Maffia rabjának lenni

|17.|

Előző részből:Elkezdünk kimenni az épületből.

Mikor beültünk kocsiba láttam Erik arcán, hogy már megint mérges talán az húzta fel mikor nemigazán akartam felvenni a pólóját.

-Nem tudom , hogy mégis hányszor kell neked elmondjam, hogy rohadtul az én feleségem vagy és ,hogy rohadtul azt kell csinálnod amit csakis ÉN mondok... Nem hallgatsz SENKIRE ..csakis rám csak így tanulhatsz.- mondta aztán felém fordulva rám nézett .Láttam rajta azt a dühöt, nem mertem visszaszólni semmit.

-Rendben Erik-mondtam neki aztán nekidőltem a kocsi ablakának és próbáltam aludni, de most valamiért nem sikerült.

-Csak úgy figyelmeztetlek, hogy ma átjön az apám és együtt megvacsorázunk és közben megbeszéljük a házassággal való elkészülésünket . -mondta aztán magabiztosan vezetett tovább , mintha nem is történt volna semmi tegnap.

Útközben nagyon elkezdett fájni a lábam ahol Erik megrúgott , nem mertem szólni neki , mert akkor még nagyobb hisztit lekever .

-Mégis milyen bajod van, folyamatosan mocorogsz idegesít .-nem válaszoltam semmit , féltem attól hogy mit fog csinálni.

-VÁLASZOLJ-na ez volt az a pillanat amikor nagyon elkezdtem sírni, szerintem Erik ebben a pillanatban nagyon hülyének nézett engem.

-Mi a fasz bajod van ?-kérdezte..

-Semmi-válaszoltam..

-Vagy elmondod vagy nem tudom mit csinálok Lisa.-fenyegetett.

-Nagyon fáj a combom.. ahol tegnap megrúgtál-az utolsó 3 szót nagyon halkan mondtam .

-Aha , na most azt szeretném , hogy elmondanád nekem mégis mi okom volt erre, de jó hangosan ha kérhetlek.-

-Nem tud..-egyből belevágott a mondatomba.

-DE IGEN ROHADTUL TUDOD LISA..válaszolj-nem volt más választásom.

-Meg akartam szökni...-folytattam ...-nem kellett volna ezt tennem ,mert nagyon kedves voltál hozzám.-kedves mi?

-Igen igen .. folytasd..-

-És mindent megadtál, nem erőszakoltál meg...-ekkor beállt szám végleg  és sírni kezdtem. A szemeim már ténylegesen kikészültek.

-Na látod kedvesem , hogy egy ember is az életedben kedves akar lenni veled te nem használod ki .NEM rohadtul ... és tudod mi volt az egészben a legjobb?? EGYEDÜL veled voltam kedves az életemben .-mondta aztán még jobban kezdte szorítani a kormányt.

Ekkor nem tudom mit éreztem, de valahogy nem hagytam magam... valahogy úgy éreztem, hogy ez így nem helyénvaló.

-Tudod , hogy én is mondjak már valami.Magasról leszarom a pofád, ha megversz ha nem .. de vettél volna el olyan lányt, aki tényleg megérdemli azt, hogy megverjék ..én aki az egész életemben kedves volt másokhoz.. sosem voltam képes embert ölni, mindig megmentettem azokat akiket apám fogvatartott ,tényleg ezt érdemlem??Erik Blech ... És tudod mit?? inkább lennék öngyilkos , mint beléd szeressek ...-ezt mikor kinyögtem a számon Erik egyből lefékezett, nem tudtam ezt mire vélni.

-Hogy mersz velem így beszélni. -kérdezte tőlem.

Én erre nem igazán tudtam semmit sem szólni, csak nekidőltem az ablaknak és sírtam.Erik ekkor kikőtte magát , és elővette a telefonját.. felhívott valakit és csak annyit mondott, hogy készítsék elő a pincét.. ekkor én amilyen gyorsan csak lehetett kikőttem magam , kinyitottam a kocsi ajtót és elkezdtem szaladni arra amerre csak tudtam.. szerencsére egy mező mellett voltunk, és nagyon jól tudtam szaladni.. visszanézni sem mertem féltem ,hogy utánam szalad.

Ez sem tartott sokáig arra lettem figyelmes , hogy valaki van a hátamnál..mikor hátranéztem megláttam Eriket . Láttam a szemein , hogy nem volt túl jó ötlet, hogy ezt tettem.

Egyik perctől a másikig ,Erik kibotlaszt és rám ugrik egyenesen a hasamba..ráfekszik a derekamra és lefogja a kezeim..

Ezután belenéz egyenesen a szemebe..

-Na és most mi lesz?-kérdezte.

-Nem tudom..-mondtam neki zokogó hangommal.

Erik ekkor elővett a zsebéből egy pisztolyt , egyenesen belemélyesztette a lábamba és lőtt egyet..egyenesen a combomba..Abban a pillanatban nem is tudtam, hogy mégis mit keljen reagáljak ,nagyon hangosan kezdtem el ordítani a fájdalomtól .Erik egyből levette a pólóját és rákötözte a combomra , hogy ne vérezzek el.

Egyből felvett menyasszony pózban és berakott a hátsó ülésre, és betakart én még mindig ordítottam de úgy látom ezt ő semmibe vette.Nem tudtam a lábamat megmozgatni annyira fájt.

Beült a vezetői ülésbe és elindultunk, az út többi részében nem nagyon ordítottam a vége fele elaludtam. Olyan szinten ki voltak készülve a szemeim , hogy már a sírni sem tudtam. Az út utolsó 10 percében abba hagytam.

Mikor megérkeztünk csak arra emlékeztem, hogy Erik kiszáll és elkezd valakivel beszélgetni szerintem orvost hívott, ezután kinyitja nálam az ajtót és kivesz..megfog újra menyasszony pózban és elkezd felfele vinni a lépcsőn az ő szobájába, aztán lefektet.

NÉHÁNY ÓRA MÚLVA:

Néhány óra múlva felkeltem, és egy nagyon nagy nyílaló fájdalomra ébredtem..próbáltam kikelni az ágyból de nem sikerült észrevettem, hogy nem a saját szobában voltam, Erikében...egyből elkapott az undor.

Nem is kellett sok mire felkeltem egyből bejött egy orvos, hogy kezelje a sebemet.. nagyon fájt de túléltem valamennyire , amikor az orvos kiment megpróbáltam lábra állni , szerencsére már nem fájt annyira.

Ekkor egyből bejött Sebi is:

-Jaj szívem, gyere segítek.-egyből az ágyra segített.

-Még mindig fáj??-kérdezte.

-Eléggé-válaszoltam.

-Hozok neked enni rendben?? Nem kellene legyengüljél még az esküvő előtt.-mondta én erre csak megköszöntem ,próbáltam visszaaludni.

Nem sokkal rá kopogásra keltem fel, egyből felültem az ágy szélére , bejött Erik :

-Jó remek felkeltél, még fáj a lábad?-kérdezte.

-Nem..-válaszoltam .

-Remek ,Sebi még hoz fel jeget a lábadnak különösképpen nem kell megijedj holnap üzleti úton leszek , nem leszek itthon 3 napig.-nagyon megörültem ennek a hírnek.

-Mikor hazajöttem pont az azután következő napon lesz az esküvő úgyhogy kérlek készülj el addigra.-mondta.

-Rendben.-ezután kiment , és magamra hagyott.

Az este folyamán nagyon kényelmesen tudtam aludni, most az egyszer.De azért néha néha átöleltem egy párnát , mert hiányzott a régi életem.

---------------------------------------------------------------------------