Destiny VI - Az új Végzet [✔] {Javításra vár}

~6.24~

Minzhu

Apuéknál a konyha ajtóban mellkasom előtt összefont kezekkel álltam, és néztem hármukat. A kislány és Yejun a hátam mögött bújtak, főképp az miatt amilyen feszültség volt abban a kis helyiségben. Jassaval félszemmel egymásra néztünk, majd újra rájuk.

Desmond a konyha asztal egyik oldalán állt, az asztallapon a fehér könyv kinyitva hevert közben egyik kezét rajta tartotta. Másik oldalon apu és Wonho álltak, mellkasuk előtt összefont kezekkel bámulták Desmondot. Én, Yejun és Jassa sikeresen betoppantunk egy vita kellős közepére.

- Mégis mi történik itt? - kérdeztem úgy századszorra. De ugyan úgy századszorra is ignoráltak, ami kezdett idegesíteni. - Min vesztek össze? - Kérdeztem ingerülten a kislányt. Beharapta az alsó ajkát, kicsiny ujjaival belemarkolt a nadrágomba, amin már a szemöldökeim ráncoltam.

- P-Papa megengedte, hogy elolvassák a könyvet - suttogta. - Jacks mama és Won mama amikoj a végée étek felkapták a vizet, és számon kéték papát.

- De ez miatt miért van ekkora feszültség? - értetlenkedett Jassa.

- Met Hopi mama sosa megpecsételődött - szavai után apu és Wonho felénk néztek. Olyan düh volt a szemeikben, amin nagyot nyeltem. Figyelmet akartam, de nem ilyet.

- Ti tudtatok erről? - Wonho szinte sziszegte a kérdését.

- Pontosan mire célzol? - mosolyogtam rá, de amikor megrándult az arca lelohadt a mosolyom.

- Ne add a tudatlant Minzhu. Kurvára nincsen jó hangulatom - mosolygott rám. Mosolygott, de az a mosoly veszélyes volt.

- Nem játszom a tudatlant, nem tudom mire célzol - feleltem őszintén.

- Nem? - bólintottam. - Arról sem, hogy Ki-Joon és Sang-Hee elakart engem rabolni, és Hoseokot? - Kérdése után összeráncoltam a szemöldökeim.

- Hogy mi? - néztem Desmondra. - Nem csak Wonhot akarta szexrabszolgának Ki-Joon? - Desmond láthatólag összeszorította a fogait, kezét ökölbe szorította, amivel összegyűrte a könyv egyik oldalt.

- Papa előző nap megváltoztatta a sosot, és olyan is kideült, ami eddig titokban volt - motyogta a kislány.

- Jó, de.. - értetlenkedtem. Desmond érzelem mentes szemekkel kiegyenesedett, mire mindenki ránézett.

- Fogadjátok el, hogy ez fog történni - sziszegte. - Akár megváltoztatom, akár ide költöztetem, ez a sorsa neki és neked is. - Nézett Wonho szemeibe. - Késleltetni tudom csak, ettől függetlenül meg fog történni. Hiába is veszekedtek velem erről.

- Mi az, hogy fogadjuk el?! - kiabált apu az asztalra csapva, amin összerezzentem. - Te vagy az egyetlen, aki ilyen erővel rendelkezik. Te vagy az egyetlen, aki tud változtatni a sorson!

- Hányszor ismételjem meg magam?! - kiabálta Desmond és már ő is az asztalra csapott, amin már a mögöttem lévők is összerezzentek. - Ha ide költöztetem Hoseokot attól még elfogják rabolni! Mit nem fogtok fel ezen?! - Szavaitól ledermedtem. Hoseokot elrabolják?

- Mi? - hitetlenkedtem. - Hoseokot rabolják el, és nem Wonhot? - Desmond lassan rám emelte a tekintetét. Olyan düh csillogott a szemeiben, ami jobban megijesztett, mint Wonhoé.

- Wonhot is - felelte. - Tegnap kiálltam érte Ki-Joon előtt, ami miatt önkéntelen is megváltoztattam a sorsot. - Bólintottam. - Hoseok sorsa megpecsételődött az által, hogy kiderült egy titok.

- Egy titok? - bólintott.

- Eddig azt írta a könyv, hogy Ki-Joon elkábítja Wonhot, így könnyedén eltudja vinni azzal a szöveggel, hogy elmennek kirándulni - bólintottam. - De most, hogy Wonho mellettem van, és magamhoz vettem a könyv megváltoztatta az egész történetet. Mint kiderült ő és Sang-Hee együtt játszanak, és egyedül azért vannak Hoseokkal és Wonhoval, hogy mindkettejüket elvihessék.