Szívdobbanás

Hét éves titok

Mit sem sejtve lépkedtem a ház felé és nem kívántam mást csak egy jó forró fürdőt, hogy aztán belebújjak a pihe puha ágyba és aludjak egy kiadósat. Az eredeti terv helyett, miszerint este nyolckor vége a bulinak, hajnali háromkor tett ki minket a taxi a ház előtt. Apuék és Dávid ugyan már nyolckor elmentek, de Meliék és Milán maradtak és Milán felvetette miért nem megyünk át máshova, mint kiderült Réka pont ott tartózkodott ahova Milán menni akart, de aranyos volt, mert hozott nekünk ajándékot. Kaptunk tőle két bögrét és egy szívecske alakú párnát. A legvégén Meliék hamarabb leléptek vagy fél órával és utána nem sokkal mi is jöttünk hazafelé. A fejem már lüktetett a hangos zenétől, ami a szórakozóhelyen volt, és még most is éreztem a csontjaimban a zene hang erejét pedig már egy ideje eljöttünk.

- Egyébként milyen volt a legénybúcsúd? – kérdeztem.

- Családias. Itt voltunk és nyársaltunk, miközben alkoholmentes sört ittunk. Zoli bulizni akart volna menni, de oda Dávidot nem vihettük volna, így kerti parti volt. Hát nektek, csajoknak?

- Meli intézett nekünk egy jachtot és hát elvoltunk.

- Semmi pasi?

- A kapitányt eltekintve, aki a kabinjába sorozatot nézett, senki pasi. Vagyis lehet mégis volt egy fiú, Timi pocakjában, de tuti kislány lesz.

- Mit tudtok ti csajok csinálni egy jachton?

- Kibeszéljük a pasikat.

- Szóval kibeszéltetek? – kapta el a derekam és nekitolt a falnak. – Mit beszéltetek rólam? – nézett le rám.

- Kielemeztük az összes mozdulatodat – vontam meg a vállam. - Leginkább ugye Melivel, a legelejétől kezdve. Kijelentette, hogy neki lett igaza. Azt mondta anno, hogy nekem te leszel a férjem és láss csodát igaza lett.

- Legközelebb hallgatni fogok a jósnőre – biccentett. – Gyere, menjünk be – lépett hátra és maga elé tolva, a zárba illesztette a kulcsot, majd lenyomta a kilincset és belökte az ajtót.

Az első dolog, ami feltűnt, az a mozgó félhomály volt és a levegőben terjengő édeskés illat. A nappali felé pillantva kikerekedett szemekkel meredtem a temérdek mennyiségű gyertyára, amik mutatták az utat egészen a hálószobáig. A gyertyák közt a földön rózsaszirmok hevertek.

- Meli – nyögtem fel és a gyanúm bebizonyosodott, amikor odakint felbőgött egy autó motorja és elhajtott. – Ne haragudj Dani. Meli részeg, mindjárt feltakarítok, mielőtt leég az egész ház – ereszkedtem térdre.

- Most komolyan négykézláb mászva akarsz gyertyákat fújni? – kérdezte.

- Inkább segíts, mielőtt tényleg baleset történik.

- Nem tetszik?

Volt valami a hangsúlyában, ami miatt muszáj volt ránéznem. A nappali ajtajában állt, a falat támasztva, a gyertyák fénye kísérteties félhomályba vonták az arcát.

- Dehogynem tetszik – suttogtam. – Nagyon romantikus – néztem az előttem heverő gyertyákkal megvilágított útra. – De ez balesetveszélyes – tettem hozzá.

- Majd óvatosak leszünk. Inkább gyere, a gyertyák úgyis elfognak égni maguktól – nyújtotta felém a kezét és felhúzott a földről.

- Ezért léptek le hamarabb – csaptam a homlokomra. – Vagy... Dani – pördültem meg hirtelen a tengelyem körül.

- Igen?