Destiny VI - Az új Végzet [✔] {Javításra vár}

~6.44~

Ki-Joon

Gyomromba érkező ütéstől térdre rogyva oda kaptam a kezem. Valahogy számítottam erre amikor elárultam, hogy mik történnek, de arra már nem, hogy ilyen erősen. Sang-Hee mellettem vérző orral, s begörnyedt háttal a vért köpte ki a szájából.

- Mégis hogy gondoltad ezt Ki-Joonie?~ - nyájas hangjára megfeszültek az izmaim. - Két hónap múltával benyögöd nekem, hogy nem tudsz rabszolgát hozni? - Lassan felnéztem rá. TaeShik vigyorogva nézett le rám, de fekete szemei gyűlölködve meredtek az enyémekbe. Chae TaeShik egy álnok ember, aki a maffia világában egyedül a szexrabszolgákkal kereskedik. Átlagos külseje miatt első látásra meg se lehet mondani, hogy milyen is valójában, s mit is titkol magában.

- TaeShik, értsd meg, hogy megváltozott minden - feleltem. Lelohadt a vigyora, s ekkor a lábát lendítve az arcomba rúgott, amitől oldalra zuhantam. Éreztem, hogy az orromból folyni kezd a vérem. Vékony inas alakja ellenére erős ütései, s rúgásai vannak, amikkel könnyedén eltudja törni más csontjait. Orrom vérét törölve kezeimre támaszkodtam, és felnéztem rá. Ingerült sóhajjal túrt fekete rövid hajába, majd rám kapta a tekintetét, de olyan csillogást láttam bennük amiből tudtam, hogy képes lenne megölni. - Megjelent valaki mellettük, aki olyan, mint te! - Sziszegtem. Összeráncolta a szemöldökeit, s a gyilkolási csillogás eltűnt a szemeiből.

- Olyan mint én? - húzta fel a szemöldökeit magára mutatva. Bólintottam, s lassan felálltam felé fordulva. - Ugyan ki lehet olyan, mint én? - Mosolyodott el, és ökölbe szorult a keze. Őszintén megmondva attól a férfitól jobban félek, mint a saját főnökömtől. Kórházban találkoztam először vele, de olyan aura keringet körülötte, amitől az ösztöneim szinte felsikoltottak, hogy még a közelébe se kerüljek. És mégis ezt hogy mondjam meg annak, aki bármi érzelem nélkül öli meg az embereket?!

- Külföldi - feleltem. - Megvédte tőlem Wonhot, s már Hoseok se mozdul el mellőle. Ahogyan valaki könnyűszerrel ölte meg az embereimet, akik el akarták rabolni Wonhot. Véleményünk szerint egy olyan ember tehette, aki ennek a külföldi férfinak dolgozik.

- Dolgozik? - bólintottam. - Nem is mondtad, hogy meghaltak az embereid. - Nézett a szemeimbe.

- Hat emberem fej nélkül végezte - szorultak ökölbe a kezeim. TaeShik mély levegőt vett, s lassan kifújta.

- Tudod a nevét? - kérdezte hidegen.

- Desmond - Sang-Hee köhögve ejtette ki a nevét. - Desmond Tiny. - TaeShik lenézett rá, majd rám. - Valami nem normális annál a férfinál - újra Sang-Heere pillantott. - Különös, nem e világi aura kering körülötte, ami miatt az embereim még a közelébe se mertek menni. Plusz egy bizonyos Seejun vigyázz Hoseokékra, amikor ő nincs a közelben.

- Nem e világi? - TaeShik higgadt hangját hallva mindkettőnk izma megfeszült. - Nem e világi férfi vigyáz arra a két emberre, akik szexrabszolgák lennének? - Közelebb lépet hozzánk, amitől a szívem kihagyott egy ütemet. - Ti ennyire barmok vagytok?! - kiabálta, s ismét gyomorszájon ütött, Sang-Heet az oldalánál megrúgta. Térdre rogyva köhögtem, de szerencsére semmi se jött ki belőlem, de Sang-Hee felnyögve az oldalára borult, s azt a helyet szorította, ahol megrúgta. - Milyen fantasy könyveket olvasgattok, hogy ilyenről hadováltok nekem?! - Sang-Heet gyomron rúgta, engem újra arcon, ami miatt már én is az oldalamra estem. - Azonnal kapjátok el azt a férfit, és akkor Hoseokot meg Wonhot könnyedén el lehet rabolni! - összeszorítottam a fogaimat, de bólintottam. Káromkodva az ajtó felé sétált, s maga mögött hangos robajjal becsukta.