*Friendship and other things ❤*

🍾#30 Pc bitch 💍

 Chris POV:


-Nee.-takartam el zavart arcomat elszégyellve.-Úristen.-nevettem torkom szakadtából, miután Kelly egy, az én „hülye fejeimből" kreált montázst mutogatott a telefonján.

-Ezt ki fogom rakni emléknek.-visított a lány, miközben a készüléket próbáltam kifeszíteni az apró, mégis rohadt erős karmai közül.

-De ne már.-csiklandoztam meg Kellyt, hogy elérjem a célom és elejtse a telefonját, amit meg is tett, s szinte azonnal felkaptam a készüléket a földről, majd a tömegbe menekültem, hogy ne találjon rám a tulajdonosa.

-Törlé-Áh.-ütközött nekem egy hatalmas mellkas, miközben már majdnem sikerrel jártam a videó törlésének tervében.

-Csókollak.-súgta fülemhez közel, mivel a zene üvöltésétől és a tömeg sikításától nem igazán lehetett máshogy kommunikálni.

-Hali.-intettem zavartan.-James.-ejtettem ki nevét összeszorult ajkaim közül, s próbáltam nem a hozzám közelállóra nézni. A körülöttünk ugrándozók miatt, még csak kiutat se találtam, hogy el tudjak menekülni a kínos helyzetből. Nem mintha haragban váltunk volna el, de eléggé az elmémbe égett a dolog.

Direkt úgy futottam Kelly elől, hogy a fal mellett el tudjak suhanni az emberek testének érintése nélkül, erre összefutok a rég elfeledett exemmel. Tényleg kibaszott szerencsés vagyok. Tudom, hogy miért van itt, de nem akarom meghallgatni.

-Bocs-ütközött hátamnak egy másik mamlasz, s neki köszönhetően James mellkasán találtam magam. Ennél klisésebb és kellemetlenebb szituációba még nem találtam magam.

-Később találkozu-Chris.-nyomott a nappali ékeskékes falának, s hatalmas kezeit fejem mellé támasztva, zárta el menekülésem egyetlen útját. Immár szemtől szemben álltunk. Úgy éreztem, mintha be lennék kerítve a ragadozók területén. Menekülni akartam. A pániktól egyre hevesebben vettem levegőmet. Nem akarom még egyszer átélni azt, amit akkor. Én nem őt akarom. Adam. Hol van Adam? James egyre közelebb hajolt hozzám, éreztem heves levegővételét, szinte bőrének forrósága égette enyémet, vagy lehet, hogy csak a bent lévő tömegnek fülledt levegője volt az. Már magam sem tudom pontosan.

-Engedj el.-fogtam rá  a fejem mellett támasztott csuklójára, s mélyen szemeibe néztem, ahogy szorítottam fogásomon. Szorult helyzetben az adrenalin szintem is megnő. 

-Nem akarok balhét.-rugaszkodott el, majd szótlanul utat engedett. Azonnal menekülőre fogtam, s addig lökdöstem félre az utamba lévő embereket, mígnem Kelly éles körmeit nem éreztem meg hátamba marva.

-Te meg mégis hol a faszomba voltál?-vont kérdőre idegesen, majd telefonját meglátva kezemben, el is tulajdonította a készüléket.

-Ki kell mennem a levegőre.-hagytam ott tétlenül a lányt, majd a fal mellett végigvánszorogva, próbáltam a fejemnek hirtelen belenyilaló fájásától nem elszédülni, s összepotyogni. A bejárati ajtóhoz értem, s egyszerűen, megmagyarázhatatlan módon, mindent és mindenkit különböző színkavalkádokban láttam, melyek szemem előtt  eszeveszetten vibráltak.-Végre.-értem ki a friss levegőre fejemet fogva, majd a lépcsőkre ültem, s próbáltam enyhe szédülésemet koordában tartani. A nappaliban történtek és a bent lévő oxigén hiányától teljesen felkavarodott a gyomrom.

-Minden rendben?-ült le mellém Danny. Először megijedtem a sráctól, majd mikor megláttam, hogy mégis ki az, egyből megnyugodtam, s szinte megörültem jelenlétének.

-Persze.-bólintottam.-Nincs bent elég oxigén.-motyogtam.

-Vagy csak keveset ittál bébi.-ölelte át vállamat. Jól esett, szinte megnyugvással töltött el a fiú ittléte. Már akkoriban is imádtam ha megölelt, vagy ha csak hozzámért.

-Az meglehet.-nevettem, majd Danny egy üveg különlegességet húzott elő nadrágjának zsebéből.-Nee.-csodálkoztam.-Ezt honnan?-virultam fel az üvegcsével a kezemben.-Te bolond vagy, ilyet már nem is lehet kapni.-néztem végig az italon.

-Ez a tiéd.-puszilt bele vállamba.-És ez legyen az én titkom, hogy honnan van.-mosolygott.

-Mindig ezt ittuk, mikor mi együ-Vagyis.-javítottam ki magam.-Régen.-köhintettem zavartan.

-Meglep, hogy emlékszel, drágám.-borzolta össze fürtjeimet, majd felállt, s engem is felsegített a hideg kőről.

-Sose tudnám elfelejteni.-bontottam meg a furcsa ízű alkoholt. Még réges-régen Danny folyton ezt hozta magával. Nem tudom, hogy annó is honnan szerezte, legfőképpen, hogy  most honnan. És azt sem tudom egészen, hogy mi van benne, de iszonyatosan ellazulok tőle és a testem teljesen lezsibbad, majd borzongani kezd, s bizsereg, ami még talán az orgazmusnál is kielégítőbb érzést nyújt. Imádom. Leírhatatlan.

-Akkor egi.-bontotta fel sajátját, majd kezeinket átkulcsolva húztuk le az üveg tartalmát.

-Azta kuurva.-ültem le a testemben szétáramló löttynek zsibbasztó érzésétől.-Bizsergek.-simítottam végig libabőrős kezeimen.

-Én is.-támaszkodott meg kezein.-De én nem ez miatt.-motyogta halkan, amit a lakásból kiszűrődő hirtelen hangzavartól nem értettem jól. Visszakérdeztem a mondandójára, de csak rántott egyet vállán, s egy „semmit" nyögött ki ajkai között.

-Danny.-futott felénk Kelly.-Áh Chris te is itt vagy.-fújta ki magát.-Gyertek koccintani a szülinaposra.-nyújtotta felénk kezeit.-Jajj tényleg tökfej.-nevetett.-Te vagy a szülinapos, gyere máár.-ráncigált a karomnál fogva.

-Akkor a szülinaposnak, hercegként kell bevonulnia a házba.-állt fel Danny, majd kihúzva magát, azzal a félelmetes mosolyával felém pillantott, s már éreztem zsigereimben, hogy mit akar, de nem tudtam elmenekülni előle időben. Erős karjaival derekam alá nyúlva kapott fel, s azzal a lendülettel  indultunk is el  a bejárat felé. Kelly mögöttünk loholva esett össze majdnem a röhögéstől. Próbáltam kapálózva kiszabadulni a srác vasmarkai közül, de egy pár másodperc után feladtam a harcot, s csak csendben,  elvörösödött arcomat eltakarva maradtam nyugton.

-Na, már nem kapálózol.-vigyorgott rám.-Ez egy jó jel.-dugta ki nyelvét. Tettére viszonoztam gesztusát, s durcásan keresztbe tettem kezeimet mellkasom előtt, majd orromat fennttartva csendben maradtam karjai között.

-A szülinapoooos.-rúgta be a bejárati ajtót.-Megérkezeeett!-kiáltott Danny engem a kezei közt tartva, majd sikítások, s őrjöngések közepette lerakott a taljra. Samantha egy kupica erős illatú szeszesitalt nyomott a kezembe, melyet nem utasíthattam el, majd húzóra leeresztettem torkomra a löttyöt, melynek erősségétől éreztem ,ahogy tartalma végigmarja nyelőcsövemet, azonban nem akartam visszaöklendezni, hiszen ez egy köszöntő volt, s talán még visszafele is felmarta volna a torkom. 

Az akció után, a zene vissza lett kapcsolva, s max hangerőn üvöltették a hangszórót. A koccintást követően, mindenki folytatta az abbamaradt dolgát.

-Oda szeretném adni az ajándékood.-nézett rám boci szemekkel Kelly, majd csuklómra fogva vezetett Danny szobájába, s a helyiségnek gazdája is követett minket.

-M-most.-nyeltem egyet.-Hármasban akarjátok csinálni?-húzódtam az ágynak szélére, miután körbevettek.

-Fúj dehoogy.-öklendezett poénosan Kelly, majd a földön elterülő táskájában kezdett kutakodni.

-Akkor megnyugodtam.-nevettem hangosan, majd  hirtelen ajkaimról a mosoly egyből legörbült, amint Danny testét éreztem meg a hátamnak nyomulva.

-Nyugi.-súgta halkan.-Lazulj el.-lehelte nyakamnak vékony bőrére. Jézusmáriaszentjózsef, most mégis mi fog történni velem?

-Végre már.-virult fel a lány, miután megtalálta a nekem szánt dolgot.-Danny.-szólt az elkalandozott srácnak.-Nem erre kértelek meg.-tette csípőjére kezét, s mérgesen mérte végig az engem molesztálót.

-Jójó.-emelte magasba a kezeit, s ezzel feladva magát Kellynek, befejezte a testemnek fogdosását.

-Szóval.-ugrott közénk a lány, s hangja iszonyatosan izgatottá vált.-Tudom, hogy már régóta vágysz rá.-idegeskedett.-Ezért eldöntöttem, hogy megcsinálom.-vigyorgott.

-Csak neem?-csaptam arcomra meglepődötten, miután visítva előhúzta a háta mögött lévő dobozkát.

-DE.-kiabált.-Átszúrom az orrodat.-kerekedtek ki a szemeim, a hír hallatán. Esküszöm nem erre gondoltam.

-Mivaan?-kérdeztünk rá egyszerre, ugyan azzal a hanglejtéssel Dannyvel, majd egymásra néztünk rettegett szemekkel.

-Neem, Kelly, felejtsd el.-bólogatott  nemlegesen Danny.

-Mi? Miért nem?-konyult le ajka a lánynak.

-Én szeretném.-mosolyogtam, majd gúnyosan Danny felé néztem, aki összeráncolt szemöldökkel figyelt, majd nyelvet nyújtottam felé, s kiugrottam öléből.

-Komolyan?-tért vissza az izgalom arcára, s felderülve húzta fel fekete gumikesztyűjét.-Eddig csak magamnak szúrtam.-figyelmeztetett.-És csak a fülembe.-nevetett.-De valahol el kell kezdeni a karrierem.-csattogtatta kesztyűjét csuklóján, majd elkezdte az előkészületeket.

-Nyugi.-helyezkedett el a hátam mögött Danny ismételten.-Relax.-telítette el tüdejét a szobában terjengő oxigén áradattal, majd lassan orron át, kiengedte azt, s utasított, hogy idegességemet levezetve tegyem, én is ugyan ezt. Próbálkoztam a dologgal, azonban egyre idegesebb lettem, ahogy eres csuklójára pillantottam, mely combomat dögönyözte éppen. Ha nem lennénk haverok, még azt hinném ,hogy akar tőlem valamit.

-Minden készen áll.-vigyorgott a tűvel és a késsel a kezében az őrült tekintetű lány.

-K-Kelly.-mutattam meghökkenve.-Minek neked az a kés bazdmeg?-ugrottam hátrébb, s így már teljesen Danny mellkasának préselődtem. Innen nem volt menekvés. Valami furcsa volt.

-Jajj bocs.-pislogott.-Ezzel bontottam ki a csomagolást.-nevetett.-Nyugesz.-csitítgatott.-Nos? Megnézed a jövendőbeli PC-d?-vált teljesen izgatottá, majd a steril tasakon keresztül megmutatta a testékszert.

-Karika?-kérdeztem rá.-Kibaszott jól néz ki.-váltam én is izgatottá a tárgy láttán.

-Így van fiam.-mosolygott.-Gr23 titánium, öcskös.-nyújtotta nyelvét gúnyosan.

-Jajj már el ne élvezz, hogy ilyen piercingkódex nyelven dumálsz.-dugtam ki én is nyelvemet, majd fancsalian folytattuk arcunk eltorzulásának csatáját.

-Kezdhetjük?-avatkozott közbe Danny.

-Persze uram.-poénkodott Kelly, majd minden előkészületeket lépésről-lépésre újracsinált, s legvégül az orromat is fertőtlenítette, majd egy filc segítségével, megjelölte a kívánt helyet az ékszernek.

-Egyre jobban izgulok.-remegtem.

-Ne fossál már.-nyugtatgatott Kellymódra.-Csináltam már hasonlót.-feszítette orrlyukamat, hogy belülről is meg tudja jelölni a szúrás helyét.

-„Otthon ne szúrj orrot, mivel eltalálhatsz olyan idegeket amitől lebénulhat a fél arc."-olvasta fel Danny a telefonja képernyőjéről.

-Jajj Danny.-csóválta fejét.-Ez csak egy tájékozató jellegű szöveg.-nevetett, majd felém kezdett el közeledni a branüllel a kezében. Odébb is húzódtam a félelemtől.

-Kelly! Nem akarom, hogy lebénuljon az arcom bazdmeg!-sikítottam.

-Te hülyegyerek, ha itt ficánkolsz akkor előbb bénul le a tököd, miután rátapostam, minthogy elrontsam az orrpc-d.-idegeskedett.-Nyugodj meg.-fújta ki a levegőjét.-Ezért világítottam át az orrodat, hogy lássam az ereidet és véletlenül se érjek ideget.-bólogatott.-Vili?-nézett ránk felváltva azzal az ijesztő vigyorral az arcán, majd egyetértően bológattunk Dannyvel, aki szorosan a hátamnak préselődött. Gondolom ezzel akart megnyugtatni, de talán csak rosszabb lett. 

-Nagy levegő.-mutogatott.-3..2..-Kész.-összeszorított pilláimat kinyitva figyeltem ,ahogy Kelly már a felszerelést pakolja össze.

-Mi?-értetlenkedtem.-Már végeztél is? Ennyi volt?-csodálkoztam, majd a lány egy tükröt nyújtott felém.

-Na? Hogy tetszik?-kérdezett, miközben ujjairól húzta le a gumikesztyűt.

-Aztakurva.-nézegettem magam a tárgyban.-Kurva jól nézek ki.-nevettem fel, majd hátra dőlve, Danny ölében találtam magam.

-Tényleg kibaszott jól áll.-nézett le rám, majd ujját orrom hegyére biggyesztette. Öhm, oké.

-Köszönömköszönömköszönömköszönöm.-ölelgettem Kellyt, miután iszonyatos sebességgel keltem fel a srác öléből.-Legeslegjobb ajándék.-ölelgettem ismételten.

-Ezzel kenned kell, és ha begyullad akkor ezzel.-adta a kezembe az orvosságokat.

-Begyullad?-lepődtem meg.-Meg kell mozgatnom nem?-kérdeztem rá a nyílvánvalóra.

-Igen, igen.-bólogatott egyetértően.-És kenned kell, de egy pár napig ne igazán nyúlj intenzíven hozzá.-adta az utasításokat.-Látod, nem is vérzett és még csak meg sem érezted.-örült a fejének.

-De.-válaszoltam sűrűn bólogatva.-Éreztem és enyhén fájt is.-nevettem.-Nem vagyok tökkel ütött, hiszen az egyik fülem tele van pc-kkel baszki.-mutogattam, majd gúnyosan csodálkozó tekintettel néztem a durcázós lányra. Kissé még bizsergett az orrom, ahol megszúrt, de a tapasztalataimból ítélve, nem lesz vele gond, és kibaszottul tetszik magamon. Nem túl nagy, de nem is kicsi, és eléggé kiemeli a nózim vonalát. Meg vagy dícsérve drága barátosném, de ezt soha nem fogom az orrod alá dörgölni.