Fogaid Nyoma

Halloween

|Ezra|

"Hányszor mondjam még neked hogy nem én voltam?!" szóltam rá Valentínóra, aki éppen 'jó zsaru rossz zsarut' játszott velem miközben keresztbe font karokkal méregetett.

"Nem hiszek neked." nézett rám kétkedő tekintettel, majd nekidőlt az ajtónak.

"És miért nem?"

"Mert láttam a halott csávót, és te vagy az egyetlen aki eszembe jut, mikor egy ilyen brutalitással széttépett holttestet látok."

"Azt ugye vágod hogy nem én vagyok az egyetlen felelősségre vonható személy –vagy lény– a környéken?" kérdeztem összehúzva a szemöldököm "Bárki és bármi széttéphette azt az embert. Ennyi erővel akár te is lehettél volna."

"Én?" nézett rám Valentino meghökkenten, mintha ez a feltevés eleve abszurdum lett volna "Még ha telihold lenne...de akkor is, minek nézel te engem?"

"Vérfarkasnak." válaszoltam egyhangúan "Mellesleg csak úgy megjegyzem, hogy holnap lesz telihold." világosítottam fel Valentínót aki a legnagyobb higgadtsággal hallgatott végig.

"Telihold ide vagy oda, én tudok magamon uralkodni."

"Óh igazán?" kérdeztem derülten.

"Igen!" kérte ki magának bundás barátom.

"Akkor mi volt két éve farkashold éjszakáján?" néztem rá egy amolyan 'ebből magyarázd ki magad' nézéssel.

Figyelemmel kísérve az arckifejezésének hirtelen és drasztikus elváltozását, egy féloldalas mosolyra húztam a szám szélét.

"Hát te inkább meg se szólalj!!" csattant fel Valentino paprikásan "Egyszer kértelek meg, hogy vigyázz rám a farkashold idején...egyszer, és te még azt is képes voltál elbaszni!"

"Na akkor ezt most tisztázzuk." kezdtem higgadtan, de továbbra is felettébb szórakozott hanglejtéssel "Tök nagylelkűen hazajöttem a bácsikámtól egyenesen Olaszországból –csak miattad– arra az egy hétvégére, és nem én 'nem vigyáztam rád eléggé' hanem konkrétan kiszabtad a láncokat a falból és szétrágtál egy öntöttvas rácsot!"

"És mondd, nem tűnt fel, hogy már órák óta nem vagyok ott?!"

"Egy kibaszott erdőtüzet próbáltam eloltani!" magyaráztam "Mégis hogy tűnt volna fel?"

"Az nem erdőtűz volt, hanem a felelőtlen viselkedésed amiért lusta voltál elmenni öngyújtóért és inkább az egyik képességeddel próbáltad meggyújtani a gyertyákat!"

"Mennyire számít felelőtlenségnek az, hogy nem akartalak szem elől téveszteni mikor nem voltál önmagad?!"

"De baszki...így nem öt percre vesztettél el hanem órákra! Azt se tudjuk hogy egyáltalán merre jártam vagy mit csináltam a farkashold befolyása alatt!"

"Nézd a jó oldalát...csak három órára tűntél el, és nem hallottunk semmilyen állattámadásról vagy eltűnésről ami aznap történt a környéken. Vagy az azt követő hetekben. Mikor pedig visszajöttél, nem volt semmi bajod. Még vér se volt rajtad, holott azt hittem, az az első ilyenkor, hogy mész és széttépsz valamit. Szóval akármit is csináltál nem lehetett olyan vészes." magyaráztam mérhetetlen mennyiségű optimizmussal a hangomban, ami mellesleg egyáltalán nem rám vallott.