Örökké [Bexi ff.] Befejezett

58 fejezet

-Márk, nyugi.-szólok egyből.

-Én tök nyugodt vagyok.-szívja be élesen a levegőt.

-Márk, kérlek ne csinálj semmi meggondolatlant.-nyúlok a kezéhez, de elhúzza.

-Mond meg ennek a köcsögnek, hogy velem vagy és ne keressen többet.-mondja, de már abba is hagyja a hívást.

-Látod már abba is hagyta.-mutatok a telefonra.

-Akkor szépen visszahívod.

-Nem hívom, hagyjuk már ezt.

-Látod már hívod is.-adja a kezembe a mobilomat.

-Márk, megmondtam hogy nem beszélek vele.-tiltakozok egyből.

-De kihangosítva fogsz vele.-nyomja be azt a gombot.

-Szia Beki.-hallom Tomi hangját.

-Szia. Miért kerestél?-kérdezem.

-Figyelj akartam volna veled beszélni, de ez a hülye nem engedte. Ti tényleg együtt vagytok?-tér a lényegre.

-Igen és szeretem.-adok őszinte választ.

-Figyelj eltudnánk intézni, hogy ne legyetek együtt. Biztos ezt akarod? Én szívesen segítenék neked, én szeretlek Beki.-ennyi volt Márk egyből kikapta a kezemből a telefont.

-Na idefigyelj te sétafika köcsög, hagyd békén Bekát és a lányomat is. És tényleg szereted? Milyen aranyos.-mondja gúnyolódva.-Úgy látszik, hogy amit csináltam nemrég az nem jó figyelmeztetés volt. De ha azt akarod, hogy törjem be az orrodat akkor jó úton haladsz. Utoljára mondom el békén hagysz minket, mert én fogom feleségül venni Bekát és nem te.-teszi le a telefont és adja vissza.

-Most ezt miért kellett? És mi az hogy feleségül veszel? Még jó hogy megkérdeztél.-teszem hozzá gúnyosan.

-Jaj, még ne te legyél megsértődve. Elegem van ebből az egészből.

-Nekem is tudd meg.-kiáltom vissza neki.

-Sokkal könnyebb volt minden régen.-fújtat idegesen.

-Tényleg? Akkor menj vissza Debihez. Biztos ő szívesebben lenne veled.-vágom hozzá sértetten.

-Tényleg duett partnert kellett volna cserélnem.-mérgelődik halkan, de én még is meg hallottam.

-Én nekem meg nem kellett volna szakítanom Tomival. És akkor lehet, hogy tőle lennék terhes.-vágok vissza és tudom, hogy most ezzel megbántom.

-Nekem meg nem kellett volna ott hagynom Debit miattad. Már látom hogy nem éri meg miattad tenni semmit.-áú, ez most fájt.

-Menj el, majd én felnevelem a lányomat.-nézek a szemébe először.

-Ő a mi gyerekünk.-kéri ki magának.

-Tévedsz az én gyerekem, semmi sem köt hozzád akár fel is nevelhetném mással pl. Tomival.-most húztam fel nagyon...

-Semmi sem köt hozzám? Ott van a gyerek, te.-mutat a hasamra.

-Én meg úgy döntök hogy nem kell a segítséged a felnevelésében. Nem vagyok a feleséged, ez kész tény. De ha az is lennék akkor elválnék. És ne gyere itt nekem a házassággal 6 hónap után lenne két szeretőd.

-Akkor ennyi vége?-néz rám.

-Vége.-suttogom.

-Én ezt nem hiszem el.-sétál ki az ajtón, de most valószínű hogy nem jön már vissza...

Vége

Na itt betudnám fejezni, de annyira szívemhez nőtt ez a sztori, hogy nem teszem. Vagyis szerintetek? 2 évad valaki? Vagy ugyanúgy folytatom csak ezt egy kicsit lezártabb résznek tekintenénk, mert elértünk egy szakaszhoz?