🌕Negyvenegyedik🌕

2.5K 193 12
                                    

-Akkor se értem...-szólaltam meg egy hosszabb szünet után. A tegnap történtel...eléggé összezavartak most.-Miért titkoltad? Apa megértette volna,én pedig el tudtam volna viselni. 

-Fiam ,ez nem olyan egyszerű.pillantott rám. A szobámba ültünk bent,mivel kellett pár nagyobb ruha a pocakom miatt,így Jungkook-igaz örség mellett-de elengedett ide. -Apád,egyszerűen ...teljesen oda volt ,hogy lesz egy gyereke. 

-Ezért vetted el más gyerekét? Anya ez nem mentség. 

-Anyának hívtál.-könnyezett be ismét. Sóhajtva tette arrébb a ruhát,amit épp hajtottam,s közelebb ülve öleltem át.

-Anya,te neveltél...még ha nem is vagy biológiailag az,de az anyukám vagy. Az az ember,aki puszit adott ha leestem a fáról,aki átjött elüldözni a szörnyet,az ágyam alól. Fáj,hogy nem mondtad el.

-Tudom...fiam,de nem volt merszem.  Apád rosszabbul reagált volna,mint most-utalt itt arra,hogy apa,a hihetetlen nagy alfa,sírógörcsöt kapott. 

-Anya,ha nem találkozom kint,Lisával,vagy Chaeyoungal...elmondtad volna bármikor is?

-Nem tudom fiam....én nagyon sajnálom. Tudom,nem tudom helyre hozni....de...

-Anya,elég. -pusziltam meg az arcát,majd fejemet nyakába bújtattam,míg ő elsírva magát ölelt meg. -Pakoljunk,Kook biztos vár már-engedtem el,majd behúztam a táskámat. Anya megtörölte a szemeit,majd megfogva a kezem indultunk el. A két kétajtós szerkrény béta az ajtóba játszottak kő papír ollót,de amint megláttak,vagány gyerekbe vágva magukat néztek ránk. Anyával összenéztünk,majd egyszerre nevettük el magunkat.  Táskámat oda adtam az egyiküknek,majd indultunk is.  

-Végre -jött ki Lisa,majd magához ölelt. -Jungkook tiszta idegbeteg. 

-Mi lett?-kérdeztem. Lisa nem válaszolt,csak felhúzott az emeletre. 

-Az isten bassza meg! Jackson hogy lehetsz ekkora szerencsétlen?-szólalt meg a tiszta fehér festékes Jungkook. 

-Nem én voltam szerencsétlen,te vagy béna hogy neki mentél a létrának.

-De ki a fasz teszi az ajtóba?

-Az a fasz aki a plafont festi -morgott Jackson. 

-De mondtam hogy ne azzal kezd !Azzal a fallal kellett volna kezdeni-mutatott párom arra a falra,amin az ablak foglalt helyet. Jungkookot nem lehetett komolyan venni tiszta festékesen.

-Ne legyél ideges kicsim.-lépkedtem óvatosan mögé,kikerülve a festék tócsákat. Kook felém fordult,és igy még viccesebb volt. Fekete szemei ,mint a nyuszik szemei ,úgy virított ki a fehér festék alól.-Jesszusom-nevettem el magam.

-Na látod,miattad most az asszony se vesz komolyan miattad-mutatta fel középső ujját,ám hamar vissza is húzta,miután erőssen csaptam vállára-Most ezt miért?

-Tudod te ki az asszony-húztam fel az orrom.

-Te. Multkor az ágyba.....

-Kimentem-indultam el kifelé,Lisával az oldalamon. 

-Fiam,mennem kell,valami baj van a falkánál-jött oda anya,majd ment is. De amint anya kilépett,Bogum robbant be. 

-Kim Baszott Taehyung! Egy hírből kell megtudnom hogy omega vagy,és hogy terhes?

-Megtennéd hogy nem úgy mondod hogy terhes..ez olyan mintha a picik nekem terhek lennéek.

-Picik? Mi a....

-Ülj le Bogum.

-Mi folyik itt Baba?-jött le Jungkook,már  festék nélkül az arcán. Amint meglátta Bogumot,illata erősebb lett,s szemei izzani kezdtek. 

|~𝑨𝒍𝒑𝒉𝒂𝒔~|-Vkook-BEFEJEZETT-Donde viven las historias. Descúbrelo ahora