Látszat (Kim Taehyung FF) //Befejezett//

11. rész

Január 21. szombat

Mel szemszöge 

Reggel kellemesen ébredek, szinte már kipihenten. Olyan kényelmes ez az ágy, mindig olyan jókat alszom benne. Bal oldalamon fekszek, ami már kezd zsibbadni, ezért fordulnék a hátamra, de valami visszatart. Lassan kinyitom a szemeimet, és realizálom, hogy Tae elég közel van hozzám, plusz az egyik kezét derekamnál pihenteti. Mi a...?

Próbálok aprókat mocorogni, hogy valahogy kimászhassak ebből a szituból, amikor váratlanul vesz egy nagy levegőt, mire rá emelem tekintetem, de szerencsére ő csak a hátára fordul. Kicsit várok még, hogy megbizonyosodjak róla, hogy még alszik, majd halkan a fürdő felé veszem az irányt, ugyanis még a tegnapi gönceimben vagyok. Gyorsan letusolok, és átveszem a férfi felsőjét, majd mivel még csak reggel hét van, visszafekszem lustálkodni.

A pólóból áradó férfias illat betölti az orromat, ami még inkább segít ellazulni. Gyorsan sikerül is visszaaludnom.

Egy ideje már félálomban vagyok, azonban a csend és a nyugalom arra ösztönöz, hogy ne másszak ki ma az ágyból. Ismét a bal felemen fekszem, Tae irányába, én nem tudom, miért annyira kényelmes ez az oldal, komolyan... A hajam enyhén csikizi az orromat, de nem foglalkozok vele. Aztán hirtelen megérzem, hogy valaki kiemeli arcomból a tincseket, és a fülem mögé illeszti. A gyengéd érintésétől kiráz a hideg, majd lassan felnyitom pilláimat is. Tae még ott tartja a kezét, és azt nézi, ezért nem vesz észre egyszerre, de amikor igen, enyhén megilletődik.

- Khm... – kaparja meg a torkát, és elkapja a kezét maga mellé. - ... jó reggelt. – mondja rekedtes hangon.

- Neked is. – mondom álmos hangon, majd a hajamba túrok, és így a hátamra fordulok. – Mennyi idő?

- Fél tíz. – hallom a választ. – Mikor öltöztél át? – kérdezi, nekem meg a pólóra nézve esik le, hogy reggel elmentem fürdeni.

- Hét előtt. – dörzsölöm meg kicsit a szemem. – Ma itthon leszel? – kérdezek rá, majd felé fordítom a fejem.

- Ji Na-t megvárom, mert beszédem van vele, de aztán hamarosan megyek. Azt nem tudom meddig, de valamikor délután jövök. Este meg ismét lépek. – kicsit elhúzom a szám. Miért kell neki mindig este elmennie? Igaz, tegnap volt az első, de az sem volt jó. Mi a rákot csinálnak éjszaka? Bár, ha tippelnem kellene... könyörgök, csak ne dugni járjon el, kérlek.

Végszóra ki is kel az ágyból, és öltözni kezd. Próbálom nem megbámulni hátulról, de nehezemre esik nem őt nézni. Túlságosan is vonzza a tekintetem.

- Jössz, vagy még döglesz? – mióta beszél megint ilyen rondán? Egy ideig tök rendes volt.

- Mindjárt megyek. – mondom, azzal meg ott is hagy.

Veszek egy mély levegőt, majd feltápászkodok, megcsinálom az ágyat, és felöltözök. Bár csak a rövidgatyám cserélem le egy hosszabbra, a felsőjét magamon hagyom, persze veszek fel alá melltartót. Lemegyek, és a konyhát becélozva, kiveszem a tejet a hűtőből, majd csinálok magamnak egy bögre kakaót, amit jóízűen meg is iszok. Most nem igazán vagyok éhes, szóval ez megfelel reggelinek. Tae épp az irodája felől jön, de még csak felém sem akar nagyon nézni. Bűzlik nekem ez a srác... de hogy miért, gőzöm sincs. Kortyolgatom tovább a kakaómat, amikor Ji Na is megjön, ezért kimászok a folyosóra.

- Sziasztok, kedveskéim. – köszön, mire mindketten üdvözöljük. – Látom, nemrég keltetek. Csak nem kakaót iszol Melissza? – kérdezi mosolyogva.

- De igen, eltalálta. – viszonzom mosolyát.

- Már megtanultam, mióta itt vagy, drágám. – mondja, amin én meglepődök, majd beljebb nyomul az idős hölgy, szemügyre véve a konyhát, ami azóta rendben fogadja, mióta itt vagyok.