Csak Te Kellesz [Larry Stylinson]

18.

Harry:

-Harry.. - hallom meg angyali hangját, mire mosolyra húzódnak ajkaim, majd lassan kinyitom zöldjeimet. - Jó reggelt Hazz.

-Jó reggelt. - szólaltam meg én is rekedtes hangomon, miközben felkönyökőlve néztem tovább kékjeit.

Az első ami feltűnik, az az, hogy Louis fel van öltözve.

-Mennyi az idő? - kérdeztem, mikor rájöttem, hogy sokáig aludhattam.

-11:45 - felelte, mire kikerekedett szemekkel néztem rá.

-Miért nem keltettél fel?

-Mert cuki voltál, miközben aludtál.

-Néztél engem alvás közben? - kérdeztem, szemöldökömet felvonva.

-I..Igen..- felelte, majd elpirult.

-Akkor mindjárt megyünk a lakásodra, szóval készülődj. - utasítottam, mire bólintott, majd felemelkedett az ágyról és az ajtó felé igyekezett volna, ha nem fogtam volna meg a karjától és húztam volna vissza, az ölembe.

Meglepettségét kihasználva tapadtam ajkaira és lágyan megcsókoltam. Nyelvemmel bejutást követeltem, amit azonnal megadott, így táncba tudtam hívni a másikat. Karjait nyakam köré fonta, én a derekán pihentettem kezeimet.

Csókunkat megszakítva csillogó szemekkel nézett zöldjeimbe.

-Kávé? - kérdezte.

-Jöhet. - feleltem. Lou leszállt rólam, majd az ajtón kilépve elhagyta a szobát.

A tegnap délután kicsit megrémített. Olyan rossz volt látni Louist, ahogy visszaemlékezett a múltjára. És ezeket a sebeket most én téptem fel a hülye kíváncsiságom miatt. Nem is tudok belegondolni, milyen érzés lehetett neki, mikor a családját holtan találta. És mikor megemlítette Johnt. Na ott kiakadtam. Persze nem mutattam ki, de nagy bűntudat égetett belülről. Egy szemét vagyok. És egy kibaszott seggfej.

-Hazz! Kész a kávé! - hallom meg szerelmem hangját.

-Jövök! - feleltem, majd kiszállva az ágyból kerestem valami ruhát, amit mára felvehetek.

A választásom egy fekete farmer és egy fekete pulóver lett, majd kilépve a hálószobámból a konyhába mentem, ahol Lou várt keserű italommal.

-Megiszom, aztán megyünk, ok? - kérdeztem.

-Ok.

Miután kávémat sikeresen elfogyasztottam, felkaptam a kocsikulcsot és kiléptünk a bejárati ajtón, ezzel elhagytuk a lakásomat.

*************

Nem tudom miről beszélt Lou, hogy rendetlenség van, mert elég nagy rend van az otthonában, csak az edények, bögrék nincsenek elmosva.

Kicsit rendbe szedve a lakását leültünk a kanapéra.

-Rendelünk pizzát? - kérdeztem. - Kezdek éhes lenni.

-Rendelhetünk.

-Ok, akkor hívom őket. - feleltem, majd elővéve telefonomat a nadrágom zsebéből bementem a hálószobába, hogy nyugodtan tudjam elmondani a rendelést.

A telefon beszélgetés után, valaki csengetett, majd hallottam, ahogy Lou kinyitja az ajtót és behívja a vendéget.

-Jó újra látni, haver! - hallom meg az idegent, akinek nem ismerem fel a hangját, ezért kijövök a hálószobából és a nappaliba megyek.

A vendégnek egyáltalán nem örülök. Amint ő is észreveszi, hogy nem csak ketten vannak Louval, dühösen fordul felé.

-Ez meg mi a faszt keres itt?! - kérdezi a szőke, akit, ha jól tudom, Niallnek hívnak.