fal felé, mire az meggyulladt. A füst mindenfelé szállni kezdett, mire a lány elnevette magát. Végig sétált a sorok között, majd könnyű szerrel kinyitotta a kasszát, és zsebre vágta a pénzt. Ahogy kinéztem a srác mögött, az egész hely fel volt gyulladva. Rajtuk kívül más gonosztevők is voltak ott. Az egész hely lángokban állt. Nem tudtam jobban szemügyre venni a helyet, mert köhögőrohamot kaptam, amitől könnyezni kezdtem. A füst egyre jobban terjedt. A boltos mellől a falról leesett egy ilyen vészhelyzeti doboz, amiből két darab légzésvédő maszk esett a földre. Halkan elkezdtem arra mászni négykézláb. Hirtelen elkapták a hajamat és felhúztak a földről. Felsikítottam, bár nem akartam, mert így veszítettem a levegőmből.

- Csak nem egy Kaede? Az internet kis hercegnője? Aki hős akar lenni?- vihogott fel a nő, majd intett, így a srác a falnak dobott.- Örülök, hogy találkozhattunk, mielőtt meghalnál. Na szia!- intett. Kilépett az ajtón én újra sietni kezdtem a maszk felé, amikor beomlott a mennyezet pár részen. Például a bejáratnál. Vagy a lábamnál. Kirángattam a lábam, miközben egyre jobban köhögtem. A látásom homályos volt, ahogy másztam, de nem adhattam fel. Nem csak az én életem múlt ezen. Egy idő után, már kúsztam, amikor elhagyott az erőm. Még vagy két összedőlt polcsor volt köztem és a pult között. Egy utolsó pillantást vetettem kifele. Észre se vettem, hogy mikor, de megérkeztek a mentők és a rendőrök. Ha jól láttam, már sokakat megmentettek, miközben a tűzoltók próbálták eloltani a tüzet, ami nem akart eltűnni.

- S...s...s...segíts...ég...- nyögtem ki, majd a látásom teljesen elsötétült.

***************************************************************************************

Helló, na kijött vissza nyaralásból? Én, igen, én!

Sayonara!

W23.