I. Piszkos Meló [JK ff] ✔️

•Harminckilencedik•

Hát el nem tudom mondani, hogy milyen rég szórakoztam ilyen jól, mint amikor Kook-kal a "legyünk normálisak" haditervet vittük véghez. De akkor csak szép sorjában.

Az első pihenő napunkon negyed egyig aludtam, és miután felkeltem még egy fél órát ágyban maradtam. Anya egy tucadszor bejött hozzám, hogy leellenőrizze, hogy nem vagyok-e beteg, de megnyugtattam, hogy csak jól esik lustálkodni. De mivel nem maradhattam egész nap a pihe-puha paplan és párnák takarásában, kénytelen voltam felkelni és rendbe szedni magam, ami nehezebben ment, mint gondoltam. 
Mindezek után igazából semmi megeröltetőt nem csináltam, csak este megbeszéltem Kook-kal, hogy hányra jöjjön értem másnap.

A második nap, már jóval eseménydúsabb volt. Reggel már kilenckor felkeltem, hogy rendesen el tudjak készülni, hisz azért még sem találkozhattam Jungkook-kal igénytelenül. Lezuhanyoztam, hajat mostam és az arcomat is leápoltam. Fel vettem egy fekete szaggatott farmert, egy fehér ujjatlan felsőt, amire rávettem egy fekete bőrdzsekit. A hajamat kivasaltam és hagytam, hogy vállaimra omoljon. Feltettem egy lehelletnyi sminket is, csak, hogy ne úgy nézzek ki, mint egy zombi. 
Feltettem a kedvenc nyakláncom, egy pár gyűrűt, és egy fülbevalót. Munkába sosem öltözöm így ki, és igazából ékszert sem nagyon szoktam hordani, de mivel nem melóba mentem, így kivételt tettem. A napszemüvegemet a fejem tetejére toltam, ezzel hátra fogva néhány tincsemet. Felkaptam a táskámat és belebújtam az egyik cipőmbe, majd kimenve a szobámból a konyhába mentem, hogy indulás előtt igyak egy pohár kólát.

- Hova ilyen csinosan? - érdeklődött kedvesen anya, aki épp az ebédet készítette. Basszameg... Elfelejtkeztem a szüleimről. 

- Lucy-val megyünk moziba - vontam meg a vállam, miközben elővettem a telefonom, hogy írjak egy SMS-t Kook-nak, hogy ne közvetlen a házunk előtt álljon meg. A szüleim úgy néztek rám, mint aki megbolondult és épp azt jelentette be, hogy az Északi sarkra költözik, felszerelés, tapasztalat és étel nélkül, hogy Husky kutyáknak tartson koreai nyelvoktatást.

- És ezért csípted így ki magad? - ráncolta szemöldökét apa szemüvege mögül, aki a konyhapultnál ülve olvasgatott néhány papírlapot. 

- Nem nézhetek ki jól? - pislogtam felháborodottan - Sosem öltözködöm így, mivel mindig munkába megyek, most, hogy van egy kis időm, gondoltam kipróbálom, hogy ez hogy áll nekem - füllentettem egyet, szerintem jól. 

- Nekem mindegy - emelte fel kezeit apa védekezésképp, mire bólintottam egyet, majd anyára pillantottam, de pechemre ő már egy fokkal gyanúsabban méregetett. Gyorsan vállat vontam, majd a hűtőhöz lépve kivettem belőle az üdítőt.
Fejben feljegyeztem magamban, hogy nehogy elfelejtsek írni Lucy-nak, hogy elméletben vele vagyok, úgyhogy falazzon nekem, ha esetleg anya nyomozni akarna utánam. Kinézem belőle.

- És mit néztek? - érdeklődött apa, fel sem nézve. 

- Valami akció filmet, nem tudom a címét. Lucy választotta - magyaráztam. Te jó ég, hogy én mennyire szarul hazudok.

- Érezzétek jól magatokat, drágám - mosolygott anya, miközben elkezdte felvágni a húst.

- Köszi - bólintottam egyet, majd számhoz emelve a poharat folyamatosan azon kattogott az agyam, hogy vajon rájöttek e, hisz soha nem szoktam moziba menni, sőt, igazából soha nem megyek a városba. 

Szerencsémre sikeresen kislisszoltam és meg is találtam Jungkook-ot, aki megkapta üzenetemet és egy pár háztömbbel arrébb állt meg.

- Elfelejtettem előre kitalálni egy sztorit anyuéknak, úgyhogy félig hazudtam. Azt mondtam, hogy Lucy-val megyek mozizni, ami végülis igaz, csak te nem Lucy vagy - pillantottam Kook-ra, miután beszálltam - Apa szerintem bekajálta, anya már kevésbé - legyintettem egyet, ezzel jelezve, hogy nem érdekel.

Jungkook elnevette magát, majd bólintott egyet és oda hajolva hozzám tarkómra vezette kezét, hogy magához húzva megcsókoljon, amit viszonoztam is. Hajába túrva hunytam le szemeimet, majd arcára téve másik kezem cirógatni kezdtem puha bőrét.

Mosolyogva elváltam tőle, majd visszafordultam, hogy bekössem magam.

- Tehát akkor még mindig nem tudják - bólintott egyet Kook, miközben elindultunk. 

- Még nem, de el fogom nekik mondani - nyugtattam meg - Haragszol? - vizsgáltam folyamatosan arcát, valamiféle érzelem után kutatva.

- Nem, miért? - ráncolta szemöldökét rágózva.

- Amiért még nem mondtam el anyuéknak...

- Nem - mosolyodott el halványan, ezzel félbeszakítva engem - Akkor mondod el, amikor akarod. Engem nem izgat - vont vállat lazán, én pedig őszintén megkönnyebbültem - Meg amúgy is, így, hogy még titok, hogy együtt vagyunk - pillantott rám, ezzel egy kis szünetet tartva - Sokkal izgatóbb - sóhajtott egyet, én pedig hirtelen nem tudtam mit mondani. Csak beharaptam a számat, mivel a szó hallatán eszembe jutott néhány dolog, amit szívesen csinálnék vele. Jungkook látva reakciómat halkan kuncogott egyet és visszafordult, hogy az utat nézze. Direkt húzza az agyam.

________________

- Egyébként milyen filmet is nézünk? - kérdeztem tőle, miután már kiszálltunk. Az egyik hatalmas bevásárlókőzpont mélygarázsában hagytuk a kocsit, mi pedig a lifthez sétálva felmentünk a földszintre.

- Passz, valami akció - vont vállat, miközben ujjait rákulcsolta enyéimre. Na, leglább ez stimmel a hazugságomból, amit anyuéknak mondtam.

- Tiszta kamu lesz az egész - forgattam szemeimet - Halomra ölik az embereket, soha nem fogy el a lőszer.

- Ja, az egész egy faszság - fikázta Jungkook is a filmet, amit még egyébként nem is láttunk, de valamiért éreztük, hogy pontosan ez lesz, és nem tévedtünk. Az egész sablonos volt és mi, hivatásos gyilkosok elég sok vitatni valót találtunk a filmben, de mindezek ellenére nézhető volt. Végig mondogattunk egymásnak valamit, amit kifogásoltunk. Jungkook mondjuk elszólta magát, mondván "Nem is rossz annak a csajnak a segge", úgyhogy azonnal rácsaptam egyet a combjára és megdobáltam popcornnal. Sokan felénk fordultak, de én egy "Mi van?" szólással elértem, hogy mindenki vissza vezesse tekintetét a vászonra. Kook igazából csak nevetett rajtam és tudom, hogy csak azért mondta, hogy húzza az agyam. 

Mozi után beültünk kajálni, de mindketten furcsán éreztük magunkat, nem szoktunk étterembe járni, így körülbelül azt sem tudtuk, hogy mikor kellene mondjuk fizetni. Gyorsan megettük a rendelt ételeket, majd még egy ideig kószáltunk a plázában, hogy szétnézzünk. Rengeteg ember, és rengeteg üzlet, aminek én nagyjábl a felét nem is ismertem, de szerintem Kook is hasonlóan vélte. 

- Úú - csillant fel a szemem - Be mehetünk? Két perc - indultam meg a kedvenc boltom felé, aminek a kirakatába ki volt téve nagy betűkkel, hogy leárazás. Természetesen smink és arcápolási dolgokat szerettem volna venni.

Jungkook csak egy grimasszal és egy nyafogással fejezte ki nem tetszését, de legnagyobb örömömre belement.

Én körülbelül ugrándozva mentem körbe és áltam meg minden második másodpercben, hogy megnézzem mi van leértékelve és mit ír a hátoldala a terméknek. Kook nagyon rendes és türelmes volt velem, végig követett, néha még ő is felkapott egy-egy terméket, de undorodva vissza is tette.

- Na és veszel is valamit, vagy csak bejöttünk körül nézni? Mert őszintén szólva kurvára unalmas - vallotta be, mire halkan elnevettem magam.

- Mindjárt mehetünk - raktam bele az első dolgot a kosaramba. Kook felsóhajtott, majd szemforgatva elő kapta telefonját, hogy ne unatkozzon annyira. 

Próbáltam sietni, hogy ne legyen olyan fájdalmas Kook-nak, de még így is körülbelül 20 percet töltöttünk a boltban, mert mindig kiszúrtam valami. Hoppá.

___________

Hi everyone! ^^ meghoztam a folytatást, remélem tetszik. Még hátra van kettő vizsgám, illetve három, de az utolsó miatt nem aggódom, úgyhogy ha azokat letudtam, akkor mindenképp megpróbálok részeket hozni és egy új történetet is^^

Vigyázzatok magatokra és legyen csillámporosan szép napotok! 💜

~Zsuni~