Empress Of His Heart (Bnha f.f.)//Befejezett//

~~33.~~

Néma csendben sétáltunk. Ő csak előre nézett, nem is fordult meg a fejében, hogy ott hagyom. Én viszont végig őt figyeltem. Bármennyire is fájt beismerni, szép volt. Hófehér bőre volt, és sötét, szinte fekete haját szoros copfba fogta. 165-166 centiméter körül lehetett. Éjkék szemei voltak, és halványan szeplős arca. Magasságon kívül is nagyobb volt nálam bizonyos dolgokban... bőven nagyobb. Ráadásul jól is volt öltözve. Egy világoskék farmerrövidnadrágot viselt, egy fekete, bő fazonú rövid ujjúval, amin a "Black is the new black" felirat állt. Emellett egy fekete nyakpántot is viselt, és egy világoskék tornacipőt. Bezzeg én egy vörös kockás inget viseltem, szürke pamutrövidnadrággal és egy agyonjárt szandállal. A hajam kócos volt és a szemembe lógott. Óvatosan a fülem mögé tűrtem egy tincset. Nem csak, hogy irritált, maga a személy, még rosszul is érezhetem magam mellette. Az a vicces, hogy hiába nem érdekelt senki véleménye se az, hogy róla van szó, szimplán megszázszorozta, így rosszabbul esett. Tovább fürkésztem, mire felsóhajtott.

- Meddig akarsz engem nézni?- kérdezte rám se nézve. Megszeppentem, azt hittem nem vette észre. Összeszedtem magam.

- Hova megyünk?- kérdeztem hűvösen. Elmosolyodott.

- Egy olyan helyre, ahol a legjobb kiönteni a szívedet.- mondta, majd kicsit felnevetett.- De nyálasan hangzik.- azzal bement egy parkba. Értetlenül követtem. Végigsétált a betonsétányon a zsenge fű mellett, majd szimplán letért az útról. Egy bokor mögé ment, majd mikor nem követtem kidugta a fejét.- Ezt érthetem úgy, hogy áldásod adod a kapcsolatunkra?- kérdezte, mire felmorrantam és követtem. A bokor mögött a levelek és egy fa miatt sötét volt, így egy apró, már kijárt ösvényen végigjárva indultunk felfelé. Végül visszatértünk a napfénybe, de hirtelen azt hittem, hogy Csodaországba kerültem. Nem, nem voltak lebegő csészék, se pipázó hernyó, szimplán nem úgy tűnt, hogy nem a parkban vagyunk. Egy domb oldal volt, két oldalt bokrok és fák keresztezték, a kerítést is bokrok fedték el. A fű zsenge volt, és úgy tűnt itt sose járt még senki. A bestia ott ült ennek az egésznek a közepén, kezével a füvön támaszkodva a háta mögött, lehunyt szemmel a Nap felé fordulva. Undorodva, de mellé telepedtem a fűben, majd rájöttem, hogy ez tényleg a park. A park középpontja, a szökőkút terült el előttünk. Ott volt körülötte a kis betonjárda, és pár pad. A mi oldalunkon a pad mögött egy tábla volt kitéve, ami valószínűsítem, hogy egy ne lépjen a fűre tábla, azért nem jár erre senki.

- Ide nem szabad jönni.- mondtam riadtan és a lányra néztem. Némán ült, mosolyogva, arccal a Nap felé. Olyan nyugodtan, mintha nem szörnyek gyermeke lenne. Mintha tudomása se lenne a körülötte lévő dolgokról. Olyan békés volt.

- Tudom.- mondta ki, de úgy tűnt, mintha évek teltek volna el a válasz és a kérdés között.- De sehol nem írja, hogy meddig tilos. Mi a táblánál nem léptünk fűre.- vonta meg a vállát. Hogy lehet ezzel kapcsolatban ilyen nyugodt?- Ráadásul ezért max pénzbírságot kapunk, arra pedig itt van ez.- emelt fel egy kis bankkártyát.- Az öreget biztos nem zavarná, ha egy kevés eltűnne a számlájáról.- tátott szájjal néztem a bűnözőt mellettem. Ráadásul engem is belevitt ebbe. Már kezdtem ideges lenni, mikor ismét megszólalt.- Nyugi. Ezer éve járunk ide, de még sose szóltak érte.

- Jártok? Te és Eijirou?- kérdeztem gúnyosan. Rám emelte a tekintetét.

- Én és a tesóim. A Todorokik.- mondta, mire unottan bólintottam.- Tudod, nekünk mindig bevált. Natsuo itt mondta el melyik egyetemet nézte ki, Fuyumi itt akadt ki először, hogy anya a kórházban van, Shoutoval itt beszéltünk a vizsgája után. -csak beszélt és beszélt. Mintha érdekelne.

- Ugye tudod, hogy nem izgat.- kérdeztem bunkó módon, mire megakadt. Elvigyorodott.

- Persze. De így fair.

- Mi?

- Hogy most te jössz. Mesélj!- mondta, olyan természetességgel, hogy arra szavak nincsenek.

- Tessék?- kérdeztem összeráncolt szemöldökökkel. Elnevette magát.

- Most te jössz. Mi bajod?- kérdezte ismét, rendíthetetlen nyugodtsággal.

***********************************************************************************

Milyen lett? Érdekel, mert olyan érzésem van, hogy el.... elrontottam(teljes mértékben ezt akartam mondani).

W23.