Látszat (Kim Taehyung FF) //Befejezett//

32. rész

Augusztus 8. Kedd

Mel szemszöge 

Ma elmaradt az az egy órám, ami a mai napon lenne, ezáltal eljöttem dolgozni. Már javában a délutáni órákat verdessük, ma nagyon sok vendégünk volt, szinte meg sem álltunk egész idáig. Most is van hat asztalunk, melyből négy az enyém. Chris közben rakodik a pultban és hoz ki a raktárból néhány szükséges dolgot, ezzel könnyítve rajtam, mert akkor nekem azt már nem kell megcsinálnom. Éppen az egyik asztalomhoz megyek, hogy fizetni tudjanak, amikor nyílik az ajtó, ezért egy fél pillanatra odanézek. Egyszerre meglátom Wonho széles mosolyát, így figyelmemet a fizető vendégekre terelem, hisz ők úgy is a szokásos asztalukhoz ülnek. Rögtön egyből a következő asztalom is fizet, így csak utána tudok odamenni a srácokhoz. Azonban visszaérve a pulthoz, rájuk tekintve észreveszem, hogy most öten vannak. A két új jövevény is ismerősnek hat, de jelenleg nem ugrik be, hogy honnan. Kötényemből kikapom a kis noteszomat és a tollat, majd feléjük veszem az irányt.

- Sziasztok, mit hozhatok? – lépek eléjük, mire mindannyian felém néznek, és a megszokott hármas széles vigyorral fogad. Leadják a rendelésüket, majd Minhyuk szólal meg.

- Ismered a srácokat? Ugyanott tanulnak, ahol ti, csak felettetek. – informál.

- Tudtam, hogy ismerősek vagytok valahonnan. – mosolygok, bevallva az igazat.

- Ők Kihyun és I.M. Fiúk, ő Melissza. – mutat be egymásnak a szőke.

- Örülök, srácok. – fogok kezet velük.

- Mi szintén. Sokat hallottunk már rólad. – mondja I.M lazán, mire enyhén meglepődök.

- Baszki, mit mondtam? – súgja oda mérgelődve Wonho, lábára csapva a másiknak, mire én csak felkuncogok.

- Mindjárt hozom a rendeléseteket. – mondom, amit megköszönnek, és már spurizok is elkészíteni a kért italokat. Amúgy azóta ez a három jómadár remekül megvan, találtak maguknak rendes munkát, ahol jól teljesítenek, és mint látom, valahogy össze is haverkodtak ezzel a kettővel. Sőt, mi több, Tae csapatával is remekül kijönnek, bár eddig még csak a diszkóban találkoztunk velük bandásan. Elkészítem, majd kiviszem, de nem sokat tudok velük beszélgetni, mert újra jönnek, illetve fizetnek, így mennem kell a dolgomra.

Hamar elérkezik a záróra, melyre szinte már teljes élőhalottak vagyunk munkatársammal. Nagyon hosszú volt ez a mai nap.

- Képzeld, végre valahára kiderítettem a csaj nevét. – szól Chris söprés közben.

- Hát, nem apróztad el, már mióta kiszemelted magadnak. – kuncogok fel.

- Jó, na, egy csomó egyéb tényező is közbejött, ami miatt nem jutottam előbbre. – duzzog, amit megmosolygok.

- Mindegy, a lényeg, hogy tudod. És halljam, ki a szerencsés?

- Lehuni Jennifer.

- Oh, szóval Jenni. Nem nagyon ismerem, de van egy közös óránk, és ott jó fejnek tűnik. És mikor szeretnél nála próbálkozni?

- Még magam sem tudom. Lehet először csak a közösségi oldalakon jelölöm be.

- De amúgy hogyan lett ő a kiszemelted? Mármint hol láttad?

- Egyszer az egyetem melletti parkba sétáltam, akkor vettem észre. Ráadásul néha az utcánk végén lévő ruhaüzletben is meglátom.

- Akkor esetleg kezdhetnél ott.

- De hisz az női üzlet.

- Lüke, nem kell bemenned, sétálgass az utcán. – kuncogok fel.