*Friendship and other things ❤*

😤17# Ez hülyeség🍃

Chris POV:

Eléggé furcsát álmodtam az éjjel, azt hiszem Adam én én. Khm. Kicsit közelebb kerültünk egymáshoz.

-Jó reggelt.-hallottam meg a mellettem lévő reggeli karcos hangját, majd derekamat átkarolva bújt bele oldalamba. Ezek szerint nem haragszik rám, a tegnapi miatt. Lehet kicsit bunkó voltam vele. De hát könyörgöm, olyan személyiségemet hozott a felszínre amit még én magam sem tudtam. Egyszerűen féltem a szemébe nézni azok után, hogy az egész fenekemet az orra alá dugtam. Ahj istenem.

-'Reggelt.-simítottam meg kócos haját, majd az ágyból kikelve indultam el a reggeli rutinomat elvégezni, egyenesen a fürdőszobába.

-Mit kérsz reggelit?-fordultam vissza a szoba ajtajának küszöbén, majd a srác mocorgásain elmosolyodva hagytam inkább aludni. Inkább összedobok neki valamit. Ez a meleg víz egyszerűen annyira jól esik a leharcolt testemnek, hogy az valami hihetetlen. Olyan sokáig tartottam magam abban a kényelmetlen pózban, hogy szinte teljesen tönkre ment a hátam miatta. Nincs is annál rosszabb, mikor úgy alszom el, hogy mocskosnak érzem magam, bár most Adam „mocska" is rajtam van. Nem olyan rossz ez.

-Bemehetek?-zavarta meg elvetemült gondolataim összegzését egy hang, melyet már jól ismertem, majd a kabinból kiugorva törölközőt fel sem véve, nyitottam ajtót Adamnek, akinek arcán a meglepettség és a zavarodottság tükröződött mezítelen látványomtól.-Igazából pisilnem kell.-vakarta meg tarkóját zavartan, majd kezével merevedését próbálta meg elrejteni előlem.-De.-fordult meg.-Már nem is kell.-csukta be maga mögött az ajtót, s ezzel magamra hagyva fejezhettem be frissítő fürdőzésem.

-Csinálok reggelit.-töröltem meg vízes hajamat törölközőmmel a szobába visszaérve, majd egy sima szürke melegítőt felvéve igyekeztem a konyhába, mikor Adam hatalmas kezét éreztem meg vállamon, s maga felé fordítva ajkait enyéimre tapasztva csókolt meg.

-Már megvolt a reggelim.-nyalta meg alsó ajkát, majd a szobába visszasomfordálva, hagyott piszkos gondolataimmal magamra. Istenem ez a srác. A lépcsőn leérve már egész jó illatok csapták meg az orromat, s azok irányába lépkedve láttam meg, hogy nővérek sürög-forog a konyhában, mint egy tündér.

-Jó reggelt kívánok uraság.-nyújtotta ki rám nyelvét,majd egy tálcára téve az elkészített ételt, adta át.-Remélem ízleni fog neki.-kacsintott rám.-Bár miután megízlelt téged, lehet ez annyira nem fog bejönni neki.-szomorodott el, majd lábammal lágyan combjába rúgva jeleztem nem tetszésemet felé, s otthagyva őt siettem vissza szobámba durcásan. Ekkora egy kis nyomingert mint ez.-Boldog Szülinapoot öcsikém!-kiabált utánam.

-Nem is ma van.-néztem rá furcsán a lépcső tetejéről.

-Tudom, tudom.-szomorodott el.-Viszont én nem tudok holnap eljönni a munkából.-vakarta meg állát.-Lehet, hogy az egész hétvégém beteríti a munka.-jött közelebb.-Sajnálom.-ölelt meg. Eléggé szarul estek a szavai. De hát nem tudok ellene mit csinálni.

-Semmi baj.-erőltettem magamra egy mosolyt.

-Majd bepótoljuk, hiszen ez a 18. lesz.-fogta meg fejét csodálkozva, majd visszasietett a konyhába.

-Kajaa.-gurultam be a tálcával a kezembe, majd az ágyra letéve az ételt ugrottam Adam nyakába.-Kivel beszélsz?-durmoltam fülébe, mikor hirtelen eldobva készülékét nyomott az ágyra.

-S-senkivel.-forgatta meg zavartan szemeit, majd egy lágy puszit nyomva arcomra le is szállt rólam, s a pirítósát kezdte el nyammogni. Fura. Valakivel beszélt. Láttam. De akkor miért titkolózik? Nem értem.

//

-El kell mennem.-ült fel az ágyon hirtelen, majd a nálam maradt ruhái között kezdett kutakodni. Esküszöm már több ruhája van nálam, mint nekem összesen.-Majd találkozunk.-nyomott egy puszit homlokom közelére, melytől teljesen elvörösödve a takarómat húztam fejemre. Hülye.

-Vá-várjál.-dugtam ki arcom a takaróból.-Hova is mész?-kérdezősködtem. Azt nem tudatta velem, hogy miért, és hogy hova megy. Na azért álljon meg a menet.

-Van egy kis elintézni valóm.-nézett fel rám a telefonjából, majd egyből vissza is pillantott a készülékére. Már megint az a kibaszott telefon. Nagyon bassza a gondolataimat.

-Ok.-vágtam rá flegmán, majd mit sem érdekelve kilépett a küszöbömön, s ezzel otthagyva engem, sietett el. Bassza meg. Hülye fasz.

*Christike🍗👃🏻: Szia Kelly, SOS van.*

Küldtem üzenetet barátnőmnek. Igaz mostanában kicsit eltávolodtunk egymástól, mert én marha ahelyett, hogy vele is törődnék, folyton Adam után futkozom.

*BFFakinekbármitelmondhatok😆: Oké, máris ott vagyok.*

Villant fel képernyőm az értesítést követően, majd egy mosolygós fejjel reagálva vártam a lány érkezését. Tudom elég ijesztő ez az emoji, de hát ezt szoktuk meg, ilyenkor tudja, hogy szükségem van rá.

-Chriiis.-lépett be a szobámba nővérkém.-El indulok a melóba.-igazítótta meg haját.-Ha éhes vagy akkor kaja a hűtőben.-adott egy cuppanóst fejem tetejére, majd elviharzott. Nagyon el lehet havazva, ha mostanában ennyiszer be kell mennie dolgozni. Szegényem. Kurvára egyedül vagyok ebben a kibaszott nagy házban és Kelly se az utca végén lakik. Inkább leugrok a konyhába, meg leviszem magammal a tálcát amit ennek a köcsögnek felhoztam. Nem is értem, hogy mi ütött belé. Tegnap még olyan jól elvoltunk. Most meg rejtegeti a telefonját, nem engedi, hogy belenézek, utána meg hirtelen lelép. Én lennék az oka? Vagy már nem is akar engem? Mivel ő eredetileg heteró volt és most valószínüleg bi-t csináltam belőle, ezért megeshet, hogy megrémült ettől. Bár mondjuk sikerült felállítanom neki, pusztán a látványommal, úgyhogy talán nem lesz gond. Vagy lehet, hogy ez is csak valami „kísérletezés" volt az ő részéről. El tudom képzelni. Főleg mivel már ismerem és a múltjával is tisztában vagyok.

-Itt vagyok.-törte be majdnem az ajtót a lány, ezzel megzavarva önmarcangolásomat.-Mond.-tért a lényegre. Kelly mindig is egy erős szellemű lány volt, nem riadt el a nála nagyobb vagy erősebb ellenfelektől sem. Folyamatosan rohantunk a rendőrök és a gazfickók elől, csak azért mert túl nagy a szája. Bár mindig mellettem állt és egy végtelenül lelkiismeretes csaj és imádom. Vele volt az első csókom még annó, s ekkor derült ki, hogy én valójában kikhez is vonzódom. Nem azért mert nem volt jó a csók, de akkoriban nagyon rajongtam egy srácért amit még mindig nem értem, hogy miért, és Kelly úgy döntött, hogy akkor smároljunk egyet, hogy kiderüljenek a dolgok. Hát ez lett a végeredmény. Utána meg vele volt az első élményem egy melegbárral kapcsolatban is. Azt inkább nem is részletezném.

-Adam.-tértem az említett személy nevére, majd már a lány jól ismert szemforgatásával találtam szembe magam.

-Ki vele.-nézett rám unottan.

-Sajnálom.-ültem mellé, majd hátát megsimítva böktem arcon, mire a kezemet lecsapva magáról ült egyel odébb, s ezt még párszor eljátszva kerülgettük egymást.-Mi van veled?-kérdeztem a már megnyugodott lánytól.

-Alakul valami Amirával.-rántott vállán.-De gondolom ez nem érdekel.-ráncolta össze homlokát.

-Hüly lány.-álltam fel.-Te mindig is érdekelni fogsz.-ütöttem bele vállába.

-Tudom Chris, hogy szerelmes vagy.-nézett szemeimbe.-És én melletted állok.-vett mély levegőt.-De nem várhatod el azt, hogy a saját életemet is eldobjam miattad.-ült le, majd egy sört felbontva dobta fel lábait a dohányzóasztalra.

-Sajnálom.-néztem rá riadtan. Nem tudtam, hogy ennyire haragszik rám. Istenem, mindent IS el baszok.

-Csak vicceltem szaros.-nevette el magát, majd zsebéből kihúzva egy tekert cigit, meg gyújtotta azt.

-Kelly.-kaptam ki a szájából a jointot.-Nem a házban.-irányítottam a bejári ajtó elé.-Olyan hülye vagy bazdmeg.-kaptam mellkasomhoz.-Te most kajak berágtál rám vagy csak szívóztál velem?-kérdeztem rá tettére.

-Csak poénkodtam, tudod, hogy rám mindig számíthatsz hülyegyerek.-ütött vállamba lágyan, majd az ajtó irányába fordult.-Jössz?-nézett vissza rám a küszöbön állva.

-Nem szívok.-váltottam komolyra.

-Neem, te soseeem.-nyújtotta el gúnyosan a szavakat. Jó az még nagyon régen volt és hülye voltam és fiatal. Blablabla. De néha azért jól esik. Főleg Kelly társaságában és méginkább ha egyedül vagyok.

-Oké.-fogadtam el a cigit, majd egy mélyet beleszippantva a tüdőm legmélyén tartottam, s egy pár másodper után lassan kiengedve ajkaim között a füstöt, mely már iszonyatosan marta a tüdőm, sóhajtva visszaadtam a lánynak.-Adam nem tud róla.-kezdeményeztem beszélgetést.

-Nem tud róla?-lepődött meg, majd a füstöt lassan kifújva adta át ismét a tekertet.

-Nem, nem tud róla.-hajtottam hátra fejem.-És nem is akarom, hogy tudjon róla.-nyújtottam a lány felé a már félig elpipált jointot.

-Egyszer úgy is megtudja.-nézett rám komolyan.-Nem tagadhatod le.-figyelte a gyalogosokat. Tudtam jól, hogy igaza van, de még nem szerettem volna Adam orrára kötni a dolgot.-És amúgy.-kezdte el.-Lefeküdtetek már?-kérdésétől majdnem belefulladva a cigibe, néztem rá rémülten.

-Nem mondhatom, hogy lefeküdtünk.-vakartam meg állam.-Dee.-simítottam meg tarkómat majd egy mosoly kíséretében a lány csillogó szemeibe néztem.

-Úgy tudtam!-dölt hátra tárt karokkal.-És, és, és, mi történt?-csillogtak szemei vagy a kíváncsiágtól, vagy a fűtől, vagy pedig a yaoi fan elveteműlt gondolataitól. Nem tudtam eldönteni.

-Azt nagyon kellemetlen lenne ezt most elmondani.-jöttem teljesen zavarba a tegnap estére gondolva.

-Jólvan, jólvan-tunkolta a számba a tekertet, majd pár észveszejtő röhögésbe és sztorizgatásokba hajolt bele a nap az éjszakába. Már nagyjából sötét van. Este. Annyira el ment az idő, hogy észre sem vettem. Főleg úgy, hogy már jóformán beállva szédelegtünk a teraszon, s a hintaágyat elemezve szakadtunk meg a röhögéstől.
 
-Megcsókolhatlak?-hajolt hozzám közelebb a lány, majd egy lágy puszit nyomva arcomra, próbált közelebb férkőzni kiszáradt ajkaimhoz. Nem hagytam neki, így mikor meg ismételte, arcát eltolva magamtól igyekeztem be a ház biztonságába.-Chriisbabaa.-sietett utánam, majd a kanapéra döntve tapadt ajkaimra. Nem akartam lelökni magamról, nem lett volna biztonságos a landolása. Megcsókolt.-Tudd, hogy szeretlek.-kortyolt egyet italából.-De csak mint a legjobb haveromat.-nézett szemeimbe. Tudom, tudom. De hát nálunk ez az érzelem kimutatás nem mindig sikerül a legjobban. Inkább csak öljük egymást. De attól függetlenül még mindig imádom a hülye fejét.-Bassza meg.-lepődött meg.-Végül nem beszéltük meg az SOS üzenetedet.-csapott arcára, majd szinte kijózanodva ült le mellém.

-Hát igazából.-kezdtem bele hosszú mondokámba, majd a problémáim levezetését követően, csak hallgatott.

-Megvan.-csillant fel szeme.-Nem hiszem, hogy megcsalna.-mutatott ujjával a levegőbe.-Leverném mint a büdös szart.-szorította ökölbe kezét.-De, mi lenne ha meglesnénk, a biztonság kedvéért?-adott egy hatalmas ötlete. Bár nem igazán tartottam jó ötletnek ezt a dolgot, mivel bízom Adamben. De hát lehet, hogy egy kicsit ez a sok szabadidő, Kelly és a fű is bogarat ültetett a fülembe.

-Jólvan, de csak meglessük.-kaptam fel a cipőmet.-Után húzunk is a picsába.-emeltem ki szavaimat, majd az ajtón kilépve vártam a cipőjével szenvedő lányra.

Oké.-mutatott egy lájk jelet, majd a telefonját elővéve, útnak indultunk.