|~𝑨𝒍𝒑𝒉𝒂𝒔~|-Vkook-BEFEJEZETT-

🌕Tizennegyedik 🌕

Egy hete volt az a beszèlgetès.
Jungkook teljesen másabb lett.
Sokszor bókol, puszilgat, ès rengetegszer van olyan pillanat, amikor csak random megölel, vagy èpp be fekszik mellè..

Írto aranyos ilyenkor. De attól még ugyan úgy kikèszít az edzèsen.... Tegnap pèldául, körbe kellett futnom azt a kis vízesèt ahova elvitt.

-Taehyung-morogta fülembe, közbe hàtamat cirógatta.
Álmosan, motyogva fordultam felè, magamra húzva a takarót.
-Nana, Tae... Kelj fel. Ma nem lesz edzès, de jönnek a falkàba.

-Kik? -motyogtam miközben őt is betakartam, így àt tudtam ölelni derekàt.

-Egy másik Alfa vezetői, ès annak a gyerekei.

-Jajj de jó, kis taknyos kölykök.

-Jaj, nagy öreg Alfa...

-Omega... -bújtam ki vègül mellkasából ès gyönyörű felemás szemeibe nèztem.

-Azt választod?

-Mèg nem tudom... Lehet....

-Ugye tudod... Ha omega leszel, el kell innen menned.
Igaz a falka nem olyan mint amilyennek eddig ismerted, idekerülèsed elött.... De vannak olyan alfák, akik nem tudom... Furàn reagàlnak egy omegára.

-El akarsz küldeni? Mert ha igen, akkor csak mond.

-Nem akarlak elküldeni Tae... Csak fèltelek. -nèzett komolyan szemeimbe.
Annyira nem vagyok hozzászokva, hogy ennyire kedves velem..
-Mi az?

-Csak fura hogy Te mondod ezt nekem....

-Mièrt? Nem bántottalak mèg meg.

-Uhum... Ès akkor mi volt azzal a szukával akinek konkrètt a manduláját nyalsostad?

-Taehyung, már megbeszèltük....

-Nem, nem beszèltük.
Emlèkszel... Miutàn elmentem majdnem megbaszott 3 alfa.
Utána meg mikor mondtam hogy Yugyeom megmentett te kimentèl ès konkrèttan agyon verted. -ültem fel, mibe ő is követte pèldàmat.

-Elöször is, mèg mindig èn vagyok az alfa. Másodszor , nem mondtam hogy gyere ki, legyèl hisztis ès menj el. Harmadszor... Nem Yugyeom mentett meg hanem èn!

-Te?

-Èn. Szerinted neki lett volna ereje legyőzni 3 alfát.. Egymaga?

-Nem.

-Na látod?
Figyelj Taehyung, az a bèta lány egy nagyon règi barátom volt.
Nem tudom mi lett veke, csak egyszer letámadt.

-Tèged ki nem?.... -motyogtam magamnak... De önelègült mosolyából le tudtam szűrni hogy bizony ő is hallotta.

-Taehyung....

-Jungkook, ne haragudj hogy zavarlak de itt vannak.

-Faszomat.
Öltözz fel-utasított, ès a szekrèny felè mutatott.
Szem forgatva keltem ki ès mentem a szekrènyhez.
Persze öltözès közbe meg kellett szólnia szemforgatás miatt... Ès amiatt amièrt nem tudok vigyázni magamra, ugyanis a múltkori fás incidensnèl lett pár lila foltom.
De persze emellett kaptam pár bókol is, amit nem rèszleteznèk most.

Teljesen èletkedv nèlkül indultunk el ki ahol a vendégek voltak.

Minden borús hangulatom elszàt, mikor megláttam azt a szarul beállított haját, amit ezer közül is felismernèk.

-FuckBogumie!! -kiáltottam el magam, mire az említett felkapta fejèt majd vigyorogva tárta ki kezèt.

Mint egy madár úgy repültem legjobb barátom karjaiba ès öleltem làbammal is ès karjaimmal is.

-Taehyungie... Azt hittem már alulról szagolod a pottyantóst.

-Buza-engedtem el.
Illedelmesen köszöntem a szüleinek majd hugának is.
-Szia Chae young.

-Taehyung... Látom sokat izmosodtál -Kacsintott rám.

-Igem,lehet, de csak neki köszönhető-nèztem Jungkook mosolyogva... Ám arcát làtva... Lekonyultak ajkaim.

Jungkook pow.

Ott egy helyben megtutam volna fejelni ezt a Bogum gyereket, de mèg a hugát is.

-JeongGuk, akkor beszèlhetnènk? -kèrdezte a Park Falka vezetője.
Vetettem egy pillantást Taehyung felè, majd beiinvitàltam az irodámba az aflát.

-Mi az oka annak hogy találkoznk akart?

-Te is tudod hogy nem mai gyártásu vagyok, ès gondolom azzal is tisztába hogy Bogum veszi át .
De arra gondoltam hogy elvehetnèd a lányom... A kèt falka egyesítèse kèpp.

-Ez remek ötletlenne, ha már ne lenne párom-semmi kedvem se volt elvenni azt a kis cafkát.

-Oh ne haragudj JeongGuk, ezzel nem tàjèkoztatak.

-Jobb lett volna. Így ezt az utat se kellett volna megtenni.

-Igaz igaz. De ha szabadna tudnom, ki a párod?

-Látta azt a fiú?

-Taehyung-ra gondol?

-Igen rà.

-Nem is tudtam hogy a buzgomócsing alfa lèttère egy alfával áll le.

-Tán baja van a melegekkel?

-Nem, dehogy is. Ne èrts fèrre.

-Uhm.. Khm.. Ennyi lenne amiről beszèlni akart?

-Igen, úgyhogy már nem is zavarunk tovább-kelt fel.
Én is így tettem, majd elindultunk.
Ha eddig rühheltem ezt  Bogumot, ezutàn mèg meg is tudtatudtam volna folytani.

Mikor kièrtünk ott nevetgèlt Taehyung-on fegve.

-Annyira idegesítőek-szólalt meg Bogum huga.
-Apa szerintem őket nem szedjük szèt. Mi lenne ha kèsőbb mennènk haza, de te menj csak.

-Rendben Chae, otthon találkozunk.

Az idős alfa elhagyta a várost, míg èn karba tett kezekkel nèztem a nevetgèlő jómadarakat.
Hazudnèk ha azt mondanám nem emèsztett a fèltèkenysèg.

Lehet az alfa ösztön, de nem akartam hogy bárki is közelebb legyen Taehyung-hez, mint èn.

-Annyira undik. Folyton ezt csinálták. Sokan azt hittèk a falkánkba hogy egy pár. Bár látok rà esèlyt. Bogumie imádnivaló, míg Taehyung gyönyörű-àllt be mellèm Chae Young.
-A bátyámnak jó ízlèse van a szèp dolgokhoz.

-Kètlem hogy együtt lennènek.

-Pedig hidd el... Míg csók is volt.

Hogy mi?
Azt hiszem ott szakadt el a cèrne.
Szemeim azonnal felvettèk színeit, amit a másik kettő is èszre vett.
Hisz Bogum úgy mászott le Taehyung-rol mintha valami szörny lenne.
Taehyung rám kapta szemeit, majd mintha ijedt lett volna.

Fujtatva egyet indultam be a házba, hol hátul, a hátso kijáraton elhagytam a házat.
Ez kèsz.... Bár ügyes vagyok. Egy olyan emberbe estem bele akinek van valakije. De mièrt nem mondta.? Mèrt hagyta hogy puszilgassam vagy hogy megèrintsem?.... Az a rohadt omega bàj.

Szerencsètlen vagyok.