Elfeledett vágyak /Befejezett/ HP ff.

Harmincegyedik fejezet

Az esküvő

Az otthon eltöltött napok mérhetetlen erőt adtak mind a hármuknak a folytatáshoz. Játszottak, nevettek, főztek együtt, majd mikor már Cer aludt, újra és újra bizonygatta a két egymásra talált lélek, az érzéseiket.

Otthonlétük második napján Harry beugrott a minisztériumba és kérte a gyorsított esküvőt. Frida, az ügyintéző csak meregette szemét Harryre. Mikor meghallotta, kivel kíván házasságra lépni a Kis Túlélő, hápogni kezdett. Mikor megtudta, hogy félidős terhes, majdnem elájult. Azonnal megkapták az engedélyt. A nő azt is megígérte, hogy ő vezeti le a szertartást. Harry megkérte, hogy ne beszéljen senkivel erről, amire a nő felhúzta az orrát, hogy nem is szabad, köti a titoktartás, míg a Prófétában a pár meg nem jelenteti. Mielőtt Harry indult volna, azért kibukott a hölgyből, hogy miért ő. A varázsvilág hőse mosolyogva felelte: mert szeretem.

A gyűrűt együtt vették meg. Mivel kötött volt az idő és kerülni akarták még a feltűnést, a mugli Londonban választottak egy aranypárt, amit azonnal el lehetett hozni. Az eladó csak meresztette a szemét, hogy két férfiméretet kérnek. Belegravíroztatták, hogy: 2010. 04. 17.

A meghívottak száma igen visszafogott volt. Ron már szólni sem mert a hírre, Hermione viszont nagyon boldog volt. Vállalták, hogy tanúk lesznek. Hagrid postafordultával fejezte ki örömet és jelezte, hogy mindenképp ott lesz. Andromeda es Narcissa is kitörő örömmel fogadták, ahogy Teddy és Oli is a meghívást. A legnehezebb az idősebb Weasley házaspár volt. Harry félt, de úgy szerette őket, mint a szüleit, bármilyen bizarrul is festett, hogy a volt felesége szülei voltak. Mollyt nem lepte meg. Ron elmondta, de kérte, hogy ne hibáztassa, ő szedte ki belőle. Harry nem haragudott, ismerte a nőt. Arthur csak annyit mondott, hogy érdekes választás, de a fő, hogy ő boldog legyen. Nem szóltak bele válásukba se a lányukkal korábban. Örültek, hogy mind a ketten tovább tudtak lépni. Mikor Harry elmondta, hogy babákat vár, Mrs. Weasley nagyon boldog lett. Arra viszont csak tátogni kezdett, mikor Cerről is mesélt. Elmondott mindent.
Narcissa, Andromeda és Molly magukra vállalták, hogy feldíszítik Draco házának kertjét és főznek ünnepi menüt. A péntek éjszakát külön töltötték. Harry Ronéknál aludt, Draco meg az anyukájánál.

***

Harry Potter a godric's hollow-i temetőben állt, szülei sírja előtt.
– Anyu, apu, ma újra megházasodok. Remélem, ti is boldogok vagytok, mint én – simított végig a sírkövön. – Bárcsak itt lehetnétek és látnátok, ahogy az unokáitokat is. Gondolom, már tudjátok, hogy pár hét múlva életet adok két kislánynak, ma pedig hozzám jön az apukájuk. Cer sokat emlegeti, bár csak ismerne titeket. Én is úgy szeretném. Hiányoztok.
Csak nézte a rideg követ, ami nem válaszolt. Perceken át bámulta, mielőtt hátat fordított volna. Lágy szellő támadt, ami megcirógatta a nyakát. Elmosolyodott, majd a legközelebbi sikátorból hoppanált egy másikba. Mikor belépett Ronékhoz egy dühös Hermioneval találta szembe magát.

– Hol jártál? Mikor benyitottam hozzád és nem találtalak, az ütő megállt bennem – replikázott. Harrynek eszébe jutott egy nagyon régi emlék, de inkább nem mosolyodott el.
– Anyuéknál voltam – mondta csendesen. A nő megenyhült.
– Úgy látom, megvagy – lépett be a házba Ron Olival az oldalán. A fiú udvariasan köszöntött mindenkit. Harry szíve nagyot dobbant arra, hogy legközelebb már tudni fogja, hogy az otthonába lépett be.
– Godric's Hollow-ban voltam – mondta csendesen Harry.
– Legközelebb hagyj üzenetet – rázta meg a fejét Ron. – Teddy Andromedánál, Cer az apjánál – adott helyzetjelentést Ron.
– Teljesen jó – bólintott. – Velem úgyis mindig van két gyerek – nevette. – A mocorgásból ítélve reggelit kellene leküldenem. – Ezen mindenki nevetett. Ekkor lábdobogás hallatszott. Rose ugrált le a fokokon. Mikor leért felsikított: