1

6.1K 231 63
                                    

Kezdetek


2018. December. 09.
Izland, Bíldudalur

Egy kislány szaladt végig az utcán. A faluban nagyon kevesen laktak, alig ötszázan. Csendes, hideg, magányos falu volt a semmi közepén.
A lány nevetve haladt a járdán egészen addig amíg el nem esett a lefagyott útszakaszon. Nadrágja kiszakadt, édesanyja idegesen lépett mellé. Karjánál fogva felrántotta majd leporolta lábát.

-Minden rendben?- csak az anyuka hangja visszhangzott a néma éjszakában.
A kislány bólintott. Ő mindig bólintott. Sosem beszélt. Először azt hitték, hogy ez valami betegség de kiderült, hogy tud beszélni csak nem akar.

Kézenfogva sétáltak tovább egészen addig amíg az anyuka meg nem látott egy plakátot kitűzve a téren elhelyezkedő hirdetőtáblára. Odaráncigálta a kislányát, Waverlyt.

A plakát egy hirdetés volt. Angliába keresnek gyermekeket akik hozzájárulnak egy felméréshez amiben egy táborba "zárják" őket.
Az anyuka nem is habozott másnap vonatra is rakta gyermekét és átküldte Angliába.

~

A kislány kezében a nagy bőrönddel leszállt az éppen megérkező kompról. Apró lábait gyorsan szedte egymás után, nehogy valaki rátaposson a tömegből. A bal kezében elhelyezkedő koffer szinte már a földet súrolta.
Lassan, de megérkezett a címhez.

Egy hatalmas fa ajtó jelent meg elötte. Benyitott de rögtön meg is bánta mert valaki megragadta és berántotta az épületbe.
Ez a hatalmas épület egy régi óvoda volt.

A kislányt egy folyosón hurcolták végig. Némelyik szobába belátást nyerhetett mert nyitva voltak. Rozoga, rozsdás kiságyak, széttépett játékok, összetört ablaküvegek. Waverlyt egy hasonló szobába dobták majd rázárták az ajtót.

A kislány felállt és körbenézett. Tapéta, festék sehol, egy béna ágy és összetört ablaküveg. A lány arcára egy fintor került ki majd megdörzsölte kis arcocskáját. Beletúrt hosszú, barna hajába majd az eddig benntartott levegőt kifújta.

A mögötte lévő ajtó kinyitódott és három férfi lépett be rajta.
A középső beszélni kezdett.

-Waverly Abby Miller a neved. Igaz?- szegezte neki az első kérdést. A lány bólintott.

-6 éves vagy.- bólintás.

-És elméletileg bírod a hideget. Nézzük meg mennyire!- kacsintott majd távozott. Ezután a lányhoz egy nő érkezett aki levágta kopaszra a haját. Ugyanis ebben az árvaházban nem nagyon lesz lehetőség a hajmosásra.

Waverly próbált ellenkezni de mindhiába. A nő még ráadott egy egyszerű, fehér hálóinget majd átvezette egy másik szobába. Ott volt a már ismert férfi.
Ilyesztő mosoly ült ki arcára ahogy a kislány apró lépteit követte szemeivel.
Waverly kezdte egyre rosszabbul érezni magát. A nő átadta a kislány kezét egy férfinak aki elkezdte bevezetni egy kissebb terembe.

A kis szobában egy hatalmas doboz szerű valami volt. A férfi szabad kezével felnyitotta és kiderült, hogy ez egy fagyasztó. A kislány szemei tányér nagyságúra nőttek majd rugkapálni, sikítani és sírni kezdett.
Ütött, rúgott ahogy csak tudott. De nem oldott meg semmit.

A férfi egy egyszerű mozdulattal bevágta a fagyasztóba a fiatal lányt majd rácsukta a tetejét. Lecsatolta a tetejét, hogy nehogy kitudjon jönni a lány. Majd a tárgy hőmérsékletét letekerte mínusz húsz fokra.

A lány dideregni kezdett, hiszen szinte nincs rajta semmi, még a szép, ápolt, hosszú, barna hajának is búcsút intehetett. Már látta leheletét amikor végleg lehunyta két szemét.

Itt is van az új könyvem! Remélem elnyerte a tetszéseteket. A könyv nem csak írói szemszögből lesz írva, nagyjából a tizedik résztől Waverly szemszögéből lesz. Köszönöm, ha elolvastátok.❤

A lány aki megfagyott  ~P.M.~Where stories live. Discover now