High Score Girl 1999 (Magyar és English)

Round 23

1999. Március 16. Fortesque kúria, étkező részleg. Reggel 10 óra.

Daniel, Hidaka, Yaguchi, Makoto, Akira, Narumi és Eleonore éppen megkapták az Áprilisban tartandó Game World Tenkaichi Budokai'99 jelentkezési levelét. Normális esetben néma csendben megcsinálnák, csakhogy az több oldalas levél egyikén rajta volt a hivatalos szponzorok között két név: Oono részvénytársaság és az Interbank. Akira arcán a döbbenet és a jeges rémület egy darabig nem kopott le. Tudta, hogy előbb vagy utóbb fel kell vennie a kesztyűt anyja haragja ellen, de legrosszabb rémálmában sem hitte volna, hogy ez mihamarabb be fog következni. Yaguchi magához húzta és átölelte.

Hidaka adott hangot a fordulatnak, de csepp meglepődés se volt benne.
- Ahogy sejtettem. Ők is megtették a lépéseiket.
- Ergó, akkor az Oroszlán barlangjába kell mennünk a győzelemért? – kérdezte Yagchi olyan tekintettel, mintha reménykedett volna benne, hogy lesz más lehetőség, de, ha a pénzügyi részt követné, akkor be kellet látnia a nyilvánvaló tényt: Nincs olyan, hogy alternatíva.
- Úgy látszik. – felelte jegesen Daniel.
- De ez veszélyes, nincs igazam? – kérdezte Narumi.
- Azzal foglalkozzon az oroszlán. – vágta rá Eleonore, majd a társaság tekintetét látva folytatta. – Ott nem fognak titeket vegzálni, elvégre, az elég sok gyanakvásra adhat okot a szervezőknek. Majd azután nem fognak leszállni rólatok! Azért kiköltöztünk az Oono villából, ahogyan Makoto tette a biztonság kedvéért. A hátam közepére kívánom az egész találkozás mind a férjemmel, mind pedig azzal a démonasszonnyal.
- Rendben. – sóhajtott Daniel is, majd a szemét ismét a papírra vetette. – Térjünk vissza a tornára. Tehát, a versenyszámok eléggé furák. Főleg, hogy normális esetben minden számot közölnek, de a döntő résznél csak meglepetés van írva.
- És nem az az egyetlen. A Final Fight is oda van biggyesztve, ami csak azért bizarr, mert más beat'em uppok, amik utána jöttek ki és híresek lettek, azok ezerszer jobbak. Pl. Caddilacs and Dinosaurs.
- Igazad van Yaguchi. De csak nem fognak annyira belenyúlni, hogy lehetetlen állítsanak elénk. Csak a kérdés előttetek áll: Ki legyen az ötödik és a tartalék? Értelemszerűen Yaguchi, Akira, Hidaka és én benne vagyunk.
- Én csak tartalékosnak vagyok jó. – vallotta be Makoto. – A Puyo Puyo játékon kívül nekem sok hasznát nem veszitek. Viszont... adjatok egy percet.
A nő felállt és kirohant a folyosóra, hogy az ottani telefont használja.
- Ebbe meg mi ütött? – kérdezte Yaguchi.
- Fogalmam nincs. – vonta meg a vállát Narumi. – Szívesen jelentkeznénk, de csak hátráltatnánk titeket, mintsem segítenék.
- Én is. – mondta Eleonore szemlesütve, mire fia átölelte.
- Nem kell, anya. A mi harcunk és nem a tied.
Ekkor Narumi tekintete elkomorodott egy pillanatra. Mikor kezdték a jelentkezési lapra írni a nevüket, Makoto belépett és nem más követte, mint Namire.
- Ahogy hallom, anyuci segítsége kell! – kiáltott lelkesen.
- Igen. Mennyire ismered a Puyo Puyo nevű játékot? – kérdezte Yaguchi, miközben fogta párja kezét, aki lassan dolgozta fel a sokkot.
- Prímán. Igaz, még csak az első résszel játszottam, de a harmadik résztől nem annyira különbözik.
- Akkor tökéletes leszel ötödiknek. – vágta rá Daniel és mutatta felé a jelentkezési lapot az ötödik mezőbe. Namire gondolkodás nélkül ráírta a nevét. Mikor a többiek is készen lettek, akkor jöhetett a következő pont: A szállás. Daniel szót kért.
- A verseny Akihabarában lesz, ami nem a szomszédban van ugyebár. A verseny résztvevőinek, noha biztosítanak szállást, én annyira nem bízok a dolgokban.
- Azt is számításba vetted, hogy valakit ránk fognak uszítani? – kérdezte Yaguchi, ám Daniel azonnal válaszolt.
- Nem, de a szálloda, amit biztosítanak, annak a létszáma kevés ennyi versenyző számára. Ezért, a Aoi Ai Hotelben foglaltunk szobát két éjszakára. Pénteken megyünk és vasárnap távozunk. Úgy csomagoljatok.
- Értettük. – felelte mindenki más Danielen kívül.
- Akkor mehettek a dolgotokra. Edzetek, mert ez lesz az eddigi lekeményebb bajnokságunk.