Empress Of His Heart (Bnha f.f.)//Befejezett//

~~50.~~

E P I O L Ó G U S

Rányomtam a mentésre, miközben betöltött egy új oldalt. Fáradtan sóhajtottam egyet.

- Oi, mi lenne, ha csak ma nem dolgoznál, hanem szórakoznál? Ha már azért megyünk.- kérdezte, mire megforgattam.

- Tudja Mr. Ground Zero, nekem ezt a könyvet le kell majd adnom, ráadásul mindjárt befejezem, úgyhogy nyugi.- mosolyogtam, mire megforgatta skarlátszemeit. 

- Én ezt tudom Mrs. Bakugou, de osztálytalálkozóra megyünk, gyerek ott alszik a furgon hátsó ülésén, és esküszöm kinyírom azokat az idióták, ha felkeltik.- morogta, miközben fordított a kormányon.

- Ne már, ők az unokatesói, meg a barátai.- néztem rá összeráncolt szemöldökkel.

- Nem őket, én Denkiékre gondoltam.

- Ja. -gondoltam bele, miközben hátranéztem. Natsuki csendben aludt az ablak üvegnek dőlve. A fekete, tüsi haja két copfban hullott a vállára. Egy egyszerű narancssárga ruhát viselt, egy zöld szalaggal a derekán. Cseresznyepiros szemei le voltak hunyva, olyan békés volt. Bezzeg a képessége. Amennyiben a képességét használva érint meg valamit, utána felrobbanthatja. Ha mond egy időt, akkor annyi idő kell és felrobban, amennyiben nem, mikor ő azt mondja. Pár hónapja jött elő a képessége és nagyon büszke volt magára. Mi is büszkék voltunk. Csak gyászoltuk a rádiónkat is egyben. Szegény fáradt volt, mert éjjel riasztást kaptunk és az egész házat felverte a riasztó. Reggel meg ugye oviba kellett mennie.

- Nem is értem, miért nem képesek maguk jönni, miért mi furikázzuk őket mindenhova?

- Te akartál furgont.- vontam meg a vállam, miközben bekanyarodtunk az utcába.

- Nem taxi akartam lenni.- mondta miközben megálltunk a ház előtt. Írtam egy sms-t Eijirounak, majd jelezte, hogy látta. Eltelt egy perc. Majd kettő. Majd öt.- Megölöm.- kezdte kikötni az övét Katsuki, mire elkaptam a kezét és írtam a sógornőmnek. Eltelt két perc és már jöttek is ki. A mögöttünk lévő ülésekre beültek a gyerekek.

- Sziasztok!- köszöntek mosolyogva. Olyan édesek. Majd beszálltak a harmadik sorba Eijirouék. Sakuko és Kyouka intett.

- Szia húgi, Bakubro!- vigyorgott Eijirou, de viszonylag halkan konstatálván, hogy Natsuki alszik.

- Estét, mindenki fel van töltődve arra, hogy találkozzunk a régiekkel?- ült be Denki, becsapva a kocsi ajtót. Natsuki a hirtelen zajra egy picit felsikított.

- DENKI!- szóltunk rá egyszerre négyen. Pikachu beljebb húzta a nyakát.

- Bocsi.- azzal elővett Kyouka táskájából egy párnát(?) és odatette az ablaküveghez, mire Natsuki neki dőlt. A vezetéket, ami a párnából lógott a szájába  tett, mire a párna gondolom bekapcsolt, Natsuki pedig egyből elaludt. Felmutatta nekünk a hüvelykujját, miközben a gyerekek tovább beszélgettek. Közben Katsuki kikanyarodott az főútra, mert innen fél óra a UA. Közben szépen lassan hátul mindenki elszundított, Eijirou kivételével.

- Végre, egyenesen az osztálytalálkozóra.- sóhajtottam, majd újra gép felé fordultam. Katsuki odanyújt és lehajtotta a gép képernyőjét.

- Holnap befejezed. -súgta.- Inkább aludj, te is ki vagy az éjjeli miatt.- mondta, miközben a kesztyűtartóba tette a laptopot. Elmosolyodtam, majd az üvegnek döntöttem a homlokom. Katsuki megfogta a bal kezemet, kicsit szorított rajta, majd a hüvelykujjával köröket kezdett rajta leírni. Ásítottam egyet, és lassan elszundítottam.

T H E  E N D

**********************************************************************

Nos, emberek, vége. Akik figyelték a fejezet számokat láthatták, hogy közeleg a vége, és íme itt vagyunk.

Köszönöm mindenkinek, aki elolvasta, köszönöm az összes csillagot, és az összes kommentet, amiket imádok olvasni. Borzalmasan sok motivációt adott mindegyik, mert láttam, hogy érdekel titeket!

Most, mint az előzőnél is, elindul a kérdezz-felelek! Kérdezhettek a karakterektől és tőlem. Várom a kérdéseket!❤

Köszönöm a figyelmet! ❤

W23.