A visszatérés

Érzelmeim irántad

-Rey! Rey! Tudnánk beszélni?-Kérdezte kifulladva Finn.
-Öhm persze. Gyere sétáljunk egy kicsit.-Válaszolt furcsán Rey, aki nem nagyon értette hogy mi volt ennyire sürgős.
-Szerintem Ben nem az akinek te gondolod. Ma reggel láttam Roseal, ahogy kézenfogva ülnek egymás mellett. Biztos ki a karja használni az a szemét. Túl szép volt ez az egész hogy igaz legyen.
Rey szinte alig hitte el a hallottakat.
-Nem hiszem hogy bármi is lenne köztük.
-Akkor még is miért ültek kézenfogva, hmm? Biztos kieszelt egy tervet.
-Túl sokat képzelsz bele ebbe az egészbe.
-Rendben akkor fogjad te is az ő pártját. Úgy tekintesz rá, mint egy szentre, amikor tudod hogy egykor miket tett. Már téged is teljesen behálózott.
-Nem érted Finn. Biztos vagyok benne hogy nincsen semmi hátsószándéka.
-Aha. Persze. Gondolj amit csak akarsz.
Majd azzal a lendülettel elrohant. Rey nem értette hogy Ben mégis miért fogta Rose kezét, de abban biztos volt hogy a fiú nem tervelt ki semmi olyat, ami ártana a többieknek. Tudta hogy ezt meg kell beszélnie Bennel és elindult megkereseni.

-Ben! Itt vagy?
Majd Ben ajtót nyitott. Rey leült a fiú ágyára és magyarázni kezdett.
-Finn mondta hogy látott titeket kézenfogva ücsörögni Roseal. Igaz ez?
-Öhm, igen.-Válaszolta furcsán Ben.
-És megkérdezhetem mégis hogy miért?-Kérdezte idegesen Rey.
-Azért, mert próbált megnyugtatni. Meséltem neki az apámról és az Exegolon történtekről. Eléggé közel kerültünk egymáshoz. Megbízok benne. Szinte már barátnak tekintem őt.- Magyarázta Ben, aki nagyon hálás volt Rosenak hogy meghallgatta és hogy barátként gondolhat rá.
-Mit meséltél neki az apádról?
-Arról beszéltem neki hogy a halálcsillag roncsain beszélgettünk. Szinte ugyanaz a jelenet zajlott le köztünk, mint amikor megöltem. De most mégis valahogy más volt. Az ő biztatására undultam a te segítségedre.-Magyarázta Ben.
Reyből előtörtek az exegoli emlékek és belekezdett:
-Beszélnünk kellene. Arról hogy mi kettőnk között ez az egész.
Ben furán nézett a lányra majd Rey folytatta. -Azóta érzem ezt veled kapcsolatban, mióta megérintettük egymás kezét. De tegnap óta mégjobban erősödtek az érzéseim irántad. Szinte mindig csak rád gondolok. Arra hogy mit csinálsz és hogy vajon te mit gondolsz rólam. Hogy mit érzel és meg akarlak védeni. Mindentől és mindenkitől. Nem akarom hogy bárki bántson téged Ben. Egyszerűen nem hagyhatom.
A fiú rámosolyodott Reyre majd megindult felé. Felhúzta az ágyról és hevesen megcsókolta.
-Szerintem ez elég visszaigazolás arról, hogy mit érzek, ugye?
Majd Ben elnevette magát és mégegyszer megcsókolta a lányt.