-Kérlek ne! John! Kérlek ne!-ordítottam az ágyból-Kérlek ne hagyj el! John! Ne tedd ezt velem! Nélküled egy senki vagyok. Nélküled nem vagyok biztonságban. Kérlek! Ne hagyj el!
Az oldalamra fordultam és sírva elaludtam.
Egy súly nehezedett rám. Olyan volt, mintha valaki rám ült volna.
-John! Te vagy az?
-Nem-válaszolta egy mély hang. Kinyitottam a szemem és egy izmosabb ember ült rajtam, mint John-Az én nevem Kendall.
-Te mégis mit keresel itt?-kivettem a karom a takaró alól, de Kendall azt megfogta és a falnak nyomta-Azt se tudom ki vagy. Hagyj békén!
-Most mondtam el, hogy ki vagyok. De kedvedért megismétlem, Édesem. Kendall vagyok, az új szeretőd-az egyik karomat egy pillanat erejéig elengedte, ledobta rólam a törölközőt és visszatette a falra-Így jobban nézel ki.
Csókolni készült, de én egy nagyot fordultam vele, amitől legurultunk az ágyról. Gyorsan felkeltem, indultam volna le a lépcsőn segítségért, de elkapta a karom és visszahúzott.
-Hová mennél?
-Bárhová csak te ne legyél ott.
-Ugyan, Édesem-rádobott az ágyra és fölém emelkedett-Innen nem mész sehova. Már az enyém vagy. John elhagyott téged. Nem emlékszel, Édesem?
A nyakamhoz hajolt, hogy megcsókoljon, de a kezemmel felnyomtam.
-Igazán? A tiéd vagyok?
-Igen.
-Akkor csókolj meg!
-De türelmetlenek vagyunk-lehajolt, és én ekkor a térdemmel a tökébe rúgtam, amitől legurult rólam.
-Jól jegyezd meg! Csakis John hívhat úgy, hogy Édesem és csakis John szerelme leszek, ha még nem is fog szeretni-a lépcső felé futottam, de Kendall gyorsan felkelt és alám rúgott.
-Jól jegyezd meg!-a pulóveremnél fogva felemelt és a falnak nyomott-Mostantól az enyém vagy. Nincs többé John. Sem pedig ezek a ruhák.
A pulóveremet leszakította rólam, de a pólóm leszakítására már nem adtam időt. Tökbe rúgtam.
-Ezzel csak felizgatsz. Nem érzed a merev dákót?-megfogta a kezem és a farkához rakta, hogy markoljam meg. Mivel nem voltam hajlandó ezért ő a kezével az ujjaimat szétnyitotta, ráhelyezte és megszorította. Nagy volt és dagadt-Érzed? Ez csak érted fog lüktetni, amikor beléd élvezek. A szádba és seggedbe egyaránt.
-Érzem-a mellettem lévő vázáért nyúltam-De John farka nagyobb és csak azt vagyok hajlandó szopni és beengedni a seggembe.
Lendítettem a vázát és a fejének vágtam, amitől teljesen széttört. Kendall elengedett és már futottam is le a lépcsőn, de az egyik fokról leestem. Legurultam egészen az aljáig.
-Ezt nagyon rosszul tetted-mondta fent a lépcső tetején-Ezért büntetés képpen szopni fogsz és tövig be kell nyelned a dákómat.
Felálltam és botladozva elindultam a másik lépcső felé. Kendall lerohant a lépcsőn és pont elkapott.
-Nem mész sehová! Ideje a büntetésnek-a falnak lökött, amitől a lábam összerogyott. Kicsatolta az övét és kivette a hatalmas, erektől duzzadó dákóját. A fejemet ráhúzta olyannyira, hogy majdnem megfulladtam, de még volt annyi erőm, hogy ellökjem magamtól.
Valamennyire felálltam és indultam volna le, de Kendall ismét elkapott, lenyomott és a számba akarta tenni, de újra ellöktem. Úgy ellöktem, hogy én hátrafelé kezdtem dőlni és egymás után vertem be a fejem a lépcsőfokokba, mígnem a földszinten voltam. Oldalra fordított fejjel egy cipőt láttam meg. Azt hittem, hogy még egy ilyen ember, aki meg akar baszni, de nem. John volt az.
-Kérlek John! Ne hagyj el!-ezután minden elsötétült.
أنت تقرأ
𝕃𝕚𝕘𝕙𝕥𝕤, ℂ𝕒𝕞𝕖𝕣𝕒... 𝕃𝕠𝕧𝕖 (18+) •//Befejezett\\•
عاطفية𝔼𝕘𝕪 𝕥𝕚𝕟𝕚 é𝕤 𝕖𝕘𝕪 𝕤𝕫í𝕟é𝕤𝕫 𝕖𝕘𝕪𝕞á𝕤𝕓𝕒 𝕤𝕫𝕖𝕣𝕖𝕥𝕟𝕖𝕜. ℂ𝕤𝕒𝕜 𝕖𝕘𝕪 𝕒 𝕓𝕒𝕛: 𝕄𝕚𝕟𝕕 𝕒 𝕜𝕖𝕥𝕥𝕖𝕟 𝕗𝕚ú𝕜. 𝔻𝕖 𝕒𝕫 é𝕣𝕫é𝕤𝕖𝕚𝕜 𝕦𝕘𝕪𝕒𝕟𝕒𝕫𝕠𝕜. 𝔸𝕕𝕒𝕞𝕥 𝕓𝕖𝕧á𝕝𝕠𝕘𝕒𝕥𝕛á𝕜 𝕖𝕘𝕪 𝕤𝕠𝕣𝕠𝕫𝕒𝕥𝕓𝕒, 𝕞𝕒𝕛�...
