Csak Te Kellesz [Larry Stylinson]

28.

Reggel Harry védelmező karjaiban ébredtem. Elmosolyodtam, majd megfordultam ölelésében, hogy megpillanthassam a mellettem fekvő félistent. Hazz alvó arcával találtam szembe magam. Göndör hajtincsei a szemébe lógtak, ajkai kicsit elnyíltak egymástól, a hasán feküdt, egyenletesen szuszogott.

Bal kezemmel kezdtem kiszabadítani a szemhélyakat a fürtök fogságából, és hátra hajítottam őket. Óvatosan cirógatni kezdtem Harry arcát, majd halkan kezdtem ébresztgetni:

-Hazz. - szólítottam meg halkan, mire egy morgást kaptam válaszul. - Hazz, ébresztő..-mondtam.

A válasz megint egy morgás volt, most viszont arcát a másik irányba fordította.

-Harry, ébredj! - mondtam kicsit indulatosabban.

-Nem! - morogta.

Pár pillanattal később, megint szuszogására lettem figyelmes, ebből lekövetkeztettem, hogy újra elaludt. Ha nem így, akkor másképp keltem fel!

Nyugodtan másztam ki az ágyból, majd a hálószobát elhagyva, a konyha felé vettem az irányt. Elővettem egy poharat és a kagylóhoz léptem, majd megtöltöttem hideg vízzel.
A kezemben lévő pohárral, visszaballagtam a szobába. Harry elterülve feküdt az ágyon és látszott rajta, hogy épp az álomvilágban járkál.

-Harry, kelj fel! - adtam neki egy utolsó esélyt, hátha meggondolja magát és önszántából ki kel az ágyból.

Harry - alig láthatóan - megrázta a fejét, ezzel arra utalva ,,ő bizony el nem hagyja ma az ágyat". Hát, úgy látszik, marad a b. terv.

Egy lépéssel közelebb mentem Harryhez és egy határozott mozdulattal nyakába öntöttem a vizet. Szerelmem, mint akit megcsíptek volna, úgy pattant ki az ágyból, majd szúró tekintettel rám pillantott.

-Bassza meg, Louis! Ezt most miért kellett?! - szűrte fogai közt, mire elnevettem magam.

-Megpróbáltalak szép szóval ébresztgetni, de ez nem sikerült, így más módszerhez kellett folyamodnom. - feleltem, miközben az üres poharat az éjjeliszekrényre helyeztem.

Harry dühösen megingatta fejét, majd - mint aki most talált volna ki valamit - felnézett rám. Ajkai gonosz mosolyra húzódtak, mire nyeltem egyet. Lassú léptekkel megindult felém, mire én megfordulva kisiettem a szobából. Harry is utánam iramodott, hogy elkapjon. A konyhába siettem, ahol Harry utolért, de kicselezve őt, elrohantam mellette. Következőként a nappaliba iramodtam, de Harry - hosszú lábainak köszönhetően - megint utolért és egy határozott mozdulattal a kanapéra lökött. Ráült csípőmre, majd kezeimet mellkasomon összefogta mindkét kezével, hogy semmiképp se tudjak megmozdulni.

-Megvagy! - mondta győztes mosollyal az arcán.

Lassan hajolt közelebb hozzám, majd ajkait az enyéimre nyomta. Nyelve bejutásért esdekelt, amit most nem adtam meg neki. Harry - észrevéve, hogy nem vagyok hajlandó elmélyíteni a csókot - fogai közé vette alsó ajkam, és kicsit megharapta, ezzel egy nyögést váltva ki belőlem. Az alkalmat kihasználva, azonnal átdugta nyelvét ajkaim között, feltérképezve ezzel szám belsejét. Mostmár én se akartam tovább húzni az agyát, ezért szenvedélyesen visszacsókoltam.

Levegő hiánya miatt váltunk el egymástól, majd Harry leszállt rólam. Kérdőn néztem utána, de ő csak elmosolyodott, majd bement a mosdóba.

Egy kis idővel később, egy ,,friss" Harry jött ki a fürdőből és ment be a hálóba. Gondolom, a mai ruháit választja ki.

-Mi lesz a mai program? - kérdeztem tőle, mire hallottam, hogy abbahagyja a kutakodást.

-Öhm..Lehet, hogy későn szólok, de ma megbeszéltem Liamékkel, hogy átjönnek. - dugta ki a hálószobából a fejét. - Nem tudtam, hogy ma nem dolgozol, ha tudtam volna, nem mára terveztem volna. - mondta sajnálóan.