🍾 #32 Miért..? 🔪

232 14 3
                                    




Chris POV:


-Ezt mégis, hogy gondoltad?-vontam idegesen kérdőre a mellettem állót.-Csak úgy kekeckedsz Adammel mikor az egyik legjobb haverod?-vertem éppen észt Danny fejébe, majd egy pillanattal később a srác, teli erőből az asztalra ütött, melyen egy hatalmas repedés keletkezett az ütközést követően, majd fújtatva távozott a meghökkent társaságból. Életemben nem láttam még ekkora dühöt egyik srácnál sem, na meg még Danny, aki alapból egy lazának és nyugodtnak mondható személyiség, asztalokat törjön mérgében? Mégis mi a fiszem faszom történt most kettőjük között?

-Jól vagy?-ugrott át az asztal repedése felett Kelly, majd arcomon végigsimítva próbált nyugtatgatni. Utálom ezt a fájdalmas érzést, mely mellkasomat marja.

-Jól vagyok.-hazudtam teljes egyszerűséggel. Már hozzászoktam, hogy nem mutatom ki az érzéseimet.

-Gyere ide.-ölelt át szorosan.-Senki sem tervezte így ezt a napot, csak ezek a barmok méregetik össze a farkukat már megint, és nem bírnak uralkodni az endorfinjukon meg a tesztoszteronjukon, amitől ennyire férfiasnak hiszik magukat.-fújtatott Kelly idegesen.-Mindjá' utánuk megyek aztán széjjel csapom őket.-indult volna el, majd csuklójára fogva álítottam meg, s lehajtott fejjel, bújt hozzám ismételten, majd szorosan karja közt tartott. Már nem bírtam uralkodni a feltörni készülődő könnyáramlataimon, így azokat szabadjára engedve, estek a földnek parkettás talajára, valamely csepp csak Kelly ruhájának felszínén tűnt el, s hagyott nedvességet az anyagon.

-Ez már nem az első alkalom.-huppant le mellén Jerry egy tál pattogatott kukoricát tartva kezében, majd falatonként dobálta a szájába a ropogtatnivalót. Nem bírtuk sokáig, egyszerűen úgy felnyerítettem a látványon, majd ismét bőgve bújtam Kellynek keblei közé, hogy azt siralmas volt nézni.-Jobb ha nem mész Adam után, most.-csatlakozott a beszélgetéshez James is, aki eddig ledöbbenve bámészkodott a kanapén. Őt is sokkolhatta a srácok, állathoz sem hasonlítható viselkedése. -Beszélnem kéne Dannyvel.-szólalt meg ismét, majd felállt, s csendben elindult. Miért kéne pont neki, pont Dannyvel, pont most beszélgetnie? Mikor lettek ezek ennyire jóban? Mivaan??

-Nem hiszem, hogy ez olyan jó ötlet lenne.-jelent meg Willson is, a rögbi csapat ideiglenes kapitánya, majd egy csókot nyomva homlokomra (barátság és a bizalom jele náluk) a hirtelen eliramodott James után lépkedett.

-Mi a náthás faszom van már ezzel a sok idiótával?!-üvöltöttem fel keservesen, majd könnyeimmel küszködve törtem utat magamnak a mosdó felé, s ajtaját magamra zárva csúsztam az ajtónak felületén a hideg földre, s csak szabadjára engedtem könnyeimnek ismét fájdalmas útját. Elegem van ebből, elegem van az egész kibebaszott szituációból. Adamből, Dannyből, az egész csőcselékből, hagyjanak békén. Gondolataim közepette, dobáltam amit csak elértem a kezemmel a földön fekve, s csak bőgtem, mint egy nemnormális. -Megint kezdődik előről minden?-kérdeztem magamtól még mindig bömbölve, miközben a fürdőkád felé vonszoltam elgyengült testem, s ott helyemre találva, magzatpózban feküdtem tovább a hideg kövön, kezemben egy borotva pengével, melyet még a tárgyak dobálása közepette vettem magamhoz.

-Nem Chris.-csattant a falnak az ajtó, oly hevesen lett kinyitva, majd ismét Kellynek édes parfümjét éreztem meg a közelből, hiszen a könnyeimtől homályosan látva, szinte vakon tapogatóztam magam körül.-Nem kezdődik előről semmi sem.-ölelt át, oly szorosan, hogy még a pengét is kiejtettem markomból, s a földre ejtve az eszközt, a lány ruhájában találtam megmentő fogást, s szinte tépve kapaszkodtam reménytelenül az anyagba.

-Chris.-jött Kelly után Jerry is, majd őt is ölelésünk közé véve, feküdtünk a padlón, s egy pár perc után, kuncogva felültünk.-Jól vagy?-kérdezte sajnálattal teli arckifejezéssel. Csak bólogatva jeleztem felé a „jóllétemet", közben láttam, ahogy Kelly iszonyú mérges tekintettel veszi fel a földről az éles tárgyat, mellyel kínomban, csak magamat akartam bántani. Éreztem a dühös tekintetét, mely egyenesen felém irányult, mégsem néztem rá, hiszen kibaszottul szégyelltem magam, még csak az önbántalmazás gondolata miatt is, évek óta nem csináltam, hiszen mondhatni „megegészségesedtem" ez idő alatt.

-Jobb ha nem iszol egy darabig.-rakta el a fürdőszoba szekrénynek mélyére a pengét, majd jelzésszerűen becsapta a kis ajtaját, s felsegített Jerryvel együtt a padlóról. A srác semmit sem látott ebből a "pengés dologból" és ez jobb is, ha így marad. Nem akarom, hogy Kelly mellett még az ő "csak jót akarok" dumáját is hallgatni.

-Tudom, tudom.-vigyorogtam a dühöstekintetű lányra, majd mosolygásomtól ellazult arccal figyelt tovább.

-Amúgy Chris.-köhintett Jerry.-Tudnánk beszélni?-nézett mélyen szemeibe, s már itt tudtam, hogy nem lesz egy egyszerű menet ez a kis „beszélgetés". Ismét beszéd helyett csak bólintottam a srácnak, majd követni kezdtem, egészen a hátsó kijáraton keresztül, ahol Kelly csak úgy random benyögte, hogy elmegy egy pár percre, így a sráccal kettesben, egy pavilon szerűségbe keveredtünk, amely az udvar, házhoz közeli részén, egy kis kiülőben helyezkedett el.

-Ha te sem érted a pasijainkat, akkor rossz helyen kérdezel, mert én se tudom.-pöccintettem le az alkoholnak tetejét, melyet még a konyhából felkapva, két pohár kíséretében elhoztam. Természetesen Kelly tudta nélkül csempésztem el.-Igyunk.-öntöttem a fiúnak is egy pár centet a tömény italból, majd egy kis epres löttyel felhigítottam azt.-Egs-koccintottam a sráccal, aki még csak alig vette a kezébe a poharat, meghökkenve nézte, ahogy azonnal lehúzom a pohár tartalmát, s ismételten töltögetni kezdtem egy kört.

-Chris.-köhintett halkan.-Tudom, hogy ideges vagy.-nyelt egyet.-De ezt jobb ha józanul hallgatod meg.-fogott kezemre, hogy megállítson az újabb piának betöltésén.-Ráádasul Kelly is megmondta, hogy ne igyál többet.-szorított fogásán.

-Ekkora gáz van?-kérdeztem még azért is belekortyolva italomba, majd egy doboz cigit kivéve zsebemből, ami a nagy kalamajkába kissé meggyűrődött, idegesen próbáltam, remegő kezekkel meggyújtani egy doboz talált gyúfával ,de kibaszottul nem sikerült.

-Tessék.-gyújtotta meg cigimet Jerry egy öngyújtóval, majd egy szálat lopva tőlem, ő is beleszippantott a parázsló cigibe. Tüdőm mélyére szívva, fújtam ki lassan a szürke füstöt, mely kissé torkomat égetve köhögésre kényszerített. Nem vagyok egy nagy dohányos, bár Jerryt elnézve,  ő már túl lehet pár dobozon az utóbbi időben. Nem is csodálkoznék rajta, ha ilyen durván rászokott, főleg a mindenlébenkanál Danny mellett.

-Térj a lényegre.-bátorodtam fel kissé, talán az alkoholtól, talán csak  a kíváncsiságtól, vagy csak gyorsan túl akartam esni ezen a kínos szituáción.

-Adam tudja.-nyeltem félre az epres löttyöt, mely  kiömölve, ruhámat vörösre színezve, tünt el nadrágom anyagában, majd köhögve törölgettem testemen szétfolyt foltjait.

-Mit?-ijedten kérdeztem a srácot, már majdhogynem nyakára fogva vontam kérdőre.

-Azt, hogy te és Danny szeretők voltatok.-hajtotta le tekintetét. Biztos, hogy fájdalmas neki ezt mondania.

-Igen ezt eddig is tudtam.-nyugodtan foglaltam helyet a pavilon padján, majd legyintettem egyet.

-De ő nem tudta, hogy ti komolyan is jártatok, hiszen nem is sejtette eddig, hogy meleg vagy.-magyarázott.

-Jó ez jogos.-bólintottam.-Régen, csak úgy tettünk, mintha szeretők lennénk, hülyeségből.-rántottam vállamon.-De aztán egyre komolyabbra fordult a dolog.-túrtam hajamba szégyenkezve.-Teljesen elvette az eszemet.-mosolyodtam el.-Jaj neharagudj.-ráztam meg fejemet kijózanítóan, majd sajnálkozó tekintettel kértem bocsánatot Jerrytől, aki kurvára Danny jelenlegi pasija.

-Semmi baj.-rántott vállán semmitmondóan.-Folytasd csak.-legyintett.

-Szóval.-köhintettem.-Réges-régen, talán még a rögbi csapat megalakulása előtt, Danny volt a legjobb haverom, aki tényleg csak barát volt. Aztán egy nap.-kezdtem bele mesémbe.-Danny vihogva futott felém a folyosón az akkori iskolámban, majd a hónam alá fogva ragadtatta el magát, s a magasba emelve kiabálta, hogy kérvényezett egy Rögbi klubot.-nevettem el magam, ahogy visszagondoltam, az akkori dolgokra.-Ami akkoriban még igen nagy dolognak számított, főleg, hogy 14 évesek lehettünk.-adtam a nagymenőt, kaccsintgatva Jerrynek.- Danny már akkor is egy ilyen forrófejű, ám mégis kedves és segítőkész srác volt. Állandóan a nyakamba volt, néha már elbújtam előle, hogy ne kelljen egész nap őt hallgatnom.-kuncogtam, ami talán kicsit félreérthetőnek tűnhetett a srácnak, így abba is hagytam.- Idegesítő volt.-kuncogtam.-Hogy ne legyen uncsi a sztori, előrelépek pár hónapot.-nevettem zavartan.-Szóval-Áh itt vagytok fiúk.-bukkant elő hirtelen Kelly, majd mellém csapódva zökkentett ki a sztorinak meséléséből.

-Kelly bazdmeg.-idegeskedett Jerry, majd iszonyú hangos röhögésekbe törtünk ki, a fújtató fiú láttán. Eléggé belemerülhetett a sztoriba, ha ennyire bedühödött a kizökkentés miatt. Végre kicsit fel tudtam szabadulni, ez az utóbbi 1 óra teljesen megkavart és felzaklatott. Remélem Adam jól van. Talán a beszélgetés után megkeresem és helyrehozhatjuk a dolgokat.

*Friendship and other things ❤*Where stories live. Discover now