𝕃𝕚𝕘𝕙𝕥𝕤, ℂ𝕒𝕞𝕖𝕣𝕒... 𝕃𝕠𝕧𝕖 (18+) •//Befejezett\\•

🎬👬6. 𝕗𝕖𝕛𝕖𝕫𝕖𝕥-𝕁𝕠𝕙𝕟🎬👬

Kinyitottam a gardróbom és kivettem egy pólót, egy nadrágot és egy cipőt. A közeli szekrényből pedig egy zoknit és egy alsót.

– Ezeket vedd fel! – mondtam és az ágyamra raktam őket – Én lent leszek és várlak. Elmegyünk venni ruhákat.

– Rendben. De szerintem te is vegyél fel egy pólót – magamra néztem és megláttam, hogy még mindig nincs rajtam póló.

– Igaz – mondtam és kivettem magamnak egy pólót és lementem. Útközben már fel is húztam.

Nem kellett sokat várnom, talán öt percet és már jött is le. A póló ugyan két számmal nagyobb volt, de attól független jól nézett ki.

– Jól nézel ki – jegyeztem meg – Rád se ismerek.

– Én sem. Bár egy kicsit nagy rám a póló, de tetszik.

– Örülök neki. Mehetünk?

– Igen.

A vásárlás nem tartott sokáig. Csak két óráig. A remek stílusérzékemmel és szememmel csak úgy vettem a ruhákat. Stílusosabbnál stílusosabb ruhákat vettem neki, anélkül, hogy megkérdeztem volna a méretét. És amikor felpróbálta őket, mind jók voltak rá. Szabó is lehetnék.

– Hogyan csinálod? – kérdezte Adam, mikor kiléptünk az üzlet ajtaján a rengeteg szatyor ruhával a kezünkben.

– Mármint?

– Meg se kérdezed a méretem, csak veszed le a ruhákat egymás után és mind jó rám. Hogyan csinálod.

– Érzék – mondtam, mikor kinyitottam a csomagtartót és beraktam a szatyrokat. Adamtől is elvettem a cuccokat – És a cipő méreted megegyezik az enyémmel.

– Ez igaz – nevette el magát.

– Megiszunk egy kávét? – kérdeztem tőle.

– Nem kávézom.

– De én igen – mondtam és elmentünk a sarokra, az egyik kávézóba. Hamar jött a pincér.

– Mit hozhatok az uraknak?

– Egy hosszú kávét két cukorral és egy cappuccinot kérünk – adtam le a rendelést.

– Máris hozom. Foglaljanak helyet! – mutatott egy asztalra.

– Mi inkább kint ülünk le – mondtam és kimentünk.

– Azt mondtam, hogy nem kávézom – szólalt meg Adam, amikor leültünk.

– Attól még ihatsz egy cappuccinot. Nem lesz bajod. Ha eddig nem kávéztál, akkor talán mostantól igen.

– Azt akarod, hogy kávézzak?

– Jobb, ha iszol, mert mostantól nehezebb lesz.

– Milyen szempontból?

– Ez egy sorozat lesz és nem egy darab, amit az iskolai színpadon játszotok el. A sorozat több részből áll és több évadból. Ez a sorozat annyi évados lesz, amennyinek a rendező gondolja. Akkor lesz a forgatás, amikor ő azt mondja.

– De neked könnyű lesz, mert te már szerepeltél vagy hat filmben, míg én talán két darabban. És hozzáteszem, azok csak fél órások voltak.

– Fél óra vagy sem, akkor is el kellett játszanod valakit.

– Igaz.

– Itt is van. Egy hosszú kávé két cukorral és egy cappuccino – hozta meg a rendelés a pincér – Egészségükre!

– Köszönjük! – mondtuk egyszerre.

Adam úgy kóstolt bele az italába, mintha attól félne, hogy megmérgezik.

– Na, hajrá! – bíztattam és belekortyolt – Milyen?

– Jó – egy tejszíncsík volt az ajkán. Közelhajoltam és letöröltem. Szívem szerint lenyaltam volna róla, de most nyilvános helyen vagyunk – Köszi.

– Szívesen – mosolyogtam és beleittam a kávémba.

– Vannak testvéreid? – vetette fel a kérdést.

– Nincs. Egyke vagyok.

– És jó egykének lenni?

– Kiskoromban nem volt az. Apukám mindig dolgozott. Soha nem volt otthon. Csak akkor jött haza, mikor éjjel volt. Senkivel nem tudtam játszani. Hétköznap iskolában voltam és tanultam, akárcsak hétvégén. Anyukám pedig a háztartást vezette.

– Nem voltak barátaid?

– Nem igazán, mert... Mert...

– Értem. Nem kell folytatnod.

– Neked vannak tesóid?

– Igen. Négy is.

– Ejha,

– Én is ezt mondom. De ne hidd azt, hogy én játszottam velük. A bátyám nemrég abbahagyta a tanulmányait és nem csinál semmit. A két húgom lusta, mint két kő. Az öcsém meg eleven. Őt szeretem. Vele néha szoktam játszani, persze ha van rá időm.

– És a szerelem?

– Ezt, hogy érted?

– Azt mondtad, hogy biszex vagy. Volt már kapcsolatod lánnyal, vagy netán fiúval?

– Nem. Soha nem volt kapcsolatom – belekortyolt az italába – Soha nem kerestem.

– Miért nem?

– Mert nem hittem benne. Nem hittem az igaz szerelemben.

– És ha ez most változhat?

– Akkor annak nagyon örülnék – mind a ketten elvörösödtünk.