I. Piszkos Meló [JK ff] ✔️

•Harminchetedik•

Ebben az egy hétben annyi feladatunk volt, hogy visszagondolni is fárasztó. 

Rengeteg gyakorlat és elmélet, amit mind magunkba kellett verni, volt, hogy szó szerint. Nagyon keményen készülünk a Játékokra, amit igazából nem bánok, de még én sem hittem volna, hogy ennyire durva és komoly beosztásunk lesz. Ha emlékezetem nem csal, még sosem volt ilyen nagy készültség, mint most. Örülök, hogy anyuák ilyen komolyan veszik ezt és próbálnak minden tőlük telhetőt megtenni, hogy majd a versenyen is a maximálisat tudjuk nyújtani. 
Reggel kilenctől egészen este hétig mindenkinek van valamilyen "órája", amit korosztályokra bontottak le. Sokat gyakorlunk, sok a számon kérés, de még a folyosón menve is simán kikérdeznek, vagy éppen "segítség képp" ránk támadnak a tanárok, hogy lássák, mennyire jó a reflexünk. Így muszáj, hogy mindig résen legyünk, mert most tényle nem tudhatjuk, hogy honnan leselkedik ránk a veszély. 

Mindezek mellett anya elintézte, hogy több zöldség és gyümölcs érkezzen a konyhára és hogy egészségesebb kajákat csináljanak nekünk a konyhás nénik, hogy meg tudjuk őrizni egészségünket. Új konidgépek is érkeztek, amiknek Jungkook például nagyon örült, úgy, ahogy nagyjából minden hímnemű. 
Fegyverekkel és késekkel is gazdagodtunk, én pedig protekciósként kedvemre válogathattam a kések között, így néhány új darabbal gazdagodhatott a készletem, hála anyuéknak. 

A szigorú menetrendnek köszönhetően - ami egyébként még csak most kezdődött, és egészen a Játékokik fog tartani - alig volt időm Kook-kal találkozni, ami egyébént kurva szarul esett mind nekem, mind pedig a felhevült hormonjaimnak, amik bennem tomboltak. Néha tudtam csak megsimítani a karját, vagy a kezét, amikor rajtunk kívül senki nem volt a folyosón, és elhaladtunk egymás mellett. Csókot csak iszonyatosan ritkán kaptam, és nem volt kielégítő az a sima szájra puszi, amiket néhe lopni tudtam.
Nagyon hiányzott már az, hogy ölelgessem, és hogy közel érezzem magamhoz.

Vasárnapot írtunk, az egyetlen nap, amikor csak háromig tartottak a kiképzések. Én ennek tudatában alig vártam, hogy kiszabaduljak az utolsó órámról, amire figyelni sem tudtam. 

Egyenesen Jungkook szobája felé tartottam, remélve, hogy ő már ott van és nem kell rá várnom. Szerencsémre, miután kopogás nélkül berontottam, meg is láttam őt, aki egy melegítőnadrágban, póló nélkül ácsorgott a szoba közepén, miközben vizes tincseit törölgette. Mai napig nem tudtam megfejteni, hogy miért a nap közepén zuhanyzik, de én egyáltalán nem bántam, nekem ez a látvány teljesen megérte. Gyorsan ráfordítottam a zárat az ajtón, hogy véletlenül se tudjon senki bejönni, majd  gyors léptekkel átszelve a köztünk lévő távolságot, elé mentem és nemes egyszerűséggel az ölébe ugrottam. Karjaimat nyaka köré, lábaimat pedig dereka köré fontam, és próbáltam magamhoz közel húzni. Jungkook eldobta a törülközőt és kezeit fenekem alá tette, hogy meg tudjon engem tartani. 

- Mi van kis maki? - próbált szemembe nézni, de én épp nyakába temetve arcomat, a hajába túrtam, és mélyen beszívtam finom illatát, ami így, fürdés után még intenzívebb volt.

- Mhh - válaszoltam neki, egy morgással, mire halkan elnevette magát, majd elindulva velem az ágyra finoman ledobott, de én nem nagyon akartam elengedni, így rám esett.

- Mi van veled? - ráncolta szemöldökét kérdőn, de én csak elmosolyodva ajkai után kaptam, hogy megkaphassan a várva várt csókot, ám legnagyobb meglepetésemre Jungkook elhajolt. Mi a redvás fasz?

Ijedt tekintetemet látva, Kook csak elvigyorodott és a szekrényéhez lépve kikapott belőle egy pólót, amit fel is vett. Na hát ennek én nem örültem annyira, mert így már nem gyönyörködhettem tovább a tökéletesnél is tökéletesebb felső testében, melyet megannyi tetkó borított.

- Jungkook... - néztem rá, mire felém pillantott.

- Mondd - biccentett egyet.

- Utállak - húztam össze szemeimet résnyire, miközben durcásan felültem az ágyon.

- Aha - bújkált ott a hatalmas mosoly az arcán, mivel pontosan tudta, hogy ez nem így van. És azt is tudta, hogy azzal, hogy nem hagyta, hogy megcsókoljam, rettentően húzza az agyam, hisz ezért csinálta. De nem felejtem el, a fagyi vissza nyal... haha.

- Köcsög vagy - állapítottam meg morcosan.

- Tudom, tudom - biccentett egyet, majd egy mozdulattal kinyitotta az ablakot, hogy egy kis friss levegőt tudjon beengedni.

Ezután Kook elővette a telefonját, és mit sem foglalkozva azzal, hogy én is jelen vagyok és tulajdonképpen arra várok, hogy észre vegye és végre megcsókoljon, elkezdte nyomkodni. Vártam egy pár percet, hátha leesik neki, hogy nem azért jöttem, hogy az ágyának a minőségét vizsgáljam meg, de nem úgy tűnt, mint aki megerőltetné magát. Hiába sóhajtoztam, forgolódtam, nem segített, és mivel nem voltam türelmes kedvemben, felálltam és az ajtó felé indultam, azzal a szándékkal, hogy ott hagyom a picsába. 
De amikor már majdnem a kijáratnál voltam, egy kar ragadta meg a csuklómat és rántott vissza kicsit indulatosan. Kook a fenekem alá nyúlva felkapott, majd a falhoz nyomva hátamat ajkaimra tapadt. Egy elégedett nyögés hagyta el a számat, hisz végre megkaptam, amit akartam. Nyakát átkarolva beletúrtam puha, kissé még nedves tincseibe, testemmel pedig próbáltam jobban hozzá simulni az övéhez, de már olyan közel voltunk egymáshoz, hogy szinte hallottam szívdobogását. 
Nyelveink találkozása megváltásként hatott, a libabőrök pedig végig futottak egész lényemen. Szívem hevesebben kezdett el verdesni, féltem, hogy esetleg kiugrik a helyéről, de még a mai napig a helyén tudhatom, úgyhogy semmi gond. A gyomrom görcsbe ugrott, ha talpon lettem volna, fix, hogy összerogynak a lábaim. Kook csókjai minden alkalommal mámorítóan hatottak rám, elvarázsoltak és egy másik dimenzióba kerültem tőlük. Egyszerre volt gyógyító és mérgező hatású, amivel ha nem vigyázol hamar elkábít. 

- Ez jól esett - nyalta meg alsó párnácskáját Kook, miután elengedett, és lábaim újra a padlón voltak.

- Na ugye - bólintottam egyet - Idióta - forgattam szemeimet.

- Most miért? - tárta szét karjait értetlenül,

- Csak mert - válaszoltam meg szerintem logikus módon, mire  a férfi elnevette magát, majd magához ölelve nyomott egy puszit a fejemre, én pedig mosolyogva viszonoztam a gesztusát és automatikusan átöleltem és lehunyva szemeimet élveztem közelségét. Ez hiányzott...

_________________

Hi everyone! ^^ ne haragudjatok, hogy ilyen sokáig tartott, amíg posztoltam, de eléggé el vagyok havazva, azt se tudom mit csináljak, ráadásul nem minden úgy alakul, ahogy kellene...

Remélem jól vagytok. Vigyázzatok egymásra és magatokra! ^^💜

~Zsuni~