Csak Te Kellesz [Larry Stylinson]

35.

Reggel kipihenten ébredtem a vendégszoba ágyában, de nem voltam egyedül. Harry lehunyt szemekkel, mellettem feküdt az oldalán, egyenletesen szuszogott. Elmosolyodtam, ahogy nyugodt arcát figyeltem. Olyan jó újra mellette lenni. Mellette ébredni, vele lenni egész éjjel. Eleget vártam már, és tegnap este meghoztam a döntésem. Adok neki még egy esélyt. Van egy olyan érzésem, hogy mostantól nem fog többé átverni engem. Tudom, hogy szeret. Ahogy viselkedik velem, le tudom következtetni, hogy fontos vagyok neki.

-Aludj vissza. - szólalt meg hirtelen, mire megugrottam ijedtemben.

Szemei még mindig csukva voltak, de ahogy megérezte, hogy megugrottam, elmosolyodott.

-Hogyhogy nem alszol?

-Az előbb felébredtem, de láttam, hogy te még nem vagy ébren, így megpróbáltam visszaaludni. - magyarázta lehunyt szemekkel.

-Honnan tudtad, hogy felkeltem? - kérdeztem rekedtes hangon, mire kuncogni kezdett.

-Lou, túl jól ismerlek már. A szuszogásod elárult. - nyitotta ki szemeit, így megpillantottam zöld íriszeit.

Smaragdjai gyönyörűen csillogtak, miközben kékjeimbe nézett. Zöldjeiben most boldogságot láttam, nyugalmat, nem pedig bánatot és fájdalmat.

-Hogy aludtál? - kérdezte.

-Jól. És te?

-Én is. - felelte.

-Nem is tudom, mikor pihentem ki magam ilyen jól utoljára. - mondtam. - Rossz volt nélküled..

-Nélküled is.. - sóhajtott.

Nem mondtam semmit, csak közelebb bújtam hozzá. Fejemet csupasz mellkasára helyeztem és lehunytam szemeimet. Erős karjaival gyengéden átkarolt, egyik kezével pedig hajamba túrt.

-Lou.. - szólalt meg halkan, mire álmosan felnéztem rá.

-Hm?

-Szeretlek. - mondta szemeimbe nézve.

Elmosolyodtam, majd feljebb emelkedtem, hogy megfigyelhessem gyönyörű arcát.

-Én is szeretlek. - mondtam, majd ajkaira hajoltam.

Nyelvemmel átfurakodtam párnái közt és a kis húst lágy táncba hívtam. Végigsimítottam alsó ajkán, mire Harry jólesően felmordult. Aztán hirtelen változtatott állásunkon. Egy gyors mozdulattal - csókunkat meg nem szakítva - Harry alá kerültem, míg Ő felém kerekedett. Megtámaszkodott fejem mellett kezeivel és szenvedélyesen ostromolta tovább ajkaimat.

-Harry.. - nyögtem két csók között. - Nem maradhatunk egész nap az ágyban. - mondtam.

-Miért nem? - kérdezte. - Én nagyon szeretném, ha a mai napot csak itt töltenénk. - felelte, majd ajkaimról nyakamra tért.

Gyengéden érintette meg párnáival a bőrfelületet, majd apró puszikat hintett rá, amik aztán szívássá alakultak. Nagyon élveztem a kis akcióját, de fel szerettem volna kelni.

-Harry, kérlek.. - sóhajtottam. - Keljünk fel. Sok dolgunk van ma. Rendbe kéne szedjük egy kicsit magunkat, és jó lenne, ha reggeliznénk. - mondtam. - Az elmúlt napokban egyikünk sem evett eleget, és sok mindenen mentünk keresztül..

Harry abbahagyta nyakam szívását, majd rám nézett zöld íriszeivel, amiben a vágy csillogott.

-És egy zuhany? - kérdezte, mire akaratom ellenére is mosolyra húzódtak ajkaim.

Harry is elmosolyodott, majd lészállva rólam, kimászott az ágyból. Kezét felém nyújtotta, amit el is fogadtam. Szerelmemmel az oldalamon mentem ki a vendégszobából és a mosdóba vettük az irányt, ahol megengedtük a vizet.