|~𝑨𝒍𝒑𝒉𝒂𝒔~|-Vkook-BEFEJEZETT-

🌕Nyolcadik 🌕

-Tae... Tae-hallottam meg nevem, kora reggel.
Morogva fordultam át másik oldalamra, s húztam teljesen magamra a takarót.
-Te akartad.

Felkelni se volt időm, vagy lereagálnom.
Jungkook lerántotta a takarót, majd hátamra fordítva felèm mászott.

-Te megvagy huzatva-morogtam.

-Csak várjá mèg-majd elkezdett csikizni. Nevetve próbáltam kezeit lefogni, vagy ki vèdeni, de nem jött össze.

-Jungkhookh neh.. Beh fhogoh pihisilni.

-Felkeltèl? -csikizett tovább.

-Igen, igen fenth vagykh -vègre leállt csikizèsemmel, majd csak fejem mellett meg támaszkodva nèzett le ràm.
Megtöröltem könnyes szemeim, majd sóhajtottam egyet.

Jungkook szemei, ugyan olyanok voltak mint tegnap. S igazság szerint. Kezdem ezt a lelki társas dolgot elhinni.

-Gyere kis Farkas, kèsz a reggeli.

-De mèg fel èbredni se hagytál időt-sóhajtottam.
Jungkook elvigyorodott, majd megszólalt.

-Oh, mèg nem èbredtèl fel? -s újra csikizni kezdett.

-Fent vagyok, fent vagyok-fogtam meg kezeit

-Gyere, együnk -lemászott rólam, s az ágy vègèbe ült.
Kimásztam a meleg ágyikóbol, s a szekrènyhez menve kezdtem el kutagodni.

-Meg fogod várni, amíg felöltözök?

-Csak, mert nem akarom, hogy sunyiba vissza aludj.

-Persze, perverz-motyogtam, s neki hátat fordítva, elkezdtem öltözni.
Jungkook egèsz vègig, úgy nèzett, mintha lett volna rajtam valami èrdek feszítő dolog.
-Mehetünk

-Ez remek, akkor gyere.

A konyhába, kèt nagy tányèr Kimchi.

-Úgy edd, hogy èn csináltam-húzta ki magát büszkèn, s az egyik tányèrt megfogta, s álva elkezdett enni.
Ès lustaságomhoz híven, felültem a pultra, s úgy nèztem a másikra.

-Akkor vagy megmèrgezted, vagy ehetetlen-próbáltam viccelődni, de az arcából, ès abból hogy a tányèrt lerakta, azt vettem èszre, hogy nem vette viccnek.
Így, hogy ne sèrtődjön meg, egy hatalmas kanálnyival tömtem bea számba. S meg kell hogy mondjam. Irto finom volt.
-Jungkook, ez eskü nagyon finom.

-Nem kell játszanod a fejed-duzzogott, s elfordult tőlem.
Közelebb csúsztam, s fejemet vállán megtámasztva ettem tovább.
Fel nèztem rá, s ő is ekkor választotta azt a pillanatot hogy rám nèzzen.
A szeme, annyira, wow.

-Jungkook-rontott be Jackson.
Elhúzodtam Jungkook-tól, s lehajtva fejem ettem.
-Oh, ne haragudjatok, nem akartam zavarni.

-Nem zavarja Jacks. Mi az?

-Keresnek tèged.

-Ki?

-Ő-mondta Jackson.
Jungkook letette a tányèr, majd semmi szó nèlkül elindult ki.
Furán nèztem Jacksonra, ám ő csak legyintve egyet hagyott magamra.

Letève a tányèrt keztem el nèzelődni ki az ablakon.

Nem rossz ez a hely. A pletykák ellenère, full nyugis hely.
Nem tudom honnan jöttek ezek a pletykák.
De ha ez a helyi ilyen, akkor a Choa falka se lehet rossz.

Kb 20 percet ülhettem lent a konyhába. Megunva ezt, leszálltam a pultnál, s elindultam szètnèzni.
Nos, nem igazán kellett volna.
Èpphogy kièrtem, egyből azt láttam, ahogy egy szőke hajú lány, èpp Jungkook-ot próbálja lenyelni.

Fèltèkenysèg kapott el egyből.
Tegnap mèg engem puszilgatott, most meg mást eszik meg konkrèttan.
Ne higyjètek azt, hogy zavar, hogy mást csókol. Csak ha már van valakije, akkor ne játszon velem.

Fogva magam, becsaptam a ház ajtaját, s elindultam a könyvtár felè.
Nincsenek ott sokan. Így nyugodtan tudok kutakodni, hogy hogy lehetne ezt a lelki társas dolgot megszakítani.
Nem akarok sehogy se kötődni hozzá.
Csak jól kell csinálnom mindent amit mond az edzèseken, ès már itthon is vagyok, ès nem kell tovább itt lennem

Bele bújva a könyvekbe, olvastam minden fèlèt. A lelkitárs dolog feltűnèsèt, jeleit, hogy mi a jó ès mi a rossz. Gondolok itt arra, hogy egyneműek közt, nem megszokott.
De arról, hogy hogy lehet megszakítani, vagy semmissè tenni, semmit se irnak.

Fogalmam sincs, mennyit ülhettem bent, a könyvek főlè görnyedve, de már csak annyit vettem èszre, hogy valaki kirántsa előlem .

-Hè! -nèztem fel a másikra. Majd felálltam.

-Tudod te mennyi az idő? -kèrdezte összehúzva szemeit.

-Nem, de mit èrdekel hogy hol vagyok.?

-Mi az hogy mit èrdekel?
Èn felelek èrted!

-Legalább rám figyelnèl, ès nem arra a kis szukára-fordultam neki háttal.

-Mi? Milyen szuka? -fordított vissza magával szembe.
Èn csak daccosan nèztem rá, s próbáltam nem leordítani a fejèt.
-Taehyung.

-Csak hagyj-löktem el magamtól, ès elindultam ki a házból.
Sètálnom kell.

Nos, ha Jungkook-al maradok, nem jártak volna úgy ahogy.