Szívdobbanás

A bosszúállók kincse

Az elkövetkező pár napot azzal töltöttem, hogy alaposabban is megfigyeltem Dani otthonát és még álmomban is a szobák színével álmodtam. Amint megszületett a végleges elhatározás összeírtam a listát, ami végül így nézett ki.

Előszoba: krémszínű

Nappali: türkiz

Hálószoba: fekete-fehér kombináció

Fürdő: fehér fal, fekete csempe

Konyha: barna csempe

Folyosó fent és lent: barackszínű

Gyerek szoba: bosszúállók

Fürdő: fehér, kék csempével

Az emeleti szobák simán fehérek, a ház kívülről pedig szerintem legyen zöld.

Amint elkészültem a listával, Danival elmentünk bevásárolni a szükséges dolgokat és neki is láttunk azonnal a festésnek. Mindent mi csináltunk, és Dávid is besegített kivéve az ő szobáját, azt majd egy profi fogja, aki tud festeni a falra is.

Ma pedig húsvét hétfő van, és én Timinek segítek szendvicset gyártani, és sütit sütni, amíg apa, Dávid és Milán bejárják a környéket locsolkodás gyanánt. Mi pedig Timivel itthon várjuk a locsolkodókat.

- És mi a helyzet veled meg Danival? – kérdezte Timi, aki éppen uborkát szeletelt fel.

- Nincs semmi – vontam meg a vállam és a számba dugtam egy szelet sonkát, hozzá pedig zöldhagymát rágcsáltam.

- Közelebb kerültetek egymáshoz?

- Eddig is közel álltunk egymáshoz – adtam kitérő választ mire megcsóválta a fejét.

- Akkor mást kérdezek. Volt köztetek szó azóta az esküvővel kapcsolatban?

- Nem. Utoljára a hét elején beszéltünk róla, mikor elvittük Dávidot, de azóta nem. Szerintem belátta, hogy semmi értelme nem lenne...

- Már hogyne lenne. Te nevelhetnéd Dávidot. Az is lehet, hogy meglepetést akar szerezni és a legváratlanabb pillanatban kéri meg a kezed – találgatott.

- Nem hiszem, hogy erre szükség lenne. Hiszen csak egy érdekházasság lenne, nem igazi.

- És azt szeretnéd, ha Dávid is így gondolná?

- Nem – ismertem be némi hallgatás után. - Azt szeretném, ha Dávid elfogadná Danit, nem csak barátként és nagybácsiként hanem...

- A szerelmedként is.

- Egyszer már megjártam, hogy beleszerettem – sóhajtottam fel. – Gondolkodtam azon, amit mondtál. Hogy talán sikerült becsapnia a szívemnek. Soha se volt közömbös nekem Dani, akkor, sem amikor Kolossal voltam. Csak tudod, nem akarom, hogy megint visszautasítson vagy, hogy én félreértelmezzem a dolgokat. Dani úgy szeret engem, mint a kishúgát és nem szerelemmel, ezt nekem is megmondta. Nem hazudott volna erről igaz?

- Mi csak találgathatunk, de csak Dani tudja a teljes igazságot. Talán meg kéne tőle kérdezned.

- Vagy kivárom, amíg ő el nem mondja. Most nem én leszek az első, aki részegen szerelmet vall.

- Nagyon kíváncsi vagyok ám a kettőtök kapcsolatára. Peti csak annyit mondott, hogy nem kedvelte akkor, mert rád startolt.

- Csak azt hitte – forgattam meg a szemem. Annyi a lényeg, hogy zombiként éltem az életem, amikor új tanárt kaptunk, aki nem más volt, mint Dani. Eleinte ki nem állhattam őt, ám aztán... miután megnyíltam neki és ő átölelt minden megváltozott. Napokon belül közel kerültünk egymáshoz és voltak olyan jelek, amiknél azt hittem, hogy érez valamit. Például mindenáron tiltani akart Kolostól, akkor a bókjai. Arra az éjszakára nem emlékszem, amikor részegen rávetettem magam, azt Dani mesélte el nekem, azután, hogy már józanon is szerelmet vallottam neki.