*Friendship and other things ❤*

🍭#22 Rágó 🔞

Chris POV:

Olyan összeszedettnek és boldognak éreztem magam. Mintha teljesen kicseréltek volna. Adammel is félreértettük egymást. Igaz azt hagyjuk is. Hülyeség volt Dannyt marasztalni éjszakára. Az én hibám is a dolog. A konyhába igyekeztem, hogy összedobjak egy kis kávét, de annyira zavarba jöttem, mikor Adam hatalmas alkata emelkedett fel mögöttem, hogy levegye a hozzávalót, amit nem értem el, hogy rám tört a remegés. Olyan aprónak és sebezhetőnek éreztem magam mellette. Nem mintha amúgy nem lennék az, hozzá képest.

-Chris.-súgott a fülembe Kelly, s kissé közelebb húzódva átkarolta vállam, majd idegesen Adam felé pillantgatott.-Baj van.-szisszent fel, majd a lány kicsit halkabbra vett hangját kezdtem el furcsállni, s szemei pillantását figyeltem, ahogy Adam felé mutogat.  Szegény fiú olyan nyomott hangulatúnak tűnt, talán még a szemei is kezdtek elferdülni. Mi a fasz.

-Mit adtál neki?-folytattuk a súgdolózást annak reményében, hogy nem hall meg minket.

-Szerintem véletlenül a másik „féle" rágót adtam oda neki.-fogott ijedten ajkaira, majd arcon csapva magam pillantottam a szédölgő fiú felé, kinek homlokán már az izzadság jelei csillantak fel a semmiből.

-Te teljesen megőrültél?-akadtam ki csendesen kiabálva, majd a kávé főzésének menetét félbehagyva siettem a furcsa állapotokat megélő Adamhez.

-Mindent hallottam.-súgta fejet az asztal sima felületére nyomva. Kurva jó.-Mi a faszomat adtál?-iramodott meg Kelly felé, azonban elvesztve testének egyensúlyát, vissza esett alaphelyzetébe.

-Kérlek ne akadj ki.-védekezett a lány.-Party drog.-köhintett zavartan, majd elszégyellve magát, odébb sétált.

-És az mégis mi a fenének kell neked?-förmedtem rá megszeppent barátomra, majd Adam egyre rosszabb állapotára fókuszálva ültem mellé, hogy támogassam.

-Én nem tudom úgy élveni a szexet mint mások.-sütötte le szemeit.-Ezért szoktam ezt a módszert alkalmazni.-ült le velünk szembe.-Sajnálom.-csapta teli erőből arcon magát, majd az asztalra hajtotta fejét.

-Soha nem említetted.-simítottam meg Adam hátát, majd a srác azzal a lendülettel felugorva helyéről, rohant a mellékhelyiség felé.

-És most mi lesz?-kérdeztem az aggódó tekintetű lánytól, miután lecsekkoltam a srác hovamenetelét.

-Meg kell várni amíg kiürül a szervezetéből.-pillantott fel rám.-Vaagy.-sunyult gyanúsan, s szemeit lesütve figyelte remegő végtagjait.

-Vagy mi?-húztam fel magam a tötyimötyiségén.

-Ki kell „facsarni" belőle.-mutattott idézőjelet a levegőben. Tudtam, hogy mire akart ezzel célozni.

-Úgy érted?-akadtam el szavaimban, mikor teljesen leesett a helyzet.

-Igen.-vágta rá egy elszégyellt mosoly kíséretében. Ez  a szituáció teljesen letaglóztatott. Tehát vagy várunk, hogy valamikor talán kiürül belőle a cucc. Vagy. Nyeltem egyet. Segítenem kell neki.

-És ha megvárjuk amíg kiürül?-kérdeztem rá az első opcióra, mivel  elég nagy reményeket fűztem hozzá. 

-Az rengeteg idő.-nyújtózkodott.-„Ez" a leggyorsabb módja.-dugta mutatóujját az öklébe, majd egyre gyorsabban és gyorsabban kezdte el mozgatni, olyan perverz módon. Egyeltalán nem tartottam viccesnek.

-Jól van, jólvan.-fogtam rá incselkedő tagjára.-Felfogtam.-csaptam rá lágyan kézfejére, hogy abbahagyja végre a hülyeségét.

-Nem sikerült meghánytatnom magam.-tért vissza közénk Adam, s zavaros tekintettel mért végig minket. Lehet az volt olyan "furcsa", hogy éppen Kelly vadul hadonászó kezeit próbáltam lefogni. Kellemetlen volt. A srác pólójából már szó szerint facsarni lehetett volna az izzadságot. Ezt ő is észrevehette, mivel abban a pillanatban le is kapta magáról az átnedvesedett anyagot, majd a szék támlájára dobta. Soha nem láttam még ilyen állapotban. Még aznap este sem. Khm. Teljesen szétszórt.

-Fuhh kurva meleg van.-legyezte magát hatalmas kezeivel.-Csak nekem van ennyire rohadt melegem?-próbált nadrágjától is megszabadulni, majd kezeire markolva próbáltam megakadályozni ezt a lépését. Nem kellett volna. Tekintetét lassan rám emelve állt meg.-Most azonnal a magamévá akarlak tenni ezen a kurva asztalon.-nézett mélyen szemeimbe, majd combom alá nyúlva ültetett fel a mellettünk lévő bútorra.

-A-Adam.-vettem kipirosodott arcát tenyereim közé.-Nyugodj meg kérlek.-nyeltem egyet.-Kelly is itt van.-pislogtam a tátott szájjal figyelő lányra, majd szememet megforgatva figyelmeztettem,  hogy ennek bizony nem lesz jó vége.

-Öhhm.-fordult el zavartan, majd kiesett szemeit visszarakva helyére, hagyott magunkra, miután Adam egy mozdulattal megszabadított felsőmtől. Mi a faszom van ebben a cuccban, még szupererőssé is átváltozik tőle a használója? Kelly mi a picsát viszel a szervezetedbe, te jó ég.-Akkor én most megyek is.-intett a bejárati ajtót becsukva maga mögött, majd már végleg kettesbe maradva Adammel, kezdett egyre veszélyesebbé válni a helyzet. Nem tudom, hogy fel vagyok-e készülve erre az aktusra. Főleg így, hogy Adam szinte teljesen elvesztette a fejét.

-Most megvagy.-súgta mély hangján nyakamba, majd egy durva mozdulattal fordított pózunkon. Most már a konyhapulton ültem Adammel a lábaim között, s ágyékát egyre erősebben hozzám nyomva csókólta vadul nyakamat, majd vállamra tévedve harapott bele vékony bőrömbe. Tettére csak kissé felszisszenve reagáltam. Fájt ahogy megharapott, de egyben teljesen feltűzelt, s jólesett az érzés. 

-Nem hiszem, hogy jó ötlet itt a konyhába kezdeni a dolgot.-lihegtem válla felett, s próbáltam erős szorításán lazítani, ami nem igazán jött össze. Teljesen elvesztette az  önkontrollt. Néhány testrészemre olyan erősen fogott rá, hogy hallottam csontjaimnak apróbb roppanását, de ezt már lehet, hogy csak én képzeltem bele. Túl erős hozzám képest. Bár nem mondom, hogy nem tetszik. De ez akkor is hihetetlen.

-Ahh várj.-nyögtem csókunkba ijedten, miután megérintve merevségem, a nadrágomtól próbált hevesen megszabadítani.-Menjünk fel.-simítottam meg kipirult arcát, majd rám emelve ködös tekintetét, azzal a lendülettel a fenekem alá fogva emelt fel ölébe, s a szobába sietve néhány ruhadarabot elveszítve estünk be az ajtón. A helyiségbe érve Adam az ágyra dobva engem csukta be az ajtómat, majd azt kulcsra zárva fordult mosolyogva felém. Megijeszt.  Megtorpanva előttem  nadrágjának övével kedett el szórakozni.  Szemeimet testén végigvezetve láttam, ahogy  a  textilen keresztül már kirajzolódott hatalmas tagja, mely az anyagnak feszülve mozgolódott.  Önkénytelenül is beharaptam ajkamat a látványtól, majd a srác észrevéve reakciómat, azonnal meg is szabadította magát a zavaró anyagtól, s az ágyra esve fölém emelkedett, majd kéjesen tekintetemet keresve simította végig oldalamat. Tettére csak egy nagyot sóhajtva feleltem, majd kissé megrázva fejét, kitisztult tekintettel nézett le rám.

-Ez nem a szer miatt van.-támasztotta fejét mellkasomra.-Ez azért van.-akadozott.-Mert már nagyon régóta kívánlak.-hasadt meg a szívem őszíntének tűnő szavaitól. Még a könnyem is kicsordult ettől a megnyílvánulástól. Nem tehetek róla, de elérzékenyülök ezektől a nyálas dolgoktól.-Nem akarok fájdalmat okozni.-emelkedett fel rólam.-Ezt nem most kell megtennünk.-temette arcát tenyerébe, majd az ágy szélére ülve gondolkodott.-Még csak most kaptam esélyt, hogy megküzdjek érted.-pillantott rám zavartan. Nem igazán értettem a helyzetet. Teljesen meg van zavarodva. Hiszen a szívem már réges régen csak az övé.

-Adam.-tettem vállára kezemet.-Ha nem kívánnálak.-nyeltem egyet.-akkor nem feküdnék most itt.-hadonásztam.- Álló farokkal.-kuncogtam el magam, majd  Adamre pillantva, a fiú kikerekedett szemeivel találtam szembe magam, s hirtelen elkapva tekintetét rólam, köszörülte meg torkát zavartan.-Nem fogsz fájdalmat okozni.-nyugtatgattam mosolyogva, bár már inkább túlbúzgóan, majd hatalmas kezét, melyen már az izgatottságtól dudorodó erei tűntek fel, lassan merevségemhez érintettem.-Érzed?-néztem már ködösödni készülő szemeibe.-Ez miattad van.-kapkodtam a levegőt, miután keménységemre rámarkolva vette át az irányítást felettem. -Végig akarom vinni.-súgtam ajkaira, majd vadul ráharapva párnájára, nyaltam le a kicsordulni készülő vért vörös szervéről.