|~𝑨𝒍𝒑𝒉𝒂𝒔~|-Vkook-BEFEJEZETT-

🌕Huszonegyedik 🌕

Ajkai puhábbak akár a sejem, az ízükről nem is beszèlve.
Felháborít, a tudat hogy más is hozzá nyúlt, aki nem èn vagyok. Más èrintette, más csokolta... Egyszerűen a tudat elborította az agyam.

Gondolkodás nèlkül mozgattam ajkaim,s remènykedtem, hogy nem lök el. De helyette nagyon meglepő dolgot tett.

Kezeivel átkarolta a nyakam, s viszonozta csókom.

Boldogság töltött el. De az se sokáig, tartott, hisz gondolom leesett neki, hogy mit is csinál.
Lábait letornázta kezeimből , így már kèt lábon állt a földön, majd egy nagyot lökve taszított el.

-Ez most?... -kezdtem volna bele... Ám fèlbeszakíott.

-Nem jó ha játszanak veled igaz?

-Te...

-Megmondtam Jungkook, utállak.

Mondta teljesen ellent mondott magának.
Arca ki volt pirulva, keze remegett, és idáig hallottam heves szívverèsèt.

-Nem utálsz. Ellenkezőleg-nyertem vissza önmagam. Felkeltem, majd elindultam felè.

-Nem tudod mit èrzek-morogta.
Kezeimet derekára tettem, s úgy lèptem közelebb.
Teste összerezzent s mintha megijedt volna.
-Jungkook engedj el.

-Nem..

-Jungkook engedj el! -szemeit elleptèk a könnyek.
Meg akartam ölelni, ám olyan gyorsan szabadult ki kezeimből, hogy èszre se vettem.
Leült a fökdre, felhúzva lábait, s arcán a könnyek folyni kezdtek.

-Taehyung mi...

-Meg se hallottad amit mondtam lent?
Yoongi megeröszakolt... De ezek szerint nem hallottad... Csak saját magadra figyelsz.

-Ez nem igaz Tae...

-De igen.
Undor fog el... Ha hozzám èrsz... Èrted.

-Akkor azok amiket.....

-Amiket aznap mondtam .... Nem voltak igazak. -szavai úgy hasítottak belèm akár a villám.
Hazudott?
Mièrt?

-Miért engedted hogy megszeresselek ha csak játszottál ?

-Megszeretni? Ugyan Jungkook, te nem szeretsz.... És èn se -fejèt elfordítva beszèlt.

-Beküldöm Jackson-t... Èn visszamegyek a falkához, majd jöttök ti is-meglephettem semleges hanglejtèsemmel, ugyanis azonnal felkapta fejèt.

Felkeltem s elhagytam a szobát.
Hazudott... A szemembe..
Èn pedig hülye pincsikènt hittem neki.

-Jungkook mi az?

-Menj, segíts neki, èn visszamegyek inkább.
Majd valamikor gyertek, -s elhagytam a helyet.

Hogy hagyhatta hogy bele essek?
Tartanom kellett volna magam a szabályokhoz .
Akkor most nem lenne ez.

Faszom a szerelembe, faszom ebbe az egèsz lelkitársas dologba.

Lehet sokan most azt gondoljàtok, hogy nincs is okom siránkozni. Hisz èn küldtem ide.. Ezt èrdemlem
De az ok.... Szerelmes vagyok bele... És az amikor jobban el volt Bogumal, mint velem... Fèltèkennyè tett.

A falkába vissza èrve azonnal a szobámba robogtam, s elő kerestem apám règi könyvèt.
Ebbe írta le a bölcs gondolatait.

Mindig megnyugtatott ha ezt olvastam
De persze hogy velem vannak az ègiek.
A random oldal, melyen kinyitottam, anya ès apa szerelmèről volt egy kis rèsz.

,, Lehet, hogy a szerelem sok kínal ès szenvedèssel jár. De jobb a vègèn boldognak lenni, mintsem az eleje hiú álmokba lebegni.. Egyszer fenn egyszer lent. Ez egy kapcsolat.,,

Remek apa, bőlcs tanács.
Nem is tudom mennyi idő telhetett el , de már csak Jackson èrkezèsère figyeltem fel.

-Bejöhetek?

-Persze.

-Taehyung nagyon kivan. Tettèl vele valamit?

-Semmit se Jackson. Azon kívül hogy megutáltattam magam vele.

-Taehyung nem utàl.

-Ő mondta. Ès az se volt igaz hogy èrez valamit irántam. Játszott.
Èrted?  Undorodik tőlem, az èrintèseimtől

-Ez biztos nem igaz Jungkook

-Ő mondta a saját szájával.
Amikor azt mondta hogy szeret velem lenni.... Az is csak egy rossz trèfa volt.
De holnaptól-töröltem meg szemem. -Vissza áll a rend. Nem lesz semmi közöm hozzá, azok kívül hogy én kèpzem ki.
Nem èrek hozzá... Ès csak ha nagyon kell akkor szólok hozzá.

-Ennyi erővel Chanyeol-nak is átadhatnád.

-Nem... Rajta akarom tartani a szemem.

-Nem èrtelek Jungkook. Szereted... De ellököd.
Ugyan az lesz mint ő után.

-Nem lesz, igèrem.

Jackson furán nèzett rám, majd inkább felállva ment az ajtóhoz.

-Én azèrt holnap beszèlnèk vele. Nyugodtabb környezetbe-majd kilèpett.

Jobb lett volna