Maffia rabjának lenni

|24.|

Előző részből: Erik mikor végzett kidőlt mellém , és elaludt.

Az egész este egy borzalom volt . Nagyon rosszat álmodtam, ezért is rengetegszer felébredtem, és velem együtt Erik is.. aki ijedt arcával nézett rám, nem győzött le nyugtatni.
Ilyenkor néha örülök , hogy mellettem van. Átölelt és végig amíg vissza nem aludtam ,simogatta a hajam, nyugtatott . Én szorosan hozzá bújtam és aludtam . Na igen ezt eljátszottuk vagy 3-szor. De mind a háromszor megvárta míg elalszok.
Ugyanígy történt most is , negyedszerre .

-NEEEE...-ordítottam fel , nagyon megijedtem.
-Szívem, kedvesem.. semmi baj itt vagyok .- mondta , majd átölelte meztelen testem.
-Bántani akart...-mondtam, majd sírni kezdtem.
-Nem bánt senki szívem.. én itt vagyok ...-nem győzőtt le nyugtatni .
-Erik, bántani akart.-csak úgy potyogtak a könnyeim.
-Huhh, figyelj hozzák neked egy pohár vizet ? Várj felöltöztetlek.-kiszállt az ágyból és kivett a szekrényből egy vastag pulcsit. Rám adta és hozott nekem egy pohár vizet.
-Tessék idd meg, jót tesz -sóhajtott- mit álmodtál?-kérdezte.
-Nem akarom elmondani...-tényleg nem akartam.
-Oke akkor majd reggel, rendben !?-nem telt el sok mellém feküdt és meglátta, hogy reszketek .
-Velem álmodtál ... igaz?-kérdezte,igaza volt .
-Nem akarom elmondani...-olyan fura érzés volt,mert most nem ordibált le ha nem válaszolok valamire. Nem tudom de jó érzést volt , talán már megbízik bennem.
—-
Reggel mikor felkeltem nem volt mellettem, kisebb formában megijedtem , de számítottam rá. Már fél 10 fele volt .
Kikeltem az ágyból és felöltöztem , most egy sima egyberuhát vettem fel és nagyon hamar kisminkeltem magam.
Kizártam az ajtót, mert úgy láttam Erik kívül bezárta és elkezdtem lefele haladni a lépcsőn.
Észre vettem Eriket aki éppen beszélgetett telefonon, nem akartam megzavarni őt. Ezért úgymond kihallgattam szépen szólva.

-Nem vagyok benne biztos a 23 éves nőt vigyétek a 45ös cellába , ELMONDTAM MÁR , HOGY A 47es MÁR FOGLALT RAMUN ÉRTETTED!??-kiabált egy ismeretlen férfival, ilyenkor éreztem azt , hogy az igazi énjét látom .
-RAMUN, IDEFIGYELJ nem fogok várni, VAGY felboncoljátok és eladhatok a szerveit , vagy eladjuk $3x munkásnak ... KOMOLY AZ ÜZLET BASZAMEG- , nem akartam most megzavarni , inkább bemegyek a konyhába és eszek .
Nagyon mérges voltam , hogy lány kereskedelemmel nyernek pénzt... de ideje felnőnőm ... ez a sorsom.

Kimentem és kivettem a fiókból egy kenő kést , elővettem a kenyeret is ,meg a vajat.Elkezdtem kenni , mikor hallom , hogy Erik letette. Azt hiszem , hogy most erre jön .
-URISTEN.. ahh megijesztettél , miért nem szóltál hogy felkeltél?? -jött közelebb hozzám.
-Ha-hallottam ,hogy beszélgettél valakivel, nem akartalak megzavarni. -mondtam neki , már a kezem is részletet.
-Hallottál bármit is??-kérdezte majd rám nézett azzal a gyilkoló tekintetével .
-Nem -nem hallottam semmit... esküszöm-most már annyira remegtem, hogy a kés is kiesett a kezemből.
-De hallottál ...BASSZAMEG-ordította, majd rá csapot az asztalra.Rám nézett majd láttam az arcán , hogy a vérerei élesebbek.
-Figyelj én nem mondok semmi, nem ítélkezem.Nem érdekelnek azok a lányok sem és az a Ramun sem.-mondtam neki, akkor jöttem rá, hogy túl sokat mondtam.
-HÁT EZ REMEK...-tapsolni kezdett.-huhh-sóhajtott majd kiment a konyhából én közben reggeliztem.

Nem telt el 10 perc mikor Erik bejött hozzám és beszélni kezdtünk.
-Figyelj nagyon jól! Mivel , hogy mindjárt vége a nász útnak . Mikor hazaérünk lenne egy dolog amit muszáj megbeszélnünk az apámmal hármadban ,csak így előre szólok.-én csak bólintottam.-Bocs a maiért , csak egy szállítmányom elszökött és kurva mérges voltam, mert elmond valakinek valamit is  a hírnevemnek lőttek .-mondta.
-Erik.. hány nőt tartasz fogva?!-kérdeztem ,majd a szemébe néztem .Ideges lett.
-Sokat , különböző városokban falvakban,ebből élek életem...-majd próbált meg csókolni, de ellöktem.
-Nem akarlak meg csókolni...-mondtam.
-Rendben.-mondta majd a hajamat a fülem háta mögé rakta.
-Azt mondtad , hogy nem szeretsz nőkkel kereskedni.-mondtam.
-Most így hirtelen beindult a biznisz és muszáj kincsem ezek a nők ...rosszak...-magához húzott majd megfogta a csípőm.
-Megölik őket??Megverik?-
-Igen de csak, mert ők megérdemlik szívem...-megcsókolta a homlokom.-Ne aggódj bébi , hozzád nem érhet senki, megvédelek az enyém vagy.-felelte , majd megcsókolt a számon és neki lökött a falnak.