Az enyém vagy!

🙄|18.|🙄

Csak meglepetten figyeltem a felém rohanó kis csöpséget. Mikor elért hozzám leguggoltam mellé.

- Eri. Már elindultatok. Te meg mit keresel itt?- néztem rá kérdőn.

- Csak elakartam köszönni tőled.- ölelt meg amit viszonoztam.
- Köszönöm, hogy ilyen kedves voltál hozzám.- nyomott arcomra egy puszit majd visszasietett a rá váró nevelőhöz.

Még a kapuban integetett és utána elmentek. Nagyon aranyos ez a kislány. Remélem még találkozunk.

- Milyen cuki lány.- szólalt meg mögöttem barátnőm.

- Igen, az.- helyeseltem.

- Most, hogy elmentek a gyerekek lassan visszapakolhattok az ebédlőbe.- mondta sensei unottan.
- Ha végeztetek hazamehettek. Holnap találkozunk.- tudta le ennyivel és elment.

- Pakoljatok ti nyomik. Én nem fecsérelem el ilyen baromságokra az időmet.- indult el Bakugo táskáját maga után húzva.

- Bakugo! Ez tisztességtelen! Te is az osztály tagja vagy, ez a feladat rád is tartozik!- hadonászott feszülten szemüveges barátom.

- És ki a faszt érdekel te négyszemű gyökér?!- fordult vissza Bakugo.
- Mit számít egy ember? Vagytok vagy 100-an. Oldjátok meg!- nézett ránk haragosan és nagy léptekkel elment.

- Ez ellent mondt az iskola jogi szabályainak! Ne félj Bakugo holnap vár rád méltó büntetésed!- igazította meg szemüvegét Iida.

- Durva...- nyögte ki csodálkozva Uraraka.

(A hibákért bocsánat.🙏)