Szívdobbanás

Interjú

Dani szótlanul ül a volán mögött, tekintetét az útra szegezi, én pedig szintén az ablakon bámulok kifelé, ugyancsak némán.

- Mi volt ez az egész? – tört meg végül a csendet.

- Beszélnem kellett Kolossal, hogy hallgasson, ha megjelenik a cikk – válaszoltam.

- Igen azt apud elmondta. De miért mentél el egyedül?

- Hogy szembe nézzek a múltammal és magam mögött hagyjam a sötétséget. Azért mentem, egyedül mert szembe kellett néznem Kolossal, anélkül, hogy te ott lettél volna, mint támasz.

- És sikerült? Sikerült magad mögött hagyni a sötétséget?

- Igen.

- Örülök. Mikor apud felhívott azzal, hogy velem vagy-e, el sem tudod képzelni mennyire megijedtem. Számtalan forgatókönyv pergett le előttem és ettől még jobban megijedtem. Elsőnek a hotelhoz jöttem ahol elmondták, hogy Kolos itt tartózkodik és a pincér szerint a liftben ragadt veled. Azt hittem megkergülök, képes lettem volna a felvonón felmászni hozzád, hogy megvédjelek. Tudtam mennyire meg lehetsz ijedve és talán a segítségemre is szorulsz.

- Nem próbált meg bántani – tettem a kezére a kezem.

- Hála Istennek – sóhajtott fel.

- Beszélgettünk. Vagyis inkább csak ő mesélt nekem. Két napra rá, hogy ott hagyott engem visszajött, hogy bocsánatot kérjen, de a lakás üres volt és máshol nem tudott elérni, ahhoz pedig nem érezte magát elég bátornak, hogy apánál keressen fel.

- A helyében én soha nem kerültem volna a szemed elé – sziszegte a kormányt markolva.

- Elvonóra ment, ám fenn maradt egy mellékhatás. Kolosnak dühkezelési problémái vannak, gyógyszert szed rá, mikor nálunk járt pont kifogyott a gyógyszerből. Van felesége, és két gyereke is. Te erről tudtál?

- Nem igazán beszélt a magánéletéről – válaszolta mogorván.

- Ő intézte el, hogy felléphessek a Sziget fesztiválon.

- Mi van? – csattant fel. – Az lehetetlen – rázta meg a fejét.

- Nekem azt mondta, hogy ő tette. Ez a legkevesebb, amit megtehetett és azt szeretné, hogy megbocsássak neki.

- És megtetted?

- Nem. Soha nem fogok tudni megbocsátani neki. Az ilyet nem lehet megbocsátani.

- Azért jól vagy? – kérdezte gyengéden és a térdemre tette a kezét.

- Igen jól vagyok. Elvinnél apához? Szeretnék túlesni azon az interjún.

A reggeli kávémat kortyolgatva ültem az asztalnál és a pár perce megjelent cikket olvastam.

Magyarné Bartha Boglárka megszólal!

P: Sokunkat foglalkoztat a pár napja napvilágra került cikk és azóta is kétségeink vannak. Most Bogi megszólal és eloszlatja a homályt. Mond, csak a cikknek van valóság alapja?

B: Igen van! Van egy 5 éves kisfiam és ő nekem a világon a legfontosabb.

P: A várandóságod miatt vonultál vissza évekkel ezelőtt? Hol volt ez idő alatt a gyermek apja Kolos?

B: Kolossal a viszonyunk már a végét járta, amikor megtudtam gyermeket várok. Kolos megijedt az apaság gondolatától és elment.

P: 16 évesen egy gyermek vállalásához hatalmas nagy erő és felelősség kell. Te mégis megtartottad.