High Score Girl 1999 (Magyar és English)

Round 20

A játékterem színpadán R. Mika a győztes csapatnak odaadta a kupát és a pénz nyereményt is. Mindenki boldog volt, kivéve Yaguchit, aki nem tudta túltenni magát a kikapáson. Ha legalább Raptor ellen kapott volna ki, de még azelőtt kiesett....
Közben nem is sejtette a pár azt, hogy volt még valaki más, aki figyelte őket: Narumi és Eleonore. Továbbá, Danielnek is volt egy kellemetlen meglepetése.

1999. Március 2. Fortesque villa, reggel 10 óra.
Daniel éppen végzett két konzol, pontosabban egy Super Famicom és egy PC-Engine összeszerelésével. A többi szervizes már rég lemondott róla, de ő sikerrel kipofozta, ezzel a vállalkozása hírnevének eleget téve. Éppen a Super Famicomon játszott a Super Mario RPG-vel, mikor az egyik szolgáló bekopogott.
- Uram! Egy látogatója jött! Azt mondja, sürgős ügyben.
A férfi fél percig furán nézett. Hiszen ma nem várt senkit ebben az időben. Sóhajtva kapcsolta ki a gépet, majd a dolgozószobájába sietett. Ott várta egy magas, komoly vágású, öltönyös tag, cigivel a szájában. Szemmel láthatólag valamiféle trauma érhette, mert nemigen aludt.
- Jónapot, Uram! Miben segíthetek? Ha esetleg alamizsnát követelne...
- Segítségre van szükségem, de nem tudom, honnan kezdjem. – suttogta a férfi.
- Mondjuk a bemutatkozásnál és hogy mi célból vagy itt. – válaszolta Daniel, majd intett az egyik szolgának, aki rögtön a konyhába sietett.
- Kevin Willet, másnéven Jago.
- Felismerlek mostmár, lévén te vagy az Oono család bizalmasa és első számú embere. Ez már régen gond.
- Ahogy kitalálhattad, mindenki szagot fogott a bajnokságodon készített képek alapján. Engem Lillith küldött, hogy derítsem ki, igazak-e a hírek.
- Értem. És akkor miért nézel ki úgy, mintha egy hétig csak kávén és kokainon élnél? – érdeklődött Daniel, mire Jago elsírta magát.
- Az a rohadék boszorkány megfenyegetett, hogyha nem szállítok le neki információkat a mostani helyzetről, ami itt folyik, megöleti a kórházban ápolásra szoruló lányomat. Ő a mindenem és nem akarom elveszteni.
Ezekután a férfi sírásban tört ki. Daniel csak figyelte az eseményeket, majd elővett egy zsebkendőt és átadta neki. Megvárta, míg lenyugszik, csak azután folytatta a beszélgetést.
- Mennyit tudtál meg az itteni dolgokról? – kérdezte Daniel, majd rágyújtott egy cigire.
- Nem sokat, de az is bizonyít mindent.
Jago kivett a nadrágja zsebéből egy tucat fotót és átnyújtotta. Azon látható volt Yaguchi és Oono csókolózása a férfi hálószobájának ablakán, Daniel és Hidaka összebújva nézték együtt a Mortal Kombat mozifilmet és ehhez hasonlók.
- Sajnálom, hogy ezt kellet tennem. – súgta Jago, ám meglepetésére, Daniel elmosolyodott.
- Nemhiába vagy te annak a női Shao Khannak a bizalmasa. Kiváló munkát végeztél.
- Meg a szeretője is vagyok. – tette hozzá mellékesen a férfi, mire Daniel elképedt.
- És még ép a medencecsontod és a himbilimbid nem végezte poszterként?
Erre már Jago is felnevetett. Daniel visszaadta a fényképeket és leült az asztalához.
- Hogy mit kell majd tennünk? Egyszerű a válaszom: Várni délutánig. Úgy érzem, hogy a két hívatlan vendégünk fel fog tűnni. Azzal lesz teljes a kép.
Jago kérdőn nézett rá. Talán más embereket is megbíztak ezzel a feladattal?

1999. Március 2. Maru Miye játékteremelőtti parkoló. 14:00

Eleonore és Narumi kintről figyelték a díjátadót. Nem értettek a játékhoz, de érezték az ifjabbik Oono tudását. Ám, azt is látták, hogy másik férfival jár. Ezt ha Morrison és Lillith meghallja, akkor el fognak szabadulni, amit mindenképpen meg kell akadályozni. Máskülönben, az Oono család a teljes anyagi csőddel nézhet farkasszemet. Ám, csak azt nem tudták, hogyan. Eleonore, kezében egy fél literes kólával ült a parkoló széli köveken.
- Ez a helyzet bárhogy nézzük, reménytelen. Egyedüli remény, hogyha beszélek a fiammal és elérem, hogy fejezze be ezt az őrületet.
- És szabadna megtudnom, hogy ezt miféleképpen éred el? – kérdezte Narumi, akinek üdítő helyett sör volt a kezében. – Nem igazán úgy látom, hogy a lányaid belerángatják ebbe az egészbe, hanem a fő elme Daniel.
- Már megbocsássanak a közbeszólásért, de Daniel látni szeretné magukat. – mondta egy sofőrnek öltözött férfi, aki éppen kiszállt egy limuzinból.
- Hozzánk beszél? – kérdezte Eleonore, mire csak bólintott és intett, hogy szálljanak be a limóba. Megtették ugyan, de az nem indult el egészen addig, míg Yaguchi és Oono nem csatlakoztak. Ekkor mind a négyüknek megakadt a lélegzete. A nő egyből átölelte apját, de nem hidegen, hanem tényleges apa-lánya kapcsolat lenne köztük. Eleonore Yaguchira nézett.
- Furcsa látni Oono apját, nem igaz?
- Igen. – mondta és letette a pénzjutalmat, amit Felicia átadott még a díjkiosztón. Nem sok mindent örökölt apai génből a párja, az biztos. Az ölelkezés abbamaradtával Narumi bemutatkozott.
- Elnézést kérek a bemutatkozás elmaradásától. A nevem Narumi Oono. Makoto és Akira apja.
- Őszinte megtiszteltetés. Yaguchi Haruo a nevem.
A két férfi kezet fogott egymással. Yaguchi nem így képzelte el a szülőkkel való találkozást. Az elmondottak alapján máshogy képzelte el őket. Apját Rugalként, anyját pedig Dark Queenként a Battletoadsból. Ellenben, a férfi testes, zömök és arcáról nem igazán süt a rosszindulat, sem pedig a hidegvér. Ellenben voltak kérdései.
- Miért akarják Akirát Danielhez adni és miért veszik el a szabadságát? – kérdezte a vártnál kicsit durvább hangon, mire Akira megfejelte.
- Azért tudd, hogy milyen stílusban nyitod ki a szád! – kiáltott rá Eleonore, ám Narumi feltette a kezét.
- Nincs baj. Megértem a dühödet, de hidd el, nem én vagyok a szálak mozgatója. Én próbálom a lányaimnak megadni a szerető közeget, de feleségem, Lillith folyton gátat szab neki. Hibáztam, amikor szakítani akartam és visszamentem. Mondjuk, nem volt sok választásom.
- Milyen a felesége? Ha szabadna megtudnom? – kérdezte Yaguchi, amire Eleonore ismét közbe akart vágni, ám Narumi ismét gyorsabb volt.
- A kérdésedre hadd tegyek fel egy kérdést: Szerinted Akira miért nem szólalt meg soha egyetlen szót sem, mióta ismered?
Yaguchi válaszolni akart, ám megakadt benne a válasz. Oonora nézett, aki az átlagos mérges, dühös vagy éppen szerelmes tekintete könnyekbe lábadt. Apja fele nézett és bólintott, miközben Yaguchi magához húzta, hogy vigasztalja.
- Egyszerű, mégis gyomorforgató az oka. Az anyja személyesen képezte, mikor betöltötte az óvódáskort és hidd el, Lillith ráérdemelt gúnynevére: Démon. Nem bántotta fizikailag, viszont amikor Akira bárminek is ellent mert szólni, akkor bezáratta egy 2-4 négyzetméteres, fehér, teljesen üres szobába. Addig tartotta ott, míg bele nem egyezett. Mikor ez ellen felszólaltam, akkor az a boszorkány hozzámvágta „Ez a szánalmas, nyámnyila hozzáállás, amit te képviseltetni akarnál, SOHA nem fog tökéletes örököst faragni! Te folyton csak a szeretettel jössz, de az csak egy hulladék értékű felfogás!" Az idősebb lányom, Makoto akkor volt 15 éves és ezt meghallva lázadni kellet a rendszer ellen. Viszont, Akira megtört és utána csak üres bábúként viselkedett. Egyetlen ember volt, aki elsőként nem az eszközt látta benne: Yiya, a sofőrje. Továbbá, Moegi jelentései szerint egy vele egykorú tartotta a kapcsolatot vele. Utóbbilag kiderült, te voltál az.
Yaguchi teljesen lesokkolódott. Ám, ami ezekután jött, az volt durvább. Narumi könnyekbe tört ki, ami nem gátolta a további monológban.
- És rátoknézve ég a pofámról a bőr, de hálás is vagyok közben. Te tetted igazán emberré Akirát. Képes voltál arra, amire én nem. Megbuktam apaként és emberként is. Nagyon sajnálom. Megértem, ha utálsz emiatt.
Akira kivált az ölelésből azért, hogy apját vigasztalja. Szeme Yaguchira nézett, mintha azt mondaná: Haragszol még rá? A férfi feltette a kezeit.
- Egyáltalán nem haragudok rá. Sőt! Megtette, amit meg tudott. Elhiszem, hogy szereti a lányait.
- Köszönöm. – szólalt meg hosszú idő után.