𝐛𝐫𝐨𝐤𝐞𝐧 𝐩𝐢𝐚𝐧𝐨 - Charles Leclerc ff. | ✓

𝐬𝐢𝐱𝐭𝐡

𝟐𝟎𝟐𝟏.𝟎𝟓.𝟏𝟒.

Charles közvetlen a főúton található bolt előtt parkolt le. Ujjaival idegesen dobogott a kormányon, szemei fel-alá cikáztak. Láttam rajta, hogy feszült, nyugtalan, és most először véltem észrevenni gyönyörű szemeiben a félelmet is.

– Hé, maradj kint nyugodtan. Elintézem egyedül – mosolyogtam rá kedvesen, hátha meg tudom nyugtatni kicsit a pozitív kisugárzásommal.

Charles megkönnyebülten sóhajtott fel, és bólintott, hogy menjek be nélküle. Óvatosan kinyitottam a méregdrága luxusautó ajtaját, és igyekeztem minél magabiztosabb léptekkel megközelíteni a bolt ajtaját.

Az üzletbe belépve egy mosolygós lány fogadott. Valószínüleg tartom, hogy amint meglátott egyből megismert, ugyanis az előttem álló idősebb hölgyet átadta kollégájának, engem pedig hátra hívott egy kicsike helyiségbe, ami gyanítom, az irodájuk lehet. A szoba fehér volt, és mindössze csak 3 szék, és egy kisebb íróasztal helyezkedett el benne. Az ismeretlen eladólánnyal egymással szemben ültünk le.

– Szia, mielőtt még belekezdenénk el szeretném mondani, hogy ha bármi olyat csináltunk tegnap amit nem kellett volna, azért bocsánatot kérek. – ráztam meg a fejem szomorúan, miközben szemeimmel végig a földet pásztáztam.

– Jaj, ugyan drága semmi olyan rosszat nem csináltatok, sőt! – mosolygott kedvesen – Ellie vagyok egyébként – nyújtotta felém kezét.

– Gondolom te már tudod az én nevem, de azért had mutatkozzam be, Adeline-nek hívnak – ráztam meg kezét. – Ne haragudj, hogy ilyet kérdezek, nagyon szégyellem magam, de épp azt igyekszem kideríteni mi is történt tegnap este. Szóval mesélnél nekem egy picit kérlek?

– Persze drága. – Megkönnyebbültem, ahogy ezeket a szavakat hallottam tőle. – Szóval hol is kezdjem. Olyan hajnali 3 körül érkeztetek meg a La Rascasse-hez egy nagyobb társasággal, ha jól informálódtam Forma 1-es pilótákkal, – nézett rám, én pedig bólintottam egyet, hiszen ebben azért félig-meddig biztos voltam – Csajszi, én nem tudom mit itattak veled, de eszméletlen aranyos voltál, szóval ne aggódj semmi rosszat nem csináltál. Gondolok itt a vetkőzésre, sztriptízre, idegen férfiakkal eltűnésre a mosdóban. Szimplán csak jól érezted magad, táncoltatok egy csomót, a színpadon, az asztalon, szinte mindenhol. Aztán valahogy a nagyobb részetek eltűnt és csak te és Leclerc maradtatok itt a helyen, mert te nagyon szerettél volna még bulizni. Ekkor történt meg az, hogy a nagy gesztikulálások közepette a kezedben lévő telefon kirepült a kezedből, és ripityára tört. És csak annyi történt, hogy én felajánlottam, hogy elviszem reggel az üzletbe kijelzőcserére. Igazándiból ennyi a mi kis történetünk, ezután Leclerc felhívta egy barátját, és már jött is értetek a taxi, ami elvitt titeket, ha jól emlékszem egy hotelbe – mesélt el mindent részletesen Ellie.

Óriási kő esett le a szívemről miután befejezte a mondandóját. A félelem és a rettegéstől megszabadulva könnyebbnek éreztem mellkasom, és a légzésem is egyből normalizálódott. Soha nem gondoltam volna, hogy megnyugtató hír lesz számomra az, hogy részegen összetörtem a telefonom.

– Jézusom Ellie, el sem tudod képzelni mennyit segítettél, köszönöm – hálálkodtam a lánynak - Mennyivel tartozom? – kérdeztem tőle, mire a lány heves tiltakozásba kezdett.

– Jézusom semennyivel! Vegyük úgy, hogy kvittek vagyunk, mert tegnap este jó pár italra meghívtál – kacsintott rám nevetve. Felállt a székéből, és odaadta a mostmár szerencsére egyben lévő telefonomat – Megmaradt rajta minden kép, videó, telefonszám, szóval elvileg bekapcsolás után úgy kell működnie, mint előtte, de ha bármi baj van, Charlesnak meg van az üzlet száma, keress nyugodtan!