Maffia rabjának lenni

|33.|

Előző részből: Miután felvettem a pizsamám lesétáltam a konyhába, viszont még én magam sem hittem el amit látok.
Betörtek volna, ki ez az alak?
-Megérkeztem.-majd várta , hogy megöleljem.
Hirtelen azt sem tudtam , hogy sírjak vagy nevessek.

A szívem hevesen vert , hiszen egy olyan személy állt előttem akit még álmaimban sem képzeltem el , hogy valaha látni fogom. A kezemet máris a számhoz emeltem, sírni kezdtem.
-Te...élsz.-jelentettem ki, közben szaggatottva vettem a levegőt . Még jó , hogy össze nem estem ijedtembe.-Nem , nem ilyen nincsen.-majd az illető a kezeit máris lennebb emelte, komolyabb lett a feje.
-Eren?-szóltam hozzá bizonytalanul. Nem hittem el amit látok. Közeledtem hozzá. Könnyes arcal oda rohantam majd megöleltem. Nagyon szorosan magamhoz húztam a fiút.-Ezt nem hiszem el..-majd bőgtem tovább.
-Ne sírj itt vagyok édes.-majd fejen puszilt.Annyi kérdésem volt. Azt sem tudtam mégis melyikkel kezdjem.
Felemeltem a fejem majd a szemébe néztem , nem képzelődök tényleg ő az. Életem szerelme.

Kis idő után észhez tértem és realizálódott a helyzet súlyossága . -Azonnal menjünk be egy szobába oké?-súgtam neki. Ha Erik véletlenül lejönne agyon szúrná őt is és engem is. Vagy max őt és én végig kellene nézzem.
-Várj már nincs túl sok időnk Lisa. Azonnal el kell menjünk innen..-mondta.
-Te nem tudod mégis mire képes az az ember aki most éppen rám vár fent a szobánkba és ha nem megyek fel 10 percen belül ...-majd rá néztem.-lejön.
-Oh nagyon jól tudom, mégis mire képes ezért fogom megölni az a rohadt képét. Csak mond meg melyik szobában van és lefejezem. Majd eltününk innen. Nem hagyom , hogy a testvérem halála hiába való legyen.-
-Tessék? A testvéred halála?!.-
-Őt ölte meg helyettem Lisa . Megkínozta... majd fejen lőtte egy vadászpuskával.-rám nézett majd várta , hogy válaszoljak.
-De a testőrök..-
-Megöltem őket. Úgyhogy siess, melyik szoba az..-
-Te megölted Erik őreit? ERIK BLECH ŐREIT?-majd komolyabban ránéztem.-Francba francba...-majd fogni kezdtem a fejem .-Ugye tudod , hogy nem csak azok az őrök vannak Eren??!! Mindketten meg fogunk halni..-
-Nem ha végre kinyögöd mégis melyik szobában van az a nyomorék .-a puska a kezében volt , azt sem tudtam mégis mit csináljak. Mindkettőnket megöl , istenem.
-A.. a 2 emeleten van, jobbra a második a-ajtó-dadogtam el. Miért mondtam el neki? Alig kell 10 perc egy egész hadsereg itt lessz ha a halott őrök nem jelentkeznek.

A falhoz húzódtam és gondoltam megvárom mire Eren végez. Mi történik miért halványodik a világ? Miért érzem ezt rossznak? Azt hittem meghalt , úristen megölni a maffiák attyát örökké futnunk kellene valaki elől. Bűnözők leszünk, rossz emberek. Hevesen veszem a levegőt , mindjárt össze esek. Nem akarom ezt, annyira sajnálom Eren de nem hagyhatom.
-VÁRJ , jobbra nem a második hanem az első ajtón menj be. -jelentettem ki. Reszketni kezdtem, ideje felkészülni arra , hogy Erik tényleg megöli az egyetlen embert akit szerettem. Igyis úgyis meghaltunk volna , mert Eriknek az apja bosszú álló típusú.-Eren...szeretlek.-majd még utoljára ránéztem.
-Én is Lisa Martinez.-leültem a lépcső melletti kis sarokba és onnan hallgattam az eseményeket. Elkezdtem újra sírni, nem akartam senkinek sem rosszat.

Felálltam egy kis idő után majd nagy levegőt vettem, utána mentem. A kezemet ökölbe szorítottam majd reszkető fogaimmal együtt elindultam fel a lépcsőn.
Miért mindig velem történik ez meg, elvesztem azt az embert aki valaha boldoggá tudott volna tenni ebben a cseppnyi életemben.
Puffanást hallottam megálltam ,megfagyott bennem a vér. Most vagy Erik vagy Eren lett megsebesítve.
Keresztbe tettem a kezem majd megálltam a lépcsők után . Erik ezek után biztos kiszaladt volna utánam, de nem hallottam semmi mozzanatot.
Felértem hát a második emeletre. Betérültem jobbra. Máris vér nyomokat láttam magam előtt, félek.

Hevesen benyitok az első ajtón sehol senki. Mi? Ha Eren ebbe a szobába jött volna be Erik egyből észre vette volna és rátámadott volna. Viszont ha a másodikba ment be akkor több eséllyel lőhette le Eriket. Talán mégis van esély?
Gyorsan ki rohantam és be nyitottam a második ajtón. De egyből lesült az a cseppnyi mosoly is az arcomról.
Meg szorítottam a kilincset majd tátott szájjal néztem ahogyan Erik a puskával a kezében nézi Eren testét ahogyan elvérzik.
Nem vette le a szemét róla, mozdulatlan volt egész végig.
-Ő lenne az? A szeretőd?-kérdezte suttogva.
-Erik nem...-
-AKKOR MÉGIS MIÉRT AKART MEGÖLNI BASSZAMEG?-fordította el a fejét. Rám nézett majd megforgatta a fegyverét.
-Még él?-kérdeztem meg tőle remegő hangon.
-Nem ölök meg senkit sem kínzás nélkül, nagyon jól ismersz kedvesem.-félek, ez nem lehet igaz.- Azt ne mond, hogy Eren az...-
-De, Erik beszéljük meg.-
-Vele találkozgattál? Elmondhatod , ÚGYIS MEGÖLÖM.-fenyegetett.
-Nem , nem ő volt az. Kérlek Erik beszéljük meg , mert ha nem ...-
-Mert ha nem mi lessz?- ijedtembe felkaptam egy random borosüveget az asztalról majd neki vágtam a falnak. Eltörött így éles maradt , amivel talán letudom állítani Eriket.
-Mert ha nem megsebesítelek.-még én sem hittem el, hogy miket beszélek.
Egyet sóhajtott majd rám nézett. -Nem lennél rá képes , nem akarlak vállon lőni ezért is tedd le az üveget Lisa.
-Nem! Nem fogom hagyni , hogy őt is megöld! Ezt-ezt már nem.-mondtam neki könnyes szemekkel. Ezek után neki rohantam majd az üveget belevágtam egyenesen a hátába . Erik egyből lefogott majd a pisztollyal megpróbált lelőni. Sikertelenül ment neki.
A földre esett majd felállt, mérgesebb volt mint valaha. Így még talán nem is láttam eddigi életem során. Véres volt a teste, nagyon mélyre belevághattam az üveget . -BASSZAMEG.-ordította.
Nem volt más választásom szaladnom kellett. Remek kezdődik minden előröl .