Lead by the Instincts - TaeKook
~Tokyo elegáns hentesei, s milyen szépen csillognak a vér foltok, helyes arcukon. A öldöklés úgy is újra lecsap rád, s akkor zokoghatsz a megváltásért.~
•Cím: Ösztönöktől vezérelve
•Műfaj: au, krimi, pszicho thrille...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
_______Ω_______
Persze a mai világ, annyira mocskos és sötét, hogy valójában az ember már semmin nem tud meglepődni. Aki nem hülye az tudja, mennyi is az igazi szenny. A bűn.
Olyan dolgok felett nézünk el, sőt élvezzük, amiket nem szabadna. Hogyha belegondolunk, milyen természetesen olvasunk híreket anya gyilkosokról, vagy szervkereskedelemről, kábítószer túladagolásban meghalt tinédzserekről, igazából meglepődhetnénk, de nem kellene.
Nem, mert ez ebben a mocskos, undorító társadalomban természetes.
Az is lehetett volna természetes, hogy Hoseok könnyű szerrel nyomott a kezembe egy pohárnyi Martinit, majd megvárta még Jimin is lejön feljön hozzánk.
Valójában kinyitotta nekünk a bárt, egy feltétellel; ha csak nem szedjük szét a helyet. Nem kérdezett többet, hiszen miután befejeztük az evést, én kicsit rendbe szedtem magam, míg Taehyung és Hobi Hyung "készülődtek", vagyis ezt állították. Persze a készülődésből semmi nem lett végül, csak Hoseok megfogta a kulcsokat és telefonját, míg Taehyungnak új -mostanra más kevésbé vaskos- kötést cserélt a kezén. Egy pillanatra hálát adtam az égnek, hogy jobban van a keze, ujjait tudta már mozgatni, meg tudott vele fogni dolgokat, de arra azért nem esküdtem volna fel, hogy kiveri. Ja, undorító, de ez van.
Még is kíváncsi voltam mire képes igaz.
Tudtam, hogy bári alkalmazott Jiminnel és az ikrekkel is, s megfordult a fejemben, hogy esetleg pultos, italokat szolgál, vagy a háttérben segédkezik, de annyira messze álltak tőle ezek a dolgok, hogy el is vetettem a gondolatot. Taehyung ehhez túl vad volt, nem néztem volna ki belőle, hogy férfiaknak és nőknek, kedves mosollyal arcán szolgál fel alkoholos italokat, vagy türelmesen mosogatna a pult mögött. Téboly, neki az lett volna.
-Most mit csinálnak? -pillantottam a pink felé, miközben belekortyoltam a koktélba. Jól esett, ahogy kicsit hátrébb dőltem a vörös, bőrhuzatos fotelben, s emiatt a testtartás miatt máshogy csúszott végig torkomon a hideg ital. Melegem volt, nagyon is, s éreztem ahogy a liquid lehűsíti nyelőcsövem, majd gyomromat is.
-Készülődnek. Ez nem megy egyről a kettőre. -mondta, majd felhúzta két lábát az ülő alkalmatosságra, s hátra döntötte fejét. -Mondjuk én öt perc alatt végzek mindennel, de TaeTAe, nos... ő elég precíz. -vigyorgott, s úgy döntötte oldalra fejét. -Tetszeni fog hidd el. -csúszott közelebb hozzám Jimin, majd egyik lábát átvetette combjaimon. Nagy terpeszben ültem, kicsit talán lomhán, akár a Keresztapa, s Jimin tökéletesen szimbolizálta a doromboló macskát, amint ölemben henyél.
