A lány aki megfagyott ~P.M.~

50

Esküvő

3 év múlva

Fehér ruhában haladok az oltárnál álló paphoz.
Arcomon levakarhatlan vigyor terült el.
Görcsösen szorítottam a mellettem sétáló férfi karját.
-Félek.- motyogta a mellettem sétáló mire megsimítottam a vállát.
-Nem lesz semmi baj!- biztattam a fiút.
-Remélem.- mosolygott.

Lassan lépkedtünk az oltár felé. Mikor odaértünk megpusziltam Masont majd beálltam a koszorús lányok mögé.
Elöttem kettő másik lány állt ugyanolyan ruhában, mint én. Kinéztem a sorból.

A másik sorban Pietro mosolygott vissza rám.
-Szép vagy!- tátogta nekem hang nélkül mire rámosolyogtam.
-Köszönöm!- válaszoltam artikulálva, hogy még jobban megértse.
A fiú válaszként rám kacsintott mire elpirultam.

Hirtelen kinyílt az ajtó és belépett a gyönyörű menyasszony.
Mindenki felé kapta a tekintetét, a padban ülők felálltak.
Mindenki a befelé sétáló, fiatal nőt nézte csak én nem. Én a leendő férjet bámultam.

Mason könnyezve figyelte a felé lépkedő szerelmét. Látszott az arcán, hogy a nő gondolataiban olvas. Sokkolva figyelte a nőt majd elsírta magát.
Erre felkaptam a  fejemet mire Pietro Mason mellé lépett.

Pietro Maximoff szemszöge

-Minden rendben?- suttogtam.
-Igen.- bólogatott és letörölte könnyeit.
-Csak annyira szeretem.- sírt tovább.
-Tudom milyen érzés.- fogtam meg a vállát és Abbyre néztem. A lány minket figyelt és amikor ránéztem elmosolyodott.

~

Waverly Abby Miller szemszöge

2 óra múlva

A terített asztalnál ülök és az újdonsült házastársakat figyelem. A táncparketten táncoltak közösen.
Hirtelen mellettem termedt valaki. Nem nézem rá, de tudtam ki az.
-Szabad egy táncra, drágám?- nyújtotta kezét Pietro én pedig boldogan pattantam fel.
Pietro a táncparkettre vezetett, ahol pont egy lassú szám indult el.
Kezeimet nyakába vezettem, mire ő derekamat ölelte át.

Arcomat a nyakába fúrtam, ő pedig beszélni kezdett.
-Mindig tökéletes akartam lenni.- kezdett bele, én felkaptam válláról fejemet és ránéztem.
-Mindig próbáltam minél jobb lenni. De amikor azt mondták, hogy nincs tökéletes ember elnevettem magam. Mindenkinek van egy számára tökéletes ember. -itt megpörketett ami hirtelen ért, így majdnem elestem de megtartott és újból felvettük az előző tartásunkat.
-Az már csak a sors játéka, hogy őket egymásnak teremtik-e. Hogy megismerik-e egymást, vagy nem.- itt szemembe nézett és újból beszélt.
-Én megismertem.- simogatta meg arcomat amitől mostmár nem rázott ki a hideg.
Tekintetem Masonékra terelődött és elmosolyodtam.
-Nagyon aranyosak.- biccentettem felé.

-Nemsokára mi is így fogunk kinézni!- horkantott egyet táncpartnerem én pedig rákaptam tekintetem.
Pietro a távolba meredt mintha gondolkodott volna valamin.
A zene leállt így mi is lesétáltunk a parkettről és leültünk a Bosszúállókhoz.
Igaz, ők nem ismerték Masont de ragaszkodott hozzá, hogy hívjuk meg őket is, hiszen segítettek kiszabadítani Janet, a mostani feleségét.

-Na mit modnott? A barátnőd?- érdeklődött a fehér ruhába öltözőtt Natasha.
Pietro a fejéhez kapott.
-Megvan, ezt felejtettem el!- nevetett kínosan. Natasha belefejelt az asztalba, inkább nem hallgatta a beszélgetést.
-De akkor együtt vagytok?- kérdezte értetlenül Tony.
-Igen. Pontosan 15:21 perctől.- fogta meg kezemet a fiú. Karórámra tekintettem ami pontosan ugyanannyi időt mutatott amit előbb említett a barátom.

Vége

Sziasztok!❤
Remélem tetszett a könyv! Mindjárt kirakom a következő könyv első részét, ami egy Peter Parker ff. lesz. Reménykedek benne ,higy az is tetszeni fog, bát egy kicsit tartok tőle, hogy nem.😅
Köszönöm, hogy elolvastátok a könyvet.
Sziasztok!❤