𝕃𝕚𝕘𝕙𝕥𝕤, ℂ𝕒𝕞𝕖𝕣𝕒... 𝕃𝕠𝕧𝕖 (18+) •//Befejezett\\•

🎬👬18. 𝕗𝕖𝕛𝕖𝕫𝕖𝕥-𝕁𝕠𝕙𝕟🎬👬

Az úszás után felmentünk a szobába megtörölközni.

-És neked mi volt életed legszebb élménye?-tette fel a kérdést Adam-Tegnap a rosszat beszéltük ki, most pedig a jót.

-Igazán jó élményben még nem volt részem. De, igen volt.

-És mi volt az?

-Az első éjszakám veled.

-Most ezt azért mondod, hogy aranyosnak tartsalak, vagy pedig azért, mert tényleg ez volt az?

-Mindkettő-válaszoltam és elkezdtem a hajamat törölni.

-Már eleve aranyosnak tartottalak-ő is bebújt a törölköző alá és nem bírtam megállni, hogy ne csókoljam meg. Hátra dőltem és mind a ketten beestünk az ágyba-Mellesleg nekem is ez a leszebb élményem. Meg igazából mindegyik, amit veled töltök.

-Valaki nagyon a kedvemre akar tenni-mosolyogtunk egymásra.

-Ez az igazság-adott egy röpke csókot, felállt, felvett egy pólót és már ment is le.

-Állj csak meg!-én is felvettem a pólóm és lefutottam utána. Az első emeletre vezető lépcsőn el is kaptam. A falnak fordítottam-Nem vagyok röpke csókokhoz szokva.

-Igazán?-újból adott egy csókot, de ez most legalább egy percig tartott-Így már jó?

-Jobb. De az egy perc a minimum.

-És mennyi a maximum?

-Ameddig meg nem fulladok.

-Akkor nem csókollak tovább egy percnél-elindult lefelé, de elkaptam a karját.

-Micsoda?

-Nyugi! Csak vicceltem. Addig csókollak, ameddig akarod és bírom erővel. De azt nem akarom, hogy megfulladj. Fontos vagy nekem.

-Te is nekem-simítottam meg arcát.

-Akkor vigyél el kávézni.

-Elrontottad a pillanatod-mondtam, de csak nevetett.

-Bocsi, de komolyan. Vigyél el kávézni, mert isteni cappuccinot csinálnak.

-Hát jó-kaptam egy újabb csókot.

-Tényleg fontos vagy nekem. Fontosabb vagy bárminél és bárkinél.

-Te is nekem, mert nincs senki más velem.

-De most igen-a kezem a kézfejére csúszott, összefontuk ujjaink és úgy mentünk ki a házból. Sajnos el kellett engednem, mert be kellett szállnia a kocsiba a másik oldalt és persze a vezetéshez két kéz kell.

-A szokásost hozzam?-kérdezte ugyan az a pincér, aki előző két alkalommal kiszolgált minket.

-Igen-mondtuk együtt.

-Egy perc.

-Olyan fura-szólalt meg.

-Micsoda?

-Hát az, hogy otthon olyanok vagyunk, itt meg ilyenek. Kettős életünk van.

-Igen, de azt hittem, hogy ezt már megbeszéltük.

-Igen, de mégis. Te miért szoktál otthon annyira szenvedélyes lenni?

-Mert minden egyes perc, amit így töltünk, hogy nem vagyunk olyan közel egymáshoz, mint otthon, az ágyban. Erre a válaszom csak egy szó: hiány.

-Én is pont ezért szoktam olyan lenni este. Akkor szoktam bepótolni azt az időt, amit így töltünk.

-Itt is van-mondta a pincér és lerakta elénk a kávékat.

-Köszönjük!-mondta Adam.

-Egészségükre!-és már el is ment.

-Figyelj! Én úgy érzem, hogy készen állok. Készen állok vallani.

-Most már én is-tényleg készen álltam. Érte mindent.

-De ezt hogyan tegyük meg?-kérdezte.

-Vagy hívunk egy riportert a házunkba és elmondjuk, vagy pedig ott van a közösségi média. Megvan! Itt a telefonod?

-Igen, persze-kivette a zsebéből és át is nyújtotta-Mire kell?

-Csinálok neked egy Instagram-fiókot. Nekem már van. Aztán pedig kirakunk egy közös képet és aláírjuk a vallomásaink. Instán már van egyébként 1 millió követőm.

-Ejha!-letöltöttem neki az applikációt és pillanatok alatt készítettem neki egy fiókot.

-Privát lesz a fiókod, ami azt jelenti, hogyha valaki követni akar, azt engedélyezned kell, rendben?

-Rendben.

-De mi legyen a felhasználó neved? AWend leszel, okés?

-Okés, de miért?

-Mert a neved Adam és a kezdőbetű van az elején. És Wend azért, mert az enyém vagy.

-Te meg az enyém-mondta mosolyogva.

-Így igaz édes. Kész is. Később, majd profilt is beállíthatsz.

-Okés.

-Most pedig kellene egy közös kép-elővettem a telefonom és szelfi módba kapcsoltam-Van ötleted?

-Van-közelebb ült, elvette a telefont és megcsókolt-Kész is.

-Remek, de a csókot még folytatjuk-mosolyodtam el.

-Gondolom.

-Akkor most már csak kikéne írni valamit.

-Azt rád bízom-mondta és elkezdte inni a cappuccinot.

Nem nagyon tudtam, hogy mit írjak, de aztán már jött is az ihlet.

„A kép nem hamisítvány! Tényleg egy fiúval csókolózok és igen, meleg vagyok a párommal, AWend-del együtt. Csak három napja ismerjük egymást, de már most egymásba szerettünk. Vészesen. Kinek tetszik kinek nem, én őt szeretem."

-Ez szerinted jó?-nyújtottam át neki a telefont. Hamar elolvasta.

-Tökéletes. Ezt a képet ugye megkapom?

-Persze-visszavettem a telefonom, hamar kitettem és SMS-ben elküldtem a képet Adamnak.

-Meg is jött. Köszi-mondta és már be is állította profiljának-JWend megjelölt egy bejegyzésben. Az te vagy, szóval már be is követlek.

-Én meg vissza-mondtam, amikor megkaptam az értesítést. De kaptam egy másikat is. Kettőt igazából-Ezt nézd!

-Látom. A posztodat közel már száz ezren kedvelték és már van 50 ezer hozzászólás is-mondta, amikor a

nézte a posztot. Leejtette az ölébe a telefont.

-Mi az?-kérdeztem megijedve.

-Semmi csak kaptam egy értesítést és megrázott a telefon-kivettem az öléből és megnéztem az értesítést-100 000 ember követni kezdett. Nem is. 150 ezer. Vészesen növekszik.

-Az szuper, de azt senki nem mondta, hogy az Instagram megráz. De várjunk csak! Most akkor a követőid elfogadták, azt, hogy mi együtt vagyunk?