Szívdobbanás

Amikor nem bírunk magunkkal

Kilenc óra volt, amikor megérkeztünk a Demjéni barlangfürdő elé és legnagyobb örömünkre alig volt pár autó a parkolóban. Úgy tűnik még nem jött el a strandolás ideje, vagy pedig péntek lévén a többség még dolgozott. Kivettük a csomagtartóból a törülközőnket majd kibújtunk a ruháinkból is, amiket a kocsiban hagytunk, majd fürdőruhában sétáltunk oda a pénztárhoz. Dani vett 3 órás jegyet, valamint kaptunk egy karórát, amit Dani felcsatolt a kezére. Ez a karóra teszi lehetővé, hogy odabent vásároljunk, és hogy átjárhassunk a két fürdő közt. Bár szinte teljesen biztos voltam abban, hogy mi csak bent leszünk. A kocsiban ülve idefelé tartva átböngésztem az oldalt, hogy azért mégis tisztában legyek a dolgokkal és meglepve láttam, hogy itt külön állomások is vannak. Volt a csúszdatorony, tündérbarlang, kálmos kobold barlang, mesesziget, termál-öböl, titkok barlangja, lassú folyó valamint két szauna is. És kapaszkodjatok meg vízibár is volt. Eddig én soha nem voltam olyan helyen ahol vízibár volt, így most tökre be voltam pörögve ettől. Törülközőnket a ruhatárban betettük abba a szekrénybe, amihez volt szalagunk, majd a térkép elé álltunk.

- Hova szeretne menni először a hercegnő? – karolta át a derekam Dani és a mellkasához húzott.

- A titkok barlangja jól hangzik.

- Olyan titokzatos mi?

- Az oldalon azt írták, hogy lehet megfejtjük az Akaratok könyvének titkát. Nekem ez felhívás keringőre.

- Akkor csak ön után szépségem – engedett előre.

A titkok barlangja felé tartva összefutottunk egy nyugdíjasokból álló csoporttal, akik épp a masszőröket beszélték ki. Az egyik öreg néni, egy fiatal srácot kapott és arról áradozott, hogy milyen régen érintette meg őt egy ilyen férfias kéz. Alig akartam hinni a fülemnek. Ennek a néninek aztán nem voltak gátlásai. Őszintén megvallva én nem akartam olyan öreg nénivé válni, mint ő itt. Én nem akartam ismeretlen fiatal srácok erős kezei után vágyakozni.

- Megígéred, hogy a te férfias kezed örökké a rendelkezésemre fog állni?

- Ez a férfias kéz csak a parancsodra vár és mozgásba lendül – simogatta meg az oldalam mosolyogva.

- Te mocskos szájú – vörösödtem el. – Élvezd ki, mert délután már nem mondhatsz nekem ilyeneket. Még a végén visszahalljuk – figyelmeztettem.

- Szeretem, ha elpirulsz, szóval megtartom ezt a szokást. Majd suttogok – hajolt a fülemhez és legnagyobb meglepetésemre megnyalta a fülem, aztán kuncogva összefűzte az ujjainkat és belépett a titkok barlangjába.

Odabent félhomály uralkodott, kellemes zene szólt, olyan, amin az ember simán bealszik, ha nem figyel eléggé. Egy nagyot sóhajtva nyúltam el az egyik nyugágyon és behunytam a szemem.

- Már csak egy masszőr kéne – jegyeztem meg mosolyogva.

- Burkolt célzás? – kérdezte kuncogva.

- Talán.

- Akkor ez az erős kéz bevetésre kész. Hol szeretné, hol kezdjem? Talán a gyönyörű kis bokájánál?

- Ne, ne merészeld – rántottam el a lábam. – Csikis vagyok, a lábam tabu – figyelmeztettem.

- Annál jobban akarom – vigyorodott el és felém mászott, hogy aztán elkapja a bokámat és egy csókot leheljen a lábfejemre.

- Orra foglak rúgni és miatta kitesznek minket. Itt kamera is van, és biztos vagyok benne, hogy valaki van a másik oldalán.

- Én csak meg akartam masszírozni, ahogy kérte.