Késtél - Nagy Márk szemszöge

12. rész

- Menjetek csak, én addig elintézek egy telefont - mondta a lány.
- Nem jössz be velem? - fogalmam sincs, hogy miért, de biztonságot adott a közelsége, és így, hogy nem akart jönni megijedtem. Ezt valószínűleg ő is észrevette.
- Dehogynem - nem volt olyan lelkes.

A dokinak elmondtuk, hogy miért van velünk egy kamerás, meg hogy kéne majd egy mini "riport" a bajomról. Jó fej volt, beleegyezett.
Levettem a felsőm, majd az orvos elkezdett megvizsgálni.
- Jó, van itt egy vírusos torokgyulladás, lázzal.
- Mikor lesz jobban? - kérdezte Körte.
- Ez Márkról függ. Pihenésre van szüksége, a torkát kímélni kellene, sok folyadék, alvás, a felírt gyógyszerek rendszeres szedése, és akkor van esély rá, hogy szombatra összeszedi magát.
- Én most nem tudok pihenni -akadtam ki.
- Hát fiam, akkor annyi a műsornak. Ha ezt most nem veszed komolyan, szövődmények is felléphetnek - nézett rám szúrós tekintettel - Hozzátenném, a probléma nem ma kezdődhetett.
- Nem volt időm orvoshoz menni, huszonnégyből húsz órát dolgozom a szombati adásokra, hatodik hete tart a műsor.
- Értem, fiam, de itt feladni, a célegyenesben...
- Nem adom fel - vágtam rá azonnal.
- Akkor tessék pihenni, és pénteken reggel várlak vissza - adta át a recepteket. Körte a műsor szerkesztőjével beszélt, én pedig feszült figyelemmel hallgattam. Hogy őszinte legyek rettegtem. Nem lesz elég időm felkészülni. Kiesek, és visszatér az unalmas életem. Ahol senkit nem érdeklek...

- Oké. Ugrott a mai próbátok. És mára minden más is.
- Ez nem igaz! - kiabáltam. Rohadt torokgyulladás.
- Na jó, most figyelj rám - szigorított be Körte - Ma pihensz. Igyál mézes teát, kösd be a torkos valami sállal, feküdjél le aludni, vagy bánom is én, de össze kell szedned magad!
- Jó, értem.

Bekának ma szabadnapja lett. Ezt beszélték meg Körtével, mint ha ott se lennék. Miután ezt szóvátettem, felhívtam anyámat:
- Szia anya, végeztünk. Torokgyulladás, lázzal.
- Na végre! Márk, tiszta őrület ami itthon van. Megállás nélkül csörög a telefon, előjöttek az ismerősök, a barátok, az általános iskolás osztályfőnököd...- ebben a pillanatban is szólt a csengő.
- Haza tudok menni? - kérdeztem kétségbeesetten.
- Itt biztos, hogy nem fogsz tudni pihenni. Találjatok ki valamit, addig tartom a frontot. Bár nem sokáig bírom már.
- Hát...oké. akkor szia, és kitartást.

- A fenébe! - mentem vissza Bekáékhoz - Az anyám totál kiakadt.
- A vírusos izéd miatt?
- Nem. Csak nem hagyják békén. Állandoan szól a telefon, meg lógnak a csengőnkön. Most hogy menjek haza pihenni?
- Nem tudsz hazamenni? - kéredezte Körte.
- Nem tudom, anyám azt mondja, hogy mindenki nálunk lóg, mert találkozni akar velem. Álítólag az általános iskolai osztályfőnököm is meg akart látogatni, hogy meghívjon a régi sulimba...
- Francba. Ne menj haza, mert megszívod.
- Jó, de akkor hova menjek? A műsorba nem lehet, haza nem lehet.
- Figyelj, hozzám elvileg jöhetnél, de én késő estig nem vagyok otthon, és az FBA jelenleg nálam pecózik.
- Mi az az FBA?
- Fogd Be Aszád -mondta Beka.
- És az mi?
- Egy együttes. Feltörekvő.
- Ismerhetem őket?
- Hát, van egy számuk, ami egy fejetlen próbababáról szól. De nem volt valami átütő siker...
- Miért laknak nálad?
- A gyerek mellett - mutatott Bexire - még őket is menedzselem.
- És ezért odaköltöztek?
- Nem, kirakták őket az albérletülből. Már megint. De nem ez a lényeg. Ha ők nem zavarnak, akkor nálam meghúzhatod magad te is.
- Körte...- kezdte a lány - , nem hinném, hogy ahol az FBA jelen van, ott öt kilóméteres körzetben lehetne pihenni.
- Ebben van valami, de ha egyszer nincs hova mennie - tárta szét a karját a menedzser - Hol lehetne a legjobb neki? Ahol tud pihenni, és senki sem keresné? - és egymásra néztünk Körtével. Ugyan arra gondoltunk. Meg van a megoldás. Egy emberként fordultunk Bekihez...
- Na neeeem!
- Gyerek, nincs nagyon más lehetőség. Haza nem mehet, mert lógnak rajta a nyerészkedők. A műsor közelébe nem mehet, nehogy megfertőzze a többi versenyzőt. Nálam csövezik az FBA, oda inkább ne jöjjön.
- De miért pont hozzám? És amúgy meg, mi az, hogy a műsorba nem mehet, mert megfertőzhet másokat? És én? Engem nem fertőzhet meg?
- Hétfő óta állandóan együtt vagytok. Leköpött. Ha el akarod kapni,már elkaptad.
- Kösz szépen. Akkor sem költözhet be hozzánk... az fura lenne!
- Tudod mit? Megkérdezem anyádat, ha ő nemet mond, akkor jön hozzám - emelte a füléhez a telefont Körte - Megágyaz a kanapén, és azt kérdezi, hogy mit szeretnél ma este vacsorázni - fordult felém.
- Na ne már! Vacsorát is kap? Miért? - akadt ki Beka.
- Mert anyukád szeret engem - mosolyogtam rá vidáman.
- Hahh! Csak hiszed! Tudod milyen kényelmetlen a manapénk?
- Gyerek - szólalt meg Körte - A kanapén te alszol, Márk meg a szobádban.
- Hogy mi van? - kerekedett el a szeme. Azért sajnáltam. A szobájából nem akartam kitúrni. De hát én nem tudok mit tenni...
- Bocs, de anyád Márker. Azt mondta, hogy nyugodt körülmények között kell pihennie.
- Nem adom a szobámat!