Örökké [Bexi ff.] Befejezett

77 fejezet

-Maga??-szólok bele rémülten. Márk is látja, hogy nincs valami rendben ezért elveszi tőlem és kihangosítja.

-Igen én.-szól vissza szórakozottan.

-Mit akar?-ébred fel a kezdeti sokkból Márk.

-Ó, Márk is ott van? Örülök hogy hallom a hangodat és nem csak rádióból. Amúgy csak gratulálni akartam Bexike. Jól belehúztatok mióta nem vagyok ott.

-Aha, mit akarsz Balog? Térjünk a lényegre.

-Ez egyszerű a régi életemet, és az előadóimat. Hallottam az új számokat és hogy mennyire pörög a Körte Records.

-Ezzel kicsit elkésett nem?-kérdezem.

-Hát ez milyen ironikus Bexike.-nevet bele a telefonba.-Még az országba nem térhetek vissza, de viszont van egy jó szövetségesem. Ő majd mindent kézben tart addig. Lecsillapodnak a történtek és vissza térek. Ó és Bexike egy jó tanács ha azt akarod, hogy Márk karrierje szárnyaljon akkor jobb lenne, ha külön lennétek. Mint régen amikor kijátszottatok.-tanácsolja.

-Nem igaz, mert mi Bekával együtt sokkal jobbak vagyunk.-tiltakozik Márk hevesen.

-Ó, igen a hős szerelmes. Fiam, fogadj meg egy tanácsot. Egy nő miatt sohasem adunk fel semmit. Mert ha őt hátra hagyjuk akkor egyenes utunk van a sok sok talicskához. El kellene gondolkodnod.

-Mi nem fogunk szét menni, mi együtt leszünk és hogy lesz egy kisbabánk az még jobban összeköt.-szólok most én közbe.

-Ó, igen tényleg had gratuláljak a babához is, kislány ha jól tudom. Azért remélem a baba buliba ha már nem mehetek, akkor majd az első szülinapján viszek neki ajándékot. Melyikőtökhöz menjek, ha már külön lesztek?

-Nem leszünk külön.-ismétli meg idegesen Márk.

-De ha rajtam múlik igen. És rajtam is fog, elintézem. Nehogy a babának emiatt baja essen. -szakítja meg a hívást...

-Márk...-szólalok meg sírva.-Miért kell, hogy mindig elrontsanak mindent?-bújok a karjaiba, ő meg próbál nyugtatni.

-Nem fogom hagyni, hogy bármi is történjen. Ígérem Beka.-csókol meg, majd még egyszer...