High Score Girl 1999 (Magyar és English)

Round 9.

Nem sokkal később a bajnokság vége után Yaguchi egy dolgozószobába lett kísérve, a titokzatos lány által. Daniel nem sokkal rá megérkezett.
- Szép mérkőzés volt, de ez nem lényeg. Inkább, kérdezhetek valamit? – mondta mosollyal az arcán és belehuppant a székébe és meg sem várva a reakciót, folytatta. – Volt a bajnokságon egy nő, aki számodra fontos valaki az életedben és most nem Hidakára gondolok, mielőtt ezt benyögnéd. Sejtheted, ki volt az?
Yaguchi nem sokat gondolkodott. Volt sejtése, hogy ki az. Végig támogatta és öleléssel bíztatta. Sőt! Egyetlen mukkanást sem szólt.
- Te vagy az. – mutatott rá Mystery Girlre, aki csak nézett rá pislogás nélkül, majd a kezével a maszk kioldó zsinórjához nyúlt. Egyetlen húzás elég volt, hogy az lekerüljön a földre. Yaguchi könnyekben tört ki és úgy bújt Akira Oonohoz. Ő is sírt a férfival együtt a meghatódottságtól. Egyetlen mondat sem esett köztük hosszú ideig, csak amikor kiváltak az ölelésből. Daniel adott nekik egy-egy zsebkendőt.
- Nagyon szépen köszönöm, hogy újra láthattam Oonot. Mostmár tényleg nem tudok elég hálás lenni neked, Daniel. Csak egy kérdés: Honnan tudsz rólam?
- Egyszerű: Én vagyok Akira kijelölt férje. Mindent elmondott... vagyis mutatta, de ez részletkérdés. – válaszolta a férfi és visszaült a székébe ugyanazzal a mosollyal, mint amikor első alkalommal találkozott vele. Ekkor Yaguchi térdre ereszkedett a férfi előtt.
- Mindent megadok, hogy újra együtt legyek Oonoval. Csak mondjon bármekkora árat és én megadom. Egy rakás pénzem van megtakarításon...
Ekkor Oono elkuncogta magát, majd grabancon ragadta a férfit és felemelte.
- Köszönöm, Akira. Azt hittem, hogy ezt fogja csinálni órákon keresztül. – sóhajtotta, de jókedvű mosollyal. – Figyelj ide, barátom. Nem áll szándékomban elszakítani kettőtöket, mert aranyos pár vagytok. Tulajdonképp, ha rajtam múlna, akkor beadnám a válást és elhúznék a fenébe. Csak vannak itt más problémák.
Daniel arcáról eltűnt a mosoly és tényszerűen tekintett rájuk.
- Mi volna az? – kérdezte Yaguchi, miközben úgy bújt a nőhöz, mintha bármelyik pillanatban elveszítené, ha elengedné.
- A szüleim. Ebbe Oono szülei is beletartoznak. – válaszolt Daniel és kinyitva az ablakot, rágyújtott egy cigire.
- Sejtettem. Ahogyan fogalmaztál anno az első találkozásunk alkalmával. – jegyezte meg Yaguchi. Oono csak némán bújt élete szerelméhez és hallgatta a beszélgetést.
- Igen. Sajnos, az összehozásotok volt a legkönnyebb, a neheze még csak ezután következik. Össze kell szedni a váláshoz szükséges pénzt, ami tízmillió amerikai dollárba kerül. Ha jó matekos vagy öt-öt millió felenként. Emiatt nincs válás a burzsujok körében.
Yaguchi ledöbbent. A tornával együtt alighanem csak két- két és fél millió Yent gyűjtött össze eddigi ideje alatt. Áldotta Danielt, hogy nem neki kell fizetni.
- De... Nem lenne egyszerűbb, ha kifizetnéd és én részletekben fizetem neked vissza? Megoldom és mindig időpontra adom meg.
- Rendes vagy, de eléggé szűkös keretek közt mozgolódhatunk. Ugyanis, ha egy nagyobb összeget felvennék, akkor a szüleim gyanítani fogják, hogy készülök valamire. Tény, hogy az idő véges, de ne rövidítsük meg, ha egy mód van rá. – válaszolt Daniel és beleszívott a cigibe.
- Mennyi az az idő, amire te utalsz? – kérdezte félve Yaguchi.
- Egy év. Jobb esetben. Azalatt kell összegyűjteni azt a mennyiségű dollárt, ami a váláshoz elég. Persze, nem garancia arra, hogy a szülők elfogadják, és nem kezdik el a fejünket basztatni, de a válás ellen semmit nem tehetnek.
A férfi ekkor döbbent rá, hogy ez az idő kevés. Ha az eddigi tempóba gyűlik a pénz, akkor sem gyűlik össze annyi, hogy meglegyen a megfelelő összeg.
- Akkor hogyan...nincs rá esélyünk...
- Yaguchi, barátom, nyugodj le.
- De...
A férfi ezt a mondatát se fejezte be, mert Oono belekönyökölt a bordái közé egy kicsit. Oono Danielre mutatott, egyértelműen mondva, hogy fejezd be és figyelj rá.
- Köszönöm, Akira. Csak egy kérdés: Yaguchi mindig is ilyen volt?
A nő csak bólintott, mire a megnevezett heves tiltakozásba kezdett. Erre Oono megpuszilta a száját. Igaz, nem így tervezte el az első csókot, de nem érdekelte, hogy Daniel nézi őket. Csak azt akarta, hogy párja befogja és ne pánikoljon. Meg is tette a hatását, mert Yaguchi a csók után hosszú ideig nem szólalt meg.
- Hatásos módszer. – nevette el magát Daniel. – Vissza a lényegre: Egyetlen megoldás maradt: Videójáték bajnokságok. A burzsuj paraszt réteg messze kerüli amúgy is ezt a műfajt, mert rangon aluli szórakozásnak tartja. Persze a megcsalást és egymás hátába való késszurkálást már nem, de ez irreleváns. A lényeg, hogy onnét lehet a legkönnyebben pénzt szerezni.
- Az tökéletes. – mondta lelkesen Yaguchi, mire Oono a szemébe nézett. – Február 14.-én lesz egy bajnokság, ami másfél millió Yent ad, ha megnyered.
- Hazudós bagázs. – felelte tömören Daniel és Whiskeyt töltött magának és felkínálta kettejüknek is. Megvárta a választ, majd letette az üveget. – Előre meg van játszva a dolog, és ha nem vagy benne, akkor kidobnak és veszted a nevezési díjad. Ha belemész, akkor meg jó, ha a belépti díjat visszanyered. Én valós bajnokságra gondoltam. Ami nem megrendezett.
- És van valami ötleted? – kérdezte Yaguchi kíváncsian.
- Jó kérdés. A helyzet az, hogy nemrég érkeztünk Japánban, szóval egyelőre semmi információnk nincs az itteni vidójátékos dolgokról.
Yaguchi gondolkodott, majd megszólalt.
- Holnap fog megjelenni a Japan Video Game Championship e havi száma. Abban benne vannak, hogy milyen tornák fognak megjelenni a közeljövőben.
- Ez remek ötlet.

Ekkor valaki kopogott.
- Szabad.
Ekkor Hidaka lépett be. Daniel az eddigi komor arcát mosolyra cserélte ismét. Oono kivált az ölelésből és Hidaka elé lépett, kicsit rosszallóan nézve rá.
- Mi az? Tartottam magam az adott szóhoz. Nem nyúltam le tőled Yaguchit. Testvérként kezeljük egymást.
A nő egy ideig még így nézett, aztán elmosolyodva átölelte. Gyanakvása után, már azt jelentette a gesztus, hogy hiányozott ő is. Yaguchiban viszont egy kérdés megválaszolatlan maradt.
- Daniel. Szabad megkérdeznem, hogy Oono miért volt álruhában?
- Egyszerű: Biztosítva legyen az, hogy senki nem köp be minket. Szerencsére, nem vettem észre, hogy lennének besúgók. A személyzetem inkább meghalna, mint köpne a szülőknek.
Mikor a két nő befejezte egymás ölelését, Oono ismét Yaguchihoz bújt. Kezével észrevette, hogy a férfi teljesen csonttá fogyott. Ránézett olyan tekintettel, mintha azt mondaná: Sajnálom, hogy ezt tettem veled.
- Ugyan, nincs semmi gond. Mostanában amúgyis vissza akartam hízni. – nevetett kicsit idegesen a férfi. Hidaka ellenben Danielhez fordult.
- Miért hívtál úgy, hogy a partiról mindenki elment? – kérdezte kíváncsian.
- Egyszerű. Ahogy észrevettem, nagyon jó barátságban vagy velük és emellet, profi játékos is.
- Ugyan, kérem. – pirult el a dicséret hallatán a nő. – Csak tudok ezt-azt.
- Értem. – bólintott Daniel. – Akkor a lényegre térek: Szeretnélek megkérni, hogy segíts nekünk a terv végrehajtásához. Kevesen vagyunk és ha olyan bajnokság van, ahol csapatok nevezhetnek, mindenképp szükségünk van egy olyan erős játékosra, mint te.
- Nem kell többet mondani. Segítek nektek. Csak most mennem kell, mert holnap korrepetálást tartok. Sziasztok!
Mondata után Hidaka gyorsan lelépett. Tényleg elég későre járt.
- Ami azt illeti... nekem is mennem kell. – mondta Yaguchi a fejét vakarva, mire Oono csak még jobban átölelte, ezzel egy anakondát is megszégyenítő szorítást előidézve. A férfi alig kapott levegőt.
- Hova sietsz? Azt hittem, hogy könyörögni fogsz azért, hogy vele alhass.
A nő abbahagyta a szorítást és elengedte.
- Erre nem is gondoltam. Köszönöm a lehetőséget. – nyögte Yaguchi, aki próbált levegőt venni.
- Szívesen. Használjátok a szobámat. Én egy vendégszobában fogom húzni a lóbőrt. Csak azért halkan az első alkalommal. – nevette el magát Dan a mondata végén, mire Oono belerúgott az asztalba, ami viszont nem mozdult. – Ezt benézted. Le van szögelve, nem is kicsi darabokkal.

Mikor Yaguchi és Oono kiértek, rögtön egy hosszú, szenvedélyes nyelves csókba fogtak. Mindketten úgy érezték, hogy soha nem fognak elválni. Annyira remek pillanat ez, csak nem Daniel számára, aki ki akarna jönni a szobából, de a páros az ajtó előtt csinálja.
- Már megbocsássatok, hogy megszakítom ezt a remek pillanatot, de szeretnék elmenni aludni. – jelentette úgy, mintha haragudna rájuk. Yaguchi elpirult, mire Oono kuncogott, majd elindultak a fürdőszoba felé. Daniel csak mosollyal nézett rájuk.
- Két turbékoló gerle. Nekem már csak a maszturbékolás fog maradni. – nevetett saját viccén, majd egy másik fürdő felé vette az irányt.