Látszat (Kim Taehyung FF) //Befejezett//

23. rész

Március 25. szombat

Mel szemszöge

A reggeli napsugarak vetnek egy kis meleget felkaromra, ahogy az ablak üvege engedi beszűrődni a fényt a helységbe. Bár tompán, de kintről hallom a madarak csicsergését is, imádok így megébredni reggelente. Annyira nyugtató, és idilli. Az pedig csak ráadás, hogy egy ilyen férfi mellett kelhetek fel minden reggel. Várjunk... ez most miért is csúszott a gondolataim közé?...

Felnyitom pilláimat, amint egy kellemes meleg levegő érinti arcom bőrének reggeli hűs felszínét, de a tüdőmben reked a levegő, amint realizálom a helyzetet. Taehyung olyan közel van az arcomhoz, hogy a homlokunk és az orrunk hegye majdnem összeér. Hosszú, dús pillái rezzenéstelenül nyugszanak, a levegőt egyenletesen veszi, rózsaszín ajkai enyhén elváltak egymástól. Ha tovább bámulom, megőrülök, inkább gyorsan át is fordulok a hátamra, de amint ezt megteszem, egy puha kézfej fog a csuklómra, mire a férfira nézek.

- Ne menekülj. Nekem jó volt ez így. – búgja rekedtes hangján, de már ennyitől végigfut rajtam egy kellemes borzongás. – Gyere vissza. – motyogja, de ki sem nyitja a szemét közben. Ilyet már elég sokszor tapasztaltam, hogy a francba tudja mit csinálok, vagy hogyan helyezkedünk, ha nem is néz fel???

Eleget teszek kérésének, visszafordulok az oldalamra, de tartok egy tíz centi távolságot az arcától. Még a végén kísértésbe esek... Bal kezemet a párnám alá csúsztatom, így hajtom fejemet a puha anyagra. Tae lassan kinyitja szemeit, így megpillanthatom csillogó sötét íriszeit, amik a sajátomét kutatják. Csupán ennyitől érzem, hogy megmozdul bennem valami. Pár másodpercig csak kutatjuk egymás lelki tükrét, aztán megszólal az ébresztőm, de nem szakítom meg a szemkontaktust.

- Mire állítottál ébresztőt? – kérdezi.

- Fél kilencre.

- Ajj, ne már. – simít arcára bal kezével. – Kapcsold kii. – nyöszörög, amit megmosolygok, és átfordulok, hogy elnémítsam a készüléket, majd utána vissza. A férfi lehunyt pillákkal túrt az előbb a hajába, kezét most ott tartva, engem egy gyönyörű minutummal megjutalmazva. Órákon keresztül képes lennék őt bámulni.

De inkább, mielőtt valami hülyeséget csinálok, felkelek, és gyorsan fogat mosok a fürdőben. Kicsit az arcomat is megmosom, hogy felkeljek ebből a reggeli mámorból. Amint késznek gondolom magam, nyitódik a fürdőszobát és a hálót elválasztó ajtó, amin egy kócos Taehyung lép be. De miért nem várta meg, míg kimegyek? Miért jött be?

Felkapok gyorsan egy hajgumit, hogy majd a szobában felköthessem tincseimet, ami által nem fognak feleslegesen a szemembe lógni, ezzel megkönnyítve a saját dolgom. Ahogy elmegyek mellette, orromat megcsapja az a tipikus Taehyung illat, amitől képes vagyok szerintem még elolvadni is. A levendula és a citrom tökéletes aromája, mely fűszerekkel van megbolondítva, egyszerűen elveszi a józan gondolkodásomat is. Ahogy elmegy mellette az ember, megérzi a férfias határozottságot, a dominanciát, azt a férfit érzékeli, aki tudja mit akar, és meg is szerzi. Ebben az illatban megjelenik a rejtett csábítás és a vonzerő, ami igazi mágnesként vonzza a nőket. Eddig is tudtam, hogy szeretem az illatát, de mostanában ez egyre intenzívebben hat rám. Kezdek megbolondulni. Le kell lesnem, milyen parfümöt használ!!

Azt hiszem, kevés volt az az arcon lötyökölés, valahogy muszáj lehiggadnom. Érzem, hogy felhevül a testem, és nem bírok a gondolataimmal. Mit művelsz velem, Kim Taehyung...

Lefutok a konyhába, kitárom a hűtőt, és a szokásos kakaóm helyett a kezem a citromos sör felé nyúl, de nem parancsolok ellent neki. Kiveszem, felpisszentem a dobozt, és egy kellő adagot juttatok a szervezetembe. Kellemesen hideg, így hamar megérzem fejemben azt a furcsa kis bizsergető érzést, amit sosem értek, de én nagyon bírom. Még le sem teszem kezemből a dobozt, Tae már elő is bukkan.