*Friendship and other things ❤*

🐻#5 Megúsztuk💨

Adam POV:

Már egyre beljebb haladtunk az erdőben amikor hirtelen ránk szakadt az égbolt. Az eső miatt gyorsabb tempóra váltottunk, de elég nehéz volt, mivel Chris szarakodott előttem a biciklijével. Folyamatosan megcsúszott a vizes talajon, majd megáll és leszállt róla, így én is kénytelen voltam így tenni. Chris mellé sétálva a biciklimet egy fának támasztottam, majd meg akartam szólítani, de abban a pillanatban, mikor meg szólalhattam volna, hirtelen egy abnormális, morgó akármi hallatszódott a mellettünk lévő bokorból.

-Atya világ!-ordítottam, majd a fiú háta mögé ugrottam, aki csak értetlenül nézett rám, pedig ő is hallhatta a morgást, hiszen pont mellőlünk jött. Lassú morgás keretében apró mocorgást is lehetett már érzékelni. Annyira megijedtem, hogy a srácot hátrahagyva rohantam, addig, kerülgettem a fákat, s egyéb bokrokat, amíg egy magas sziklahegy oldalában lévő barlangszerűségnél meg nem álltam, majd ott realizáltam, hogy Chris nem jött utánam és még vagy 5 percig semmi életjelet nem mutatott. Vissza kéne mennem, meg kell néztem, hogy mi történt, lehet, hogy megtámadta az a valami. És ha megölte? Jajj ne, olyan barom vagyok baszki. Hogy hagyhattam ott?-Áhhh.-kiabálásom közepette, visszasiettem a tetthelyszínre, majd körbe néztem, de olyan másnak tűnt az erő, szinte ugyanazt láttam mindenhol és Chris sincs sehol.
-Faszom, eltévedtem.-estem kétségbe.

-Jaj, de édes vagy.- hallottam meg egy lágy hangot, nem is olyan messze innen, majd a hangot követve, rátaláltam Chrisre, amit épp a földön ülve simogatott valamit. Közelebb merészkedve láttam, hogy valami nagy lomposfarkú állat lehet. Majd érzékeltem, hogy a barátom hatalmas veszélyben van. Azonnal megfogtam a kezét, majd felhúztam a földről.

-Adam, te mi a faszt csinálsz?-vont kérdőre, majd kezét elrántva tőlem, visszaguggolt az állthoz.-Ez csak egy kicsi róka.-magyarázta. Teljesen lefagytam, mikor kiejtette a száján ezt a szót. Halálosan félek a rókáktól és az egyéb szőrös vadállatoktól, amik az erdőkben élnek.

-De lehet, hogy veszett.-estem kétségbe, majd egy fa mögé bújva, figyeltem a srác és az állat közötti kapcsolatot.-Chris, gyere el azonnal attól a szörnyetegtől!-emeltem fel hangom.-El akarja harapni a torkod, innen látom.-bújtam el még jobban a fa biztonságos takarásában.

-Csak nem megijedtél egy kisállattól? A nagy Adam?-állt fel az állat mellől, majd csipőre tett kézzel nézett rám.

-N-nem félek tőle.-jelentettem ki, kissé határozatlan hanglejtéssel, majd nyeltem egyet.

-Nem hiszek neked, gyere közelebb.-utasított, immár ölbetett kézzel, majd egy nagyobbat nyelve, elindultam felé, de hirtelen lefagytak a lábaim, mikor megláttam, hogy mégis mekkora ez a "kis" állat, s inkább visszaugrottam a védelmet nyújtó fa mögé.

-Inkább menjünk.-súgtam oda halkan, hogy az a veszélyes vadállat meg ne hallja, majd mikor nem kaptam választ, kitekintettem a biztonságos helyzetemből, de nem láttam sehol se Christ. Megrémültem, majd visszaléptem alaphelyzetembe.

-Fogd meg.-ÁHH TE MI A FASZT CSINÁLSZ?-kiabáltam el magam a rémülettől, mikor Chris tűnt fel mellettem, a semmiből, azzal a szőrös izével a kezembe, majd a félelemtől vezérelve elkezdtem rohanni. Nem tudtam merre járok, minden ugyan olyan, ugyan azok a fák, a bokrok. Egy kis ösvényen szaladtam végig, majd hallottam ahogy Chris is fut utánam, még mindig azzal az izével a kezében. Szerencsémre vissza érkeztem ahhoz a barlanghoz, amit nem olyan régen fedeztem fel.

-Tedd le!-utasítottam biztonságos távolságból. Ettől mosolyra húzott ajkai, lekonyultak. Nem tehetek róla, de megesett rajta a szívem.

-Nem kiabálok többet.-engedtem le hangom.-Nem fogom meg, de hozd közelebb.-intettem neki, majd újra mosolyra húzta ajkait, s boldogan pattogott felém.

-Na nem is vagy te olyan rusnya.-vizslattam a félig kopasz állatot.-De ha beértünk a táborba, akkor alaposan kezet mosol.-egyenesedtem fel.-Most már engedd el szerencsétlent.-kértem a sráctól, aki szomorkásan ballagott az erdő széle felé, majd letéve az állatot útjára engedte, s elköszönt tőle.

-Nos még az eső is elállt.-tettem csípőre kezem, majd a srác felé pillantottam, aki látszólag nem érezte jól magát, majd közelebb sétáltam hozzá, hogy megtudjam az okát. Ahogy testét figyeltem, észrevettem, hogy egy nagyobb vágás volt az alkarján amit látszólag nem szeretett volna megmutatni nekem.

-Na akkor most add ide szépen a kis kacsód.-utasítottam, majd ennek eleget téve, karját maga elé húzta, így már jobban meg tudtam vizsgálni a sértett részt.

-Nem fertőződött el, de jobb lenne ha lekezelnénk.-gondolkodtam el, majd tekintetét fürkészve néztem bele fekete szemeibe.-Lepisilem.-közöltem, majd a nadrágom szíját kezdtem el kicsatolni.

-Te teljesen hülye vagy?-kérdezte tőlem ijedten.

-Mivan? Nem néztél még túlélős filmeket?-nevettem el magam, majd a fiú undortól teli arcát kezdtem el figyelni.

-Te barom.-förmedt rám, majd elsétált. Nadrágomat visszaigazítva siettem a srác után, majd elé vágva állítottam meg, bár nevetve, de esküszöm őszintén, bocsánatot kértem tőle. Amit meg is kaptam, majd megöleltem. Szerintem már egész jól kijöttünk ebből a szarból, ami ebben az elmúlt pár napban történt. Mikor egyre erőteljesebben öleltem, éreztem, ahogy testének hőmérséklete megemelkedik, féltem, hogy lázas lesz a seb miatt, majd eltoltam magamtól, hogy szemügyre vehessem. Arca kipirult volt, s gyorsabban vette a levegőt. Ahj ez nem jó. Tenyeremet homlokához érintve mértem meg a lázát, de nem érzékeltem olyan tragikus változást. Chris, két lélegzetvétel között megszólalt, de nem értettem jól, hogy mit mondott.

-Meg. Ne. Mozdulj.-súgta halkan ismét, most már tisztán értettem, de nem tudtam felfogni a szavakat, melyeket hallottam. A srác majd rémült szemekkel mögém tekintett, ezzel engem is kiakasztva. Nem akarom tudni, hogy mi van mögöttem.-Medve.-mondta nyugodt hanggal, melynek hallatán még a vér is megfagyott bennem. Lassan megfordulva megpillantottam a hatalmas állatot. Nem volt támadó helyzetben, ezért nyugodt ütemben kifújva a visszaszorított levegőmet, felálltam, majd Christ is felhúzva a földről, halkan elosontunk. Vissza a hátrahagyott biciklikhez.