*Friendship and other things ❤*

❌ #20 Félreérthető 💖

Chris POV:

Khm.-hallottam meg a mellette álló éles hangját, melyben kissé ideges jelenlétet véltem felfedezni. A szememet félig kinyitva érzékeltem, ahogy teljesen Danny oldalába voltam furakodva, s erős karja rajtam pihent. Ő is elaludt, de még nem kelt fel. Valószínűleg a film alatt történhetett ez a kis baki közöttünk. Gondolom nem akart felébreszteni így ő is elaludt.

-A-Adam.-löktem le a srác kezét magamról.-Szia.-köhitettem zavartan, majd a furcsa tekintetű fiúhoz siettem, hogy megpróbáljam leleplezni a meglepődöttségemet. Kurva kellemetlen volt ez a szituáció, ráadásul túlságosan is félreérthető, hiszen, mikor Adam lelépett, akkor egy szó nem volt arról, hogy Danny is itt lesz. Kicsit még homályos a tegnapi nap a fű miatt, amit nem kellett volna elfogadnom. 

-Ő, mit keres itt?-nézett a szunyókáló srácra, majd idegesen felém pillantott.-És miért ölelgetett téged, csak úgy?.-rángatta meg az álomba lévőt, mire ő is hirtelen felkapva fejét, nézett a zaklatójára.

-Mi a fasz.-vakarta meg fejét, majd fáradt szemeit kezdte el dörzsölgetni.-Hány óra van?-kereste telefonját.-Huh bazdmeg, haza kéne mennem.-pattant fel, majd a cipőjéért indult. Mivel ruhában aludt el, ezért semmi mást nem kellett magára húznia.-Köszönöm ezt a csodálatos estét.-puszilt arcon, majd egy kéjenc mosolyt ejtve Adam felé, fordult sarkon.

-Ez nem az amire gondolsz.-védekeztem a félreérthető helyzet miatt.-Jézusom.-ijedtem meg Adam nyakára pillantva.-Veled meg mi történt?-simítottam végig a sérült részen, majd kezemet elcsapva ült le a kanapéra.

-Semmi.-durcázott tovább. Láttam azt a csalódottságot a szemeiben, ami általában akkor szokott megmutatni  mikor iszonyatosan mérges. Még szerencse, hogy nem kezdett el őrjöngeni vagy szétszedni a lakásomat.

-Semmi a lófaszt.-emeltem fel hangom.-Te se panaszkodhatsz.-ültem le mellé.-Itt hagysz engem és még csak meg se mondod, hogy hova mész.-akadtam ki.-Én meg itt aggódom érted mint valami barom.-fordultam felé, s rettentően ideges arcomat mutattam a srácnak.

-És az a megoldás, hogy összefekszel Dannyvel?-vágta hozzám ezeket a fájdalmas szavakat. Meg tudtam volna folytani egy kanál vízben. Ennyire nem bízik bennem? Semmi értelme nem lesz így ennek a kapcsolatnak, ha már ennyitől meggyanusít. Oktalanul.

-Nem feküdtem le vele.-vágtam arcon reflexből, majd a kanapéról felkelve az ajtóhoz sétáltam.-Tűnj el.-nem néztem rá.-Nem akarlak látni.-mutattam kezemmel az irányt, majd a fiú, fájós arcát fogva, egy szó nélkül sikeresen lelépett. Egyszerűen nem akarom elhinni, hogy ezt feltételezte rólam. Rohadjon meg. Most iszonyatosan berágtam rá. Miután kilépett az ajtón, nem bírtam megállítani  könnyeimnek útját, így hát szabadon engedtem érzelmeimet, majd a földre rogyva bőgtem tovább.

-Chris.-szaladt hozzám Kelly.-Úr isten mi történt?-fordított maga felé. Már teljesen magánál van.-Jajj ne sírj kérlek.-kezdett el ő is könnyeket ereszteni. Mindig ez van ha valami történik. Egyszerűen annyira magára veszi mások érzéseit, hogy ő sem tudja visszatartani ezt a féle megnyílvánulást.

-Adam, azt feltételezte rólam, hogy.-vettem mély levegőt.-Hogy megcsalom Dannyvel.-eredtek el ismét krokodil könyneim, majd a lány mit sem szólva puszilt hajamba.

-Most hol van?-kérdezte engem felhúzva a földről. Idegesnek látszik. Ennek sosincs jó vége.

-Nem rég lépett le.-szippogtam.-Azt mondtam neki, hogy tűnjön el.-bőgtem.-De nem gondoltam volna, hogy tényleg el megy.-borultam le ismét a földre, majd a lány cipőt fel sem véve, szaladt ki az ajtón. Pár percel később, Adam fülével a kezében tért vissza. A srác szemei teljesen ki voltak sírva, hasonlóképpen mint az enyém, majd mielőtt el ment volna, a lány ismét elkapva húzta be a házba.

-Most azonnal beszélnetek kell.-utasíott minket, miután leültetett egymás mellé.-Nem érdekel, hogy nem az én dolgom.-köhintett.-Viszon kurvára megmondtam Adam.-pillantott rá gyilkos szemeivel.-Ha megbántod tudod mi lesz.-tette keresztbe kezeit maga előtt.-Nem lehettek ennyire gyerekesek.-akadt ki.-Most elmegyek és adok egy kis időt.-fordult el.-Kérlek beszéljétek meg.-tűnt el az ajtóban, majd pár perc elteltével, már csak a hatalmas csend maradt körülöttünk. Nincs mit mondanom. Meggyanusított. Megalázott.

-Sajnálom.-nyökögte ki halkan a srác a megbánástól túlcsorduló szavait, majd folytatta tovább csendbemaradását. Nem tudtam eldönteni, hogy ezt csak azért mondta, mert tényleg megbánta, vagy mert egyszerűen megijedt Kellytől. Pfft. Kicsit megkönnyebbültem és már nem éreztem azt a hatalmas dühöt, amely felé irányult.

-Én sajnálom, hogy megpofoztalak.-fordultam felé, majd végig simítva piros arcát, fordultam vissza alaphelyzetembe.-Igazán hülye ötlet volt.-adtam igazat magamnak.-Pofozz meg te is.-fordultam felé teljes valómmal, majd becsukva szemeimet, vártam kezének érintésére.

-Te valaim mazochista vagy?-nyitottam ki szemeimet, majd a fiú összráncott szemöldökével találtam szembe magam. Tuti bolondnak nézett.

-Hát ha te vernél meg miközben hatalmas orgazmusokat okozol.-rántottam vállamon.-Akkor megeshet, hogy az vagyok.-nevettem el magam, ezzel megtörve a körülöttünk lévő rideg levegőt.

-Tényleg nem feküdtél le vele?-kérdezte miután mosolygott az előbbi megnyilvánulásomon, majd már szinte nyugodt hangon, szemeimbe nézve érzékeltem a fájdalmat, mely szívét nyomta irdalmatlanul. Megesett rajta a szívem.

-Dehogy is.-nevettem könnyeimet törölgetve.-Én TÉGED szeretlek te barom.-mosolyogtam fájdalmas könnyeimet kieresztve, mire közelebb húzódva hozzám, nyakamba bújt.

-Meg volt az első veszekedésünk egy párként.-lettem ideges szavaitól, majd éreztem ahogy a vér teljesen átjárja arcomat. Sosem beszéltük meg, hogy egy pár vagyunk-e vagy nem és ez most iszonyatosan hirtelen jött. El is fordultam tőle, miután kimondta ezeket a túlérzelmes szavakat.-Valami rosszat mondtam?-fogta meg kezemet, majd állam alá nyúlva maga felé fordított.

-D-dehogyis.-löktem el lágyan.-Csak.-vettem mély levegőt.-Soha nem mondtuk még ki hivatalosan, hogy mi van közöttünk.-emeltem rá tekintetem, majd a vörös arcú srác arcára tettem tenyeremet.

-Hupsz.-nevette el magát zavartan.-Akkor most már kimondtam.-köhintett egyet.-Chris?-kaparta meg torkát.-Leszel a párom?-térdelt le elém, mintha meg kérte volna a kezem. Iszonyatosan zavarba ejtő volt. Főleg egy kibaszott veszekedés után.

-Még gondolkodom rajta.-nyújtottam ki a nyelvem gúnyosan, majd hirtelen ajkaimra tapadva harapta meg lágyan izmom, tettére csak egy halkat sikkantva reagáltam.-Oké, ez tetszett-fordultam el zavartan.-De meg kell küzdened a szívemért.-böktem orrára.

-Tényleg sajnálom.-hajtotta fejét ölembe.-Túl sok minden történt tegnap este és ezért borultam ki annyira.-eredt meg nyelve, majd miután kimondta, szájára rácsapva kerekedtek ki szemei.-Felejtsd el.-legyintett zavartan. Ez tényleg furcsa volt, de inkább nem is kérdezte rá. Lehetséges, hogy meglátogatott valakit? De a nyakán lévő sérülést még mindig nem tudom értelmezni. Valami nagy szarba keveredhetett. Remélem elmondja, ha úgy látja jónak.