Örökké [Bexi ff.] Befejezett

90 fejezet

-Hát figyuzz feleség. Az a szitu, hogy még a kocsmába megy a meccs. Szóval azt még megnézem, és...

-Nem érdekel a meccs. Azonnal indulj.-nyögök fel a fájdalomtól.

-De én még megakartam nézni a meccset.

-Márk, én most fogom kitolni a kölyködet szóval marha gyorsan oda mész vagy holnap a válási papírral szemezgethetsz.-rakom le a telefont dühösen, majd már meg is érkeztek Körtéék. Szóval elindultunk a kórházba... Már a szülő szobába akartak vinni, meg is jött az orvosom de én ellenkeztem ahogyan tudtam.

-Én Márk nélkül nem megyek sehova.-tiltakozok.

-Kicsim amint itt van Márk, beküldjük hozzád, oké?-biztat anya.

-Rendben.-bólogatok hevesen.-Miért nem mondják, hogy ez ennyire fáj?-kérdezem már egy kicsit sírva.

-Hölgyem muszáj lesz el vinnünk. Mehetünk?-jön oda egy nővér.

-Igen.-majd már vittek is. És majdnem egy óra vajúdás után végre az én drágalátos férjem is betoppant.

-Szia baba.-integet nekem.-Na hogy megy?-teszi csípőre a kezét.

-Te vadbarom. Hogy tehetted ezt?-üvöltözök vele egyaránt a fájdalomtól és mert piszok dühös vagyok rá.-Hozzám nem nyúlsz többet.-csapom el a kezét amit annyira megfognék.-Vissza kaphatom mégis a kezedet?-kérdezem sírva.

-Persze Selena.-nyújtja felém.

-Milyen Selena?

-Gomez.-röhög a saját poénján.

-Még egyet nyomjon. És kész vagyunk.-szól nekem a doki. Én teszem amit mond, majd a következő pillanatban meghallom életem legszebb hangját. Felsírt.-Na apuka elvágja a köldök zsinort?-fordul Márk felé.

-Hát hogy a fenébe ne, bármi is legyen az.-megy oda és teszi amit mondanak, majd a következő pillanatban elájul... Persze baszd meg ájulj csak el nyugodtan, de én aki megszülte a gyereket az nem... Ezek is csak mi lehetünk. Majd a kezembe adják a kislányomat. Istenem,de pici és tökéletes.

-A szépség és a szöööör.-kel fel Márk végre.

-Na akkor mit írhatok a kislány nevéhez?-kérdezi az ápoló.

-Olaf. Legyen az a neve.-kuncog Márk.

-Emma. Nagy Emma.-mondom ki miközben  a kislányomat nézem.

-Csak egy icipici hó kell, és egy jó basz.. barát.-énekel Márk vagy inkább kornyikál.

-Akkor április 16-án 23:59 perckor megszületett Nagy Emma.-jegyzi le az adatokat, majd kimegy. A többiek bejönnek gratulálni de eközben Márk békésen szundikál az egyik széken és folyik a nyála... Ja, érett apuka... Majd megkapja holnap a magáét...