Csak Te Kellesz [Larry Stylinson]

12.

Megint kábúltan keltem fel. Reggel 8 óra van és tegnap úgy 12 fele aludtam el. Röviden, nem aludtam eleget.

Lassan az ajtó felé mentem és a konyhát közelítettem meg. Meglepetésemre, Harry ott ült az asztalnál, a fejét a bal kezével támasztotta, a jobb kezében pedig egy bögrét tartott.

-Jó reggelt. - köszöntem neki rekedt hangon és leültem a legközelebbi székre.

-Talán neked..

-Baj van?

-Zakatól a fejem és elég szarul érzem magam.

-Értem..

-Mi történt tegnap este? - vágott bele a közepébe.

-Mire emlékszel? - kérdeztem tőle.

-Nemsok mindenre. Arra igen, hogy elmentem a srácokkal inni, 2 pohárral fogyasztottam, de onnantól képszakadás. - ezeket a szemembe nézve mondta, aztán a tekintetét a bögrének szentelte. - Louis..mi történt, mikor hazajöttem? Megint bántottalak?

Nem emlékezett. Beszívtam egy mély levegőt és válaszoltam.

-Nem. Nem bántottál. Csak annyi történt, hogy hazajöttél, részegen, én pedig bekísértelek a szobádba, adtam rád egy tiszta felsőt és befektettelek az ágyba. - hazudtam.

-Ennyi történt? Nem bántottalak?

-Nem, Harry, nem bántottál.

A válaszomat hallva egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el ajkait.

-Megyek, lezuhanyzom. Te addig reggelizz meg. - mondta, miközben elment mellettem és elhagyta a konyhát.

Nem akartam neki elmondani az igazat. Féltem, hogyha megtudja, akkor..nemtudom. Nemtom, hogy hogy reagálhatott volna. De nem akarom elbaszni a köztünk levő lakótárs kapcsolatot egy ilyen faszsággal ami csak nekem fontos! Jobb lesz ez így, nemigaz? Jobb lesz, ha nem tudja meg mi is történt valójában az éjjel.

Egy ajtó nyílása zökkentett ki a gondolataimból. Már az utolsó falatot akartam megenni a bundáskenyérből, amikor Harry csak úgy besétált a konyhába, egy szál törölközőben. A látványra sikerült félrenyelnem.

-Jól vagy? - kérdezte és a kezembe nyomott egy pohár vizet.

-Aha..-feleltem könnyeimmel küszködve és azonnal beleittam a folyadékba.

Mikor éreztem, hogy elég lesz, a poharat az asztalra helyeztem és újra Harryre néztem. Ott állt a pultnak támasztva és szürcsölte bögréjéből a kávéját. Csak bámultam őt. Egy szál törölközőbe van, pár méterre tőlem.

-Arra gondoltam, hogy ma megnézhetnénk egy filmet. - törte meg a csendet.

Megrázva a fejem, rá figyeltem és próbáltam nem a törölközőre szegezni tekintetem.

-Keresek valamit a gépen, és megnézzük a TV-ben. Na? Mit szólsz hozzá? - kérdezte, miközben rám figyelt.

-Rendben. - mondtam magas hangon, ami nem volt szokásom.

Letette a kezéből a bögrét, majd felém sétált és megállt előttem.

-Milyen filmet keressek? Akció, vígjáték, dráma, horror?

-Akció.. - válaszoltam.

-Ok. Megyek felöltözök, azután pedig nézhetünk is. - a mondat végére nyújtózott, aminek következtében a törölköző kicsit lejjebb csúszott a V vonalán.

Ettől egy nagyot kellett nyelnem. Aztán Harry otthagyott és bement a szobájába. Én még fel se fogtam a történteket. Miért kellett ki jönnie egy szál törölközőben?! Bevallom, tetszett amit láttam, de ezt nem szabad! Nem lenne szabad, így nézzek rá! Nem lenne szabad, hogy..szeressem...De megtörtént. Belészerettem. És ezen nem tudok változtatni. Pedig ez kurvára nem kellett volna, hogy megtörténjen!